Gondolat

Szöveg nagyítása:

-
+

A hétköznapi csodákról és hétköznapi emberekről szól Ljudmila Ulickaja új könyve, A mi Urunk népe, amely a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg. Goretity József, a mű fordítója elmondta, hogy az írónő még Imágó című regénye előtt írta A mi Urunk népe című kötet elbeszéléseit. Szerinte az elbeszélői hang megtalálása a legnehezebb feladat Ulickaja műveinek fordításakor. Finom játékot játszik, amit különösen nehéz visszaadni egy olyan kötet esetén, mint A mi Urunk népe, amelyben az egyes elbeszélések más-más hangon szólalnak meg. A 380 oldalas kötet előszavában az írónő arról ír, hogy a szerzői én darabokra hullt, szétesett. ennek a széthullott "énnek" az egyes darabjai jelennek meg a kötet elbeszéléseiben, amelyeket sokféle írói hang, elbeszélői mód jellemez. Ulickaja írásaiban sokszor alkalmaz aprólékos megfigyeléseken alapuló leírásokat, amelyek általában később nyerik el az értelmüket. Ezek soha nem önmagukért valóak, általában metaforikusak és újra meg újra előkerülnek a szövegben. Az elbeszéléskötet összefüggő történetként is olvasható, amit a pontos, jól átgondolt szerkesztettsége is indokol. Fel-felbukkan egy Zsenya nevű szereplő, aki a fordító szerint a szerző alteregójának feleltethető meg. Mint ahogy az életmű több darabjában, A mi Urunk népében is a 20. század második felére jellemző, hétköznapi emberek a főszereplők - a történeteket a hétköznapi eseményekben megjelenő csoda köti össze. "Néha pedig a legfantasztikusabb eseményeket is úgy meséli el Ulickaja, mintha a teljesen hétköznapiak lennének" - tette hozzá, kiemelve, hogy a fennköltséget az írónő iróniával párosítja például A szamár útja című elbeszélésben. A könyv végén található zárszóban aforisztikus kis töredékeket találunk, ami az előszóban említett szerzői én széthullásának írásos megjelenítése, a szerzői én feloldódik a történetekben és egy "egészen más, nem evilági szinten" áll össze. Ljudmila Ulickaja 1943-ban született, az 1980-as évektől kezdett elbeszéléseket közölni irodalmi folyóiratokban. Műveit azóta 25 nyelvre fordították le. Az író 2009 áprilisában a XVI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál vendége volt, ahol Budapest Nagydíjat kapott. 2010-ben jelent meg az Elsők és utolsók - Válogatott elbeszélések című kötete, 2011-ben pedig az Imágó című regénye. 2012. november 14., szerda

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Üzenetek a matrac-sírból Heinrich Heine és a sclerosis multiplex

Heine mindig beteg volt. Ha nem volt beteg, betegnek érezte magát.

Gondolat

Receptek a Szentírásban

Az egy asztalnál Ábrahámmal című olasz könyv a világ legolvasottabb művében, a Bibliában szereplő ételek receptjeit mutatja be.

Gondolat

Némelyek posztumusz születnek

Goya művészete a modern irányzatok első nagy tárháza. S az alkotó a valószerűen iszonyatos témák megalkotásának egyik nagymestere.

Hírvilág

Csaknem ötezer éve érkezett a pestis Európába az eurázsiai sztyeppéről

Már a késő újkőkor vége és a bronzkor kezdete között, 4800-3700 éve is jelen volt a pestis Európában - állapították meg német kutatók ősi maradványok vizsgálata során.

Hírvilág

Az abszurd királya

Közös kedvencünk Örkény István száz éve született.