Évente szív- és érrendszeri betegségekben halnak meg a legtöbben Magyarországon. Egyre több a fiatal és a női érintett. Igen gyakran első tünet a szívinfarktus, a stroke, így „derült égből villámcsapásként” élik meg az érintettek és a hozzátartozók a betegség súlyos stádiumának kialakultát, pedig az atheroscleroticus folyamat jelenléte előre jelezhető, az irreverzibilis károsodás sok esetben megelőzhető lenne. Mit lehetne tenni, hol lehetne beavatkozni, van-e létjogosultsága népegészségügyi szűrőprogramnak ezen a területen is? Kósa István egyetemi docenssel, a Szegedi Tudományegyetem Preventív Medicina Tanszékének vezetőjével, a Magyar Kardiovaszkuláris Rehabilitációs Társaság leendő elnöke fejtette ki véleményét.

Az Oktatói Hálózat idén indította útjára a „Mi lesz veled, értelmiség?” című vitasorozatát, amely napjaink veszélyeztetett értelmiségi szakmáinak képviselői számára kínál lelhetőséget a véleménycserére, a közös kiútkeresésre. Eddig vitatkoztak már többek között a filozófusok, a közgazdászok, a történészek és a napokban az egészségügy szereplői is. Az Orvosvita 2016 beszélgetésen az egészségügyi közgazdásztól, a bioetikusig, a sebésztől a háziorvosig sok szakma művelői megszólaltak.

Hatvanmillió gyógyszerész-beteg találkozó történik évente a patikákban, erre építve hosszú távú programot dolgozott ki a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (NEFI) és a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK). Az erről szóló együttműködési megállapodást szerdán írta alá Török Krisztina, a NEFI főigazgatója, és dr. Hankó Zoltán, kamara elnöke. Az eseményt követő sajtótájékoztatón azt hangsúlyozták, a gyógyszertárak kiemelten fontos népegészségügyi találkozóhelyek, 3,3 millióan rendszeresen, legalább kéthavonta váltanak ki vényköteles készítményeket, összesen 170 milliót évente.

Az antibiotikum-rezisztencia egyre szélesebb körben ismert, és egyre többet tudunk róla. Van azonban egy több szempontból hasonló, ám jobbára figyelmen kívül hagyott jelenség: a gombák gombaellenes szerekkel szembeni rezisztenciája és toleranciája.