Az amerikai lélektanban ma új irányzat került előtérbe (úgy is mondhatjuk, jött divatba), a pozitív pszichológia. Míg korábban, főleg a pszichoanalízis hatására, leginkább a lelki folyamatok zavarforrásaira és funkcionális hibáira figyelt a lélektan, és ezekben próbált segítséget nyújtani (megelőzni, fejleszteni, gyógyítani), most az ember képességei, lelki erőforrásai, kedvező tulajdonságai állnak a kutatások fókuszában. Erények, lelki rugalmasság, pozitív helyzetértékelés és megoldáskeresés, társas kölcsönösség és intimitás, stb. váltak mára témává a lélektani vizsgálódásokban.

Már a szociális tanuláselmélet vagy az egészséglélektan (a korábbi súlypontok, vagy ahogy ki szokták fejezni: paradigmák) is hangsúlyozták az optimizmus vagy a proszociális viselkedés, a megküzdési képesség szerepét, és a lelki zavarokat megpróbálták kedvezőtlen információfeldolgozási sémáknak vagy rossz viselkedési válaszformáknak tulajdonítani, és ezeket mint tanult - tehát befolyásolható – reakcióknak értelmezni. Ebből is eredt a kognitív viselkedésterápia és a tréningmódszerek, a tanuló és gyakorló fejlesztés széleskörű alkalmazása. E korábbi irányzat jeles képviselői, elsősorban Seligman és a nálunk is már jól ismert Csíkszentmihályi Mihály hozták létre a pozitív lélektant. Ez nagyon hamar népszerű lett, jól kapcsolódott az alapjában is az optimizmust hirdető amerikai lelkülethez, a „csináld magad” szellemiséghez, és már egy jól bejáratott úton hatott a közvéleményre, az évtizedek óta nagyon sikeres lélektani felvilágosító irodalmon át. Ma a pozitív lélektan az egyik slágertéma a nagyközönségnek szóló könyvkiadásban.

Ez a hullám elérte már hazánkat is és ma minden lélektani kérdést megismerhetünk az új, megoldáskereső látásmód keretében is. Ennek példája Sonja Lubomirsky könyve..



Ő a boldogsággal foglalkozik, mondhatjuk, boldogságkutató, de tekinthető boldogságteoretikusnak is, hiszen „Hogyan legyünk boldogok?” című könyve már magyarul is nagy siker volt.

Minden könyvében sok jó tanácsot ad, megoldásokat kínál, de írásai abban különböznek az „aluljárói” irodalom hangnemétől, hogy nem csak a bölcs gondolatokat fogalmazza meg, hanem minden felvetését és ajánlását kutatások eredményeire építi, mindent dokumentál, szakirodalmi hivatkozáshoz köt. 438 lábjegyzet segít ebben, ezek többsége bibliográfiai adatokat tartalmaz, mindezek a kötet végén találhatók.

A szerző jellegzetes kifejtési módszere a kísérletek bemutatása, amelyek egy-egy tézist vagy hiedelmet alátámasztanak vagy cáfolnak. E könyve újszerű megközelítés, arról szól, hogy milyen módon rontjuk el saját boldogságunkat hibás boldogságkeresési utak, rossz lelki beállítódások révén. Boldogtalanná tehetjük magunkat, ha bizonyos elképzeléseinkhez túlzottan ragaszkodunk. Ezek többnyire nagy célok, fontos feltételek, melyekre kitartóan törekszünk. Nemcsak az lehet baj, hogy ezek ellehetetlenülése esetén nem tudunk alkalmazkodni, hanem akkor sem, ha ezek megvalósulnak, de egy idő után kiderül, hogy nem működnek, már nem elegendőek.

A hétköznapi gondolkodás gyakran nem számol azzal, hogy a személyiség maga is változik, és egy idő után már más szükségletek támadnak. Jellemző a kötet „al-alcíme”, amely a borítólapon olvasható, de már a belső címlapon nem: „Aminek boldogítania kellene, de nem boldogít, aminek nem volna szabad örömet okoznia, de mégis örömet okoz.”

A szerzőnő 10 nagy boldogságcélt tárgyal, amelyek hiánya vagy meghiúsulása egyfajta öngyötrő, feszültségkeltő, boldogtalanító állapotot vált ki. Ezek általában élethelyzeti krízisként jelentkeznek. A krízis fogalmát a szerző nem véletlen használja, a krízis ugyanis nemcsak a megoldás készségeit és motívumait mozgósítja, hanem a meglévő körülmények radikális átgondolására serkent. Ha krízisben sikerül radikális változásokat elindítani, a korábbi bajból az ember magasabb egyensúlyi állapotokra juthat, ha úgy tetszik, boldogabb lehet.

A könyv meggyőzően érvel amellett, hogy a változás lényege mindig bennünk van. Tudnunk kell felülvizsgálni alapvető meggyőződéseinket és minden helyzetben keresni kell a pozitív esélyeket. A krízis egyben lehetőség is (nem véletlen, hogy a kínai nyelv két jellel fejezi ki a szót, az egyik jel veszélyt jelent, a másik alkalmat, lehetőséget).

A tíz nagy problémakör egyenként is szerteágazó, de a krízisek ilyenkor házassággal, egyedülléttel, gyermekekkel, munkahellyel és pénzügyi sikerrel (vagy gondokkal), ill. az életkorral összefüggő kérdésekkel kapcsolatosak, mint amilyen a betegség, az öregség vagy a korábbi dolgok miatti megbánások. A szerző mindenütt rámutat arra, hogy ha meglátjuk egy változtathatatlan állapot lehetőségeit, tudunk újat kezdeni. A kezdéssel járó belső változás kreatív alkalmazkodás. A szerző nagyon sok példát említ, különböző emberek sorsának részleteiként, és nagyon sok kísérleti adattal támasztja alá, mely típusos elképzelés (ha lenne párom, ha lenne jó házasságom, ha pénzem lenne, stb.) a kutatási adatok szerint mikor és mennyiben igaz, és helyette a hiányoknak és kudarcoknak milyen előnyei vannak. A könyv még a jó döntés lélektani technikáira is megtanít, négyféle műveletet ajánl, az első az azonnali, zsigeri reakció a problémára, ezután jön – belső dialógus formájában – a két lehetséges szélsőséges álláspont ütköztetése, majd a logikus helyzetelemzés.

A szerző a Szovjetunióból emigrált Amerikába, ott lett sikeres pszichológus, nagyon jó egyetemeken tanult és dolgozott. Kitűnően elsajátította az amerikai ismeretterjesztő stílust és bámulatos találékonyságot fejlesztett ki magában a vereséges élethelyzetek pozitív átértelmezésében. Ez a könyvet nagyon szórakoztató olvasmánnyá teszi. Sokat tanulhat belőle az olvasó, de leginkább azoknak ajánlható, akik a saját gondjaikon túl tovább is akarnak olvasni a tárgykörben. A könyv jól érthető (a szerző bíztat is, hogy nem kell elölről kezdve olvasni, mindenki a saját problémájának leírásával kezdheti), de a sok tudományos hivatkozás, bizonyíték értékelésében nem árt, ha az olvasónak van valami ismeretet a (főleg kikérdezéses) kutatási módszertanban.

Sonja Lyubomirsky: Boldogságmítoszok. Tények és tévhitek. 2013. Ursus Libris Kiadó, Budapest, 299 oldal, ára:3500 forint

Buda Béla dr.
eLitMed.hu
2013.05.06