Karel Capek cseh író, elbeszélő, publicista, műfordító, filozófus 1890. január 9. — 1938. december 25. Karel Capek cseh író, 1938. december 25-én hunyt el Prágában. 1890. január 9-én született Malé Svatonovice faluban (akkor az Osztrák-Magyar Monarchia, ma Csehország területén található), gyerekkorától gerincbajban szenvedett, az írás nyújtott számára vigaszt. Prágában, Berlinben és Párizsban tanult filozófiát, 1915-ben doktorált. 1917-ben Prágában a konzervatív Národny listy, 1921-től haláláig a brnói liberális lap, a Lidové noviny prágai szerkesztőségében dolgozott. Több művét bátyjával, Joseffel közösen írta, többek között a Tündöklő mélységek (1916), a Krakonos kertje (1918) című novellásköteteket vagy A rovarok életéből című komédiát. Amai tudományos-fantasztikus irodalom előfutárának tekinthető, az utópisztikus kalandok "hőseit" megtestesítő robot(ok) elnevezés is az ő nevéhez köthető. A szó a rabota (szolgamunka) cseh szóból ered. Utópisztikus drámái az R. U. R. (Rossumovi univerzální roboti, 1920), A Makropulos ügy (1920, operát is írtak belőle), regényei A rovarok életéből (1921) az Abszolútum-gyár (1922) és Krakatit (1924). 1920-ban saját fordításában sikeres antológiát adott ki modern francia költők műveiből, Apollinaire és Max Jacob verseivel. Jóban volt Tomás Garrique Masarykkal, az első csehszlovák köztársasági elnökkel, Csehszlovákia megteremtőjével, kiadott beszélgetéseikben a kapitalizmust bírálta, és támogatta a polgári demokráciát. Későbbi novellásköteteit - a Történetek az egyik zsebből - és a Történetek a másik zsebből címűt - az igazság keresése ihlette. Betörők, bírák, bűvészek és társaik címmel kiadott bűnügyi történeteiben hirdette: "Szerelemből csak ritkán lopnak, csaknem mindig pénzről van szó." A pragmatizmus, avagy a gyakorlati élet filozófiája című tanulmánya az igazság viszonylagos voltát mondta ki. Bejárta Európát, útjairól több útirajz-kötetben számolt be. Legérettebb művei Európa fasizálódásának idején keletkeztek: a Hordubal, Meteor és Egyszerű élet című trilógiája 1933-34-ben jelent meg, Harc a szalamandrákkal (1936) című fantasztikus regénye a fasizmus metaforája. Utolsó darabjai: egy realista kisregény, Az első csapat (1937), két dráma, A fehér kór (1937), Az anya (1938) és egy fantasztikus regény, a Mi vagy ők (1938). Csehszlovákia 1939. márciusi német megszállását már nem érte meg, 1938. december 25-én tüdőgyulladásban halt meg Prágában. A cseh avantgárd egyik kezdeményezőjeként, az 1930-as években a közép-európai antifasiszta szellemi front egyik vezéralakjaként tartják számon. Sok művét megfilmesítették, írásait több tucat nyelvre lefordították, az R. U. R. című darabját legalább harminc országban játszották. Magyarországon az egyik legtöbbet fordított cseh író. Nevét többek között számítógépes programnyelvek és sci-fi rajzfilmek is őrzik. 2013-ban a cseh főváros úgy döntött, hogy emlékhellyé és kulturális központtá alakítja át egykori villáját, amelyben az elmúlt évtizedekben az örökösök több szobát abban az állapotban hagytak meg, ahogy az halálának pillanatában volt. Idézetek munkásságából “Egy valóságot át tud élni az ember, de kettőt egyszerre csak álmodni tud, és annak, aki egyszerre két világban bolyong, nincsen talaj a talpa alatt, az csak zuhan az űrben, és nincs mihez mérnie zuhanását, mert ha az ember zuhan, a csillagok is vele zuhannak.” “A vers - az a belső valóság. A vers szabad, szürreális képzetek egymásutánja, amelyet a valóság a költő tudata alatt életre hív. Látási és hallási asszociációk sora. És az olvasónak alá kell vetnie magát ezeknek az asszociációknak (...) akkor érti meg őket.” “Nagy szerelem az, ha két ember egy életen át megérti egymást, megfér egymással, odaadó és hűséges.” “Ha a becsületért, igazságért, szabadságért nem fizetnek élettel, nem lenne olyan roppant, olyan felbecsülhetetlen értékünk.” NZS Forrás: MTI 2014.12.25.