TARTALOM

 VISSZA

 


Talajbaktériumok a perifériás és centrális gyulladás ellen


Talajbaktériumok a perifériás és centrális gyulladás ellen

| |
 

Harminc évvel a higiénia hipotézis megalkotása után a kutatók azonosították a szaprofita Mycobacterium vaccae hangulat- és memórajavító, stressz- és gyulladásgátló hatását okozó zsírsavat. Az eredeti higiénia hipotézist a „régi barátok” elméletévé továbbfejlesztő fiziológusok és idegkutatók a vakcinaként is használható triglicerid (1,2,3-tri [Z-10-hexadecenoyl] glycerol) hatásmechanizmusát is feltárták.


A Psychopharmacology című szaklapban publikált kutatás (Identification and characterization of a novel anti-inflammatory lipid isolated from Mycobacterium vaccae, a soil-derived bacterium with immunoregulatory and stress resilience properties) legalább részleges válasszal szolgál arra, hogyan lehetséges, hogy egy talajlakó, szaprofita baktériummal való érintkezés (belélegzés, lenyelés, vakcináció) hangulat- és memórajavító, stressz- és gyulladásgátló hatással bír. A tanulmányról beszámoló ismeretterjesztő portálok rendre a „Prozac helyett port” címmel jelennek meg, és idézik annak utolsó szerzőjét, Christopher Lowry-t, aki elmondja: az 1989-ben a brit David Strachan által megalkotott higiénia hipotézis arra utalt, hogy steril, modern világunkban a gyermekek felnövekedésük során nem találkoznak mikroorganizmusokkal, ami rontja az immunrendszerük működését, és a növekvő gyakorisággal megjelenő allergiás, asztmás megbetegedésekhez vezet.

Egy mikrobiológus, a M. vaccaekutatásban is részt vevő Graham Rook a 2000-es évek elején fejlesztette tovább a higiénia hipotézist, mivel az nem szolgált kielégítő magyarázattal arra, hogy az autoimmun gyulladásos állapotok gyakorisága miért nő a kevéssé higiénikus nagyvárosokban is. A „régi barátok” elmélet szerint nemcsak az állandó tisztító- és fertőtlenítőszer-használat vezet el az allergiás és autoimmun betegségek gyakoriságának növekedéséhez, a modern élet szélesebb körben felelős: az agresszív antibotikum-használat, a pasztörizált élelmiszerek, a természettől és háziállatoktól elzárt, lakótelepi élet egyaránt közreműködik abban, hogy a mai gyermekek nem találkoznak azokkal a mikrobákkal, amelyekkel az emlősök évmilliókon keresztül együtt fejlődtek.

Az M. vaccae karrierje az 1970-es években, Ugandában indult, amikor John Stanford immunológus felfedezte, hogy az itt élők jobban reagálnak a lepra elleni oltásra, és arra jutott, hogy ezért az immunregulátoros hatásért a helyi talajban élő baktérium a felelős. További meglepetést keltett, amikor 2004-ben Mary O’Brien onkológus tüdőrákos betegeit oltotta be az ártalmatlan baktériummal, abban reménykedve, hogy az segít nekik legyőzni gyógyszerrezisztens pulmonális tbc-fertőzésüket, netán aktivizálja immunrendszerüket a tüdőrák elleni küzdelemben: a tüdőrák progressziója nem módosult, azonban szignifikánsan javult a betegek életminősége (javult a M. vaccae-oltásban részesült, előrehaladott rákbetegek érzelmi, hangulati állapota, vitalitása).

Az ezt követő, 2007-es eredmények már a Psychopharmacology-tanulmányban ismertetett kutatást vezető Christopher Lowry nevéhez fűződnek. Ekkor mutatta ki Lowry (Identification of an immune-responsive mesolimbocortical serotonergic system: Potential role in regulation of emotional behavior; Neuroscience), hogy az M. vaccae-vel beoltott egerek agyában az immunrendszernek is részét képező, szerotonin-termelő neuronok aktiválódnak, ez eredményezi az állatok csökkenő stressz-érzékenységét, hangulat- és memóriajavulását (proaktívan, bátrabban fedezik fel a nyitott tereket, ügyesebbek a labirintuskísérletekben, csökken a stressz által kiváltott vastagbél-gyulladásuk, domináns hím jelenlétében kevésbé szubmisszív a viselkedésük, mint nem beoltott társaiknak). Lowry és munkatársai ezt követően azt is megállapították, hogy az M. vaccae baktériumok az USA és Európa talajában szinte mindenhol jelen vannak, majd egy 2017-es PNAS-tanulmányban igazolták, hogy M. vaccae-oltással megelőzhető egerekben a PTSD-szerű tünetek kialakulása.

A Psychopharmacology-ban megjelent friss kutatás során Lowry és munkatársai azonosították, izolálták és szintetizálták is azt az eddig ismeretlen lipidmolekulát, ami a M. vaccae immunregulátoros és agyműködést serkentő, stresszellenes és antidepresszív hatásáért felelős. Mint kiderült, a 1,2,3-tri [Z-10-hexadecenoyl] glycerol szabad zsírsav formája, a 10(Z)-hexadecenoic-sav a makrofágok plazmájában a peroxiszóma proliferátor-aktivált receptorokhoz (PPAR) kötődve akadályozza a gyulladásos folyamatok beindulását, gátolja a gyulladásos citokinek (pl. IL-6) stressz indukálta felszabadulását, és megelőzi az agyban a mikrogliasejtek gyulladásos válaszát. Mint a kutatók kifejtik: a következő években klinikai vizsgálatokkal kell igazolni, hogy a zsírsav emberekben is gátolja a perifériás és centrális gyulladásos jelátvitelt, csökkenti a szorongást és a depressziót, segíti a tanulást, javítja a memóriát. Ráadásul, teszi hozzá Lowry, a talajban sokmillió olyan baktérium-féleség lehet, amelyekből hasonlóan pozitív hatású anyagokat izolálhatunk a jövőben.


Kazai Anita dr.
eLitMed.hu
2019.szeptember


Kulcsszavak

Mycobacterium vaccae, régi barátok hipotézis, antidepresszívum

Kapcsolódó anyagok

Talajbaktériumok a perifériás és centrális gyulladás ellen

Rihmer Zoltán
Vortioxetin: új, többes hatásmechanizmusú antidepresszívum


Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Neurofiziológiai agyújraélesztés

Egy nemzetközi kutatócsapat, a Yale Egyetem idegtudósai vezetésével, négy órával a halál beállta után képes volt helyreállítani és fenntartani a teljes emlősagy (sus scrofa) keringését, valamint sejtjeinek molekuláris és celluláris funkcióit. Az eredmény szerint az emlősagy regenerációs képessége jóval nagyobb, mint eddig gondoltuk.

Tovább


Egészséges életmód és a dementia kialakulásának esélye

Az egészséges életmód ellensúlyozza a genetikai prediszpozíció hatását, és a kognitív tartalék még pathologiás agyi folyamatok megléte esetén is csökkenti a demencia-kockázatot.

Tovább


Humán agyi organoidok

A Nature-ben megjelent eredmények azért jelentősek, mert először sikerült létrehozni reprodukálható, a humán cortex-szel konzekvensen megegyező sejttípusokat ugyanolyan struktúrában tartalmazó mini-agyakat. Az eredmény nyomán meg fog újulni a neuropszichiátriai betegségek és az idegrendszerre ható szerek kutatásának módszertana.

Tovább


A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Tovább