Gondolat

Az "animaculi" felfedezője

2012. AUGUSZTUS 26.

Szöveg nagyítása:

-
+

Anton van Leeuwenhoek németalföldi természettudós, vizsgálta nagyítóval az állóvizet, fedezte fel benne az ázalékállatkákat. Nagyítólencséit ő maga csiszolta. 91 éves korában halt meg Delftben. A neves tudós, akit a mikrobiológia megteremtőjeként tartanak számon, szegény családból származott, apja kosárfonó volt, anyja sörfőző családból származott. Gyermekként Warmond város iskolájában tanult, majd nagybátyjával Benthuizenben élt. 1654-ben egy textilkereskedő alkalmazottjaként dolgozott, és szabad idejében végzett kutatásokat mikroszkópjával. Az első mikroszkópot egy holland szemüvegkészítő szerkesztette meg 1590-ben, miután a lencserendszer elve már 1538-ban megszületett Itáliában. Még 1668 előtt kitanulta a lencsecsiszolást. Kitűnően csiszolt lencséiből egyszerű mikroszkópokat készített, és valószínűleg Robert Hooke Micrographiacímű illusztrált könyvének hatására elkezdte tudományos megfigyeléseit. Leeuwenhoek körülbelül ötszáz mikroszkópot készített, amelyekből tíznél kevesebb maradt fenn. Leeuwenhoek újítása főként a felhasználás módja. Tudományos előképzettség nélkül önmaga fejlesztette ki és készítette el mikroszkópjait, melyekkel növényi, állati és emberi szöveteket vizsgált. Kutatásai során feltárta az emberi test fontos alkotóelemeit, és elsőként fedezte fel, hogy a vízben és a levegőben eddig ismeretlen apró élőlények, latinul "animaculi", találhatók. Leeuwenhoek megfigyelte, hogy az esőcseppben eleinte nincsenek élőlények, azonban amint a vízcsepp a földre hull, tömegével jelennek meg benne a parányi állatkák. Mivel a természet kutatása során a természet egységes osztályozhatóságának gondolatából indultak ki, a felfedezett apró élőlényeket a már ismert élőlények rendszerébe illesztették bele. 1673-ban Leeuwenhoek leveleket kezdett írni az újonnan alakult Royal Society of Londonnak, és azokban ismertette mikroszkópos megfigyeléseit. A levelezés ötven évig tartott; a holland nyelven írt levelek angolra vagy latinra fordítva, gyakran különlenyomatként jelentek meg a társaság Philosophical Transactions of the Royal Society című lapjában. 1680-ban a Royal Society teljes jogú tagjává választották. Megfigyeléseit élete végéig folytatta. Csak Louis Pasteur fejleszti tovább Leeuwenhoek mikroorganizmusokról nyert megfigyeléseit. A holland tudós legfontosabb felfedezései: 1673-1674-ben a vörösvérsejtek, 1674-ben az infusoriák, 1677-ben a baktériumok és a hímivarsejtek, valamint 1682-ben a harántizmok hisztológiai szerkezetének felfedezése. NZS 2012. 08.25.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Experimentális fiziológia a 17. században

Dr. Nemes Csaba orvostörténelmi sorozata VI.

Hírvilág

Megnyitotta kapuit a Janssen Akadémia

A Janssen ismét mérföldkőhöz érkezett: a Janssen Akadémia megnyitásával olyan egyedülálló kezdeményezést indít el, melynek keretein belül elősegíti a magyar orvosok, ápolók, egészségügyi szakemberek orvosi-egészségügyi tudásának elmélyítését.

Hírvilág

Egy önzetlen orvos felfedezése

Frederick Grant Banting, az inzulin egyik felfedezője 120 éve született

Klinikum

Philip Levine, az Rh-vércsoport egyik felfedezője

Philip Levine amerikai immunológus, az Rh-vércsoport egyik felfedezője 115 éve, 1900. augusztus 10-én született.

Hírvilág

Hepatitis B és C fertőzés: félmilliárd ember

Hepatitis világnap - Szűrőkampányt szervez a Vírusos Májbetegek Országos Egyesülete