hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Razzia a hamisítás ellen: 12 millió tabletta az idei fogás


Razzia a hamisítás ellen: 12 millió tabletta az idei fogás

| |
 

Életveszélyesen széles az interneten kínált hamis és illegális gyógyszerek termékpalettája. A világhálón fellelhető gyógyszerhirdetések között minden elérhető, ami a klinikai terápiában megjelenik, a pszichoszomatikus kórképek kezelésére szolgáló tabletták éppen úgy, ahogy az onkológiai készítmények. Ezeknek a lelőhelyeknek a felszámolása, valamint a kábítószerekhez hasonló módszerekkel csempészett gyógyszerszállítmányok feltartóztatására immár kilencedik alkalommal léptek fel nemzetközi szövetségben a hatóságok a PANGEA akció keretében.

A május 30 - június 7. között megtartott akcióban idén 103 ország 193 hatósága vett részt – számoltak be a részletekről csütörtökön az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetben. A világszerte összehangoltan, az Interpol irányításával folytatott ellenőrzések alkalmával 12,2 millió hamis gyógyszert foglaltak le 53 millió dollár értékben – foglalta össze az akciót számokban dr. Ilku Lívia, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője. A PANGEA keretében 700 nyomozás indult, közel 400 főt letartóztattak, és betiltották ötezer illegális internetes portál működését.


Gyógyszer online és abroncsban


A hamis készítmények piacán továbbra is a potencianövelők, a fogyókúrás tabletták a legnépszerűbbek, azonban az akcióban daganatos megbetegedések kezelésére szolgáló terméket ugyanúgy találtak, mint koleszterinszint csökkentőket, vagy malária elleni szereket. Ilku Lívia arra is felhívta a figyelmet, hogy immár nem csak hamis gyógyszereket, de 270 ezer orvostechnikai eszközt is lefoglaltak. A kétes eredetű HIV- és diabétesz tesztek, fogászati készülékek és sebészeti eszközök összértéke 1,3 milliárd forintra rúgott.

Az akció keretében kilencvenmillió forint értékben 82 ezer hamis tablettát foglaltak le Magyarországon – számolt be a hazai adatokról dr. Csákó Ibolya, az ORFK bűnügyi osztályának alezredese. Elmondta azt is, mind itthon, mind az Európai Unióban egyre nagyobb kihívást jelentenek az illegálisan forgalmazott, egyébként receptköteles pszichotrop szerek, amelyekhez viszonylag könnyű hozzájutni. Beszámolt az elmúlt évek egyik nagy „fogásáról” is, amelynek eredményeként hét év fegyházbüntetésre ítélték azt a békéscsabai házaspárt, akik egymilliárd forint értékben forgalmaztak idehaza Kínából és Indiából behozott potencianövelő készítményeket. Hazánk egyébként nem feltétlenül célországa a hamis gyógyszereknek, Csiki Olivér, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőr századosának elmondása szerint tranzitforgalmat is megfigyeltek. A szakember arról is beszámolt, a hamis gyógyszereket és eszközöket a kábítószerekhez hasonló módon, a gépjárművek kárpitozásába, gumiabroncsaiba rejtve igyekeznek célba juttatni a szállítók.

Világszerte 30–35 ezer illegális online patika működik, ezek 82 százaléka az Egyesült Királyságban található, a megrendelések közel 90 százaléka az Egyesült Államokból érkezik hozzájuk. Az online gyógyszer-forgalmazás egyébként Amerikában a legelterjedtebb, ahol mindössze az online gyógyszertárak egyharmada rendelkezik engedéllyel. Ennek ellenére valamennyi, a piacon elérhető vényköteles terméket forgalmazták, jellemzően rendelvény nélkül. Az interneten gyógyszereket forgalmazó cégek gyakorta megszűnnek, elérhetőségként maximum egy e-mailcímet adnak meg, a weblapokat távoli országokból működtetik. Jellemző, hogy az illegális honlapokon kevés, vagy egyáltalán nem áll rendelkezésre egészségügyi, illetve termékinformáció, ugyanakkor Csákó Ibolya egy fogyasztószer kapcsán éppen azt emelte ki, hogy egy hazai honlapon még betegtájékoztató is elérhető az illegálisan forgalmazott szerről.


Nem gyógyít, megbetegít


Hazánkban 2009-ben a lakosság hat százaléka vásárolt gyógyszert, gyógyhatású készítményt az interneten, ugyanez az arány 2014 őszén már 12 százalék volt, amely mára újabb 2 százalékkal növekedett. Bár tavaly a lakosság 60 százaléka találkozott a gyógyszerhamisítás veszélyére figyelmeztető hirdetéssel, a vevők 74 százaléka nem tudja, van-e minőségbeli különbség a patikában és az online vásárolt termékek között. Míg a legális patikában vásárolt gyógyszerek napi terápiás költsége alig haladja meg a 120 forintot, addig az illegálisan beszerzett készítményeknél ugyanez több mint 2000 forint – mutatott rá a Pécsi Tudományegyetem korábbi felmérése. A próbavásárlások után arra is fény derült, hogy a többnyire borítékban érkező pirulák hatóanyag tartalma messze elmarad az előírttól.

Ezek a készítmények semmiféle minőségellenőrzésen nem esnek át, ahogyan a hatásuk, úgy a biztonságosságuk sem ellenőrzött, ezért potenciális veszélyt jelentenek a vásárlókra – figyelmeztetett az OGYÉI főigazgatója, dr. Pozsgay Csilla. A hatóság alaptevékenységével, a gyógyszer-forgalmazás folyamatos ellenőrzésével vett részt az akcióban. Emlékeztetett arra is, 2015 óta az OGYÉI blokkolhatja, illetve átmenetileg hozzáférhetetlenné teheti azoknak az internetes portáloknak a működését, ahol hamis gyógyszereket kínálnak. Tavaly 31, idén eddig 9 esetben éltek ezzel a lehetőséggel, de további 30 ügy van folyamatban. A tárhelyek jelentős részét külföldről működtetik, ami nagyban megnehezíti a munkát. Eddig több mint száz alkalommal jelezték a problémás eseteket az amerikai gyógyszerhatóságnak, de a főigazgató jelezte, ennél szorosabb együttműködésre is törekszenek a jövőben az FDA-val (US Food and Drug Administration).

Immár nem csak az illegális webpatikákat, hanem az apróhirdetéseket és a különböző fórumokat is figyeli a hatóság, hiszen hamis vagy illegális szerek reklámozásával itt is gyakorta találkoznak – folytatta a beszámolót Pozsgay Csilla, és elmondta azt is, eddig 39 alkalommal keresték meg az érintett weboldalak üzemeltetőit, kérésükre a gyanús tartalmakat rendszerint azonnal el is távolították. A biztonságos online gyógyszer-kereskedelem érdekében a fogyasztók tájékoztatása és a legális szereplők megkülönböztetése kiemelten fontos, ezért az OGYÉI honlapján elérhetők a hivatalosan bejegyzett, ám kizárólag recept nélkül kapható készítményekkel, interneten is kereskedő gyógyszertárak listája. Ezeknek a patikáknak a weboldalán szintén szerepelnie kell a hatósági engedélyre mutató hivatkozásnak.


Őrzik a zárt láncot


A tradicionálisan zárt rendszerű gyógyszer-forgalmazási rendszernek köszönhetően szinte teljesen kizárt, hogy a beteg a patikában hamis medicinához jusson, a gyógyszer-kereskedelmi lánc zártságát folyamatosan ellenőrzi az OGYÉI. Így indult 2013-ban az az ügy is, amely a Kúria döntésével idén áprilisban ért véget, és amelynek eredményeként rákgyógyszerek illegális kereskedelme miatt visszavonták a Prompt Pharma forgalmazási engedélyét, és 500 millió forintos bírságot is kiszabtak a cégre – számolt be dr. Dernovics Mátyás, az OGYÉI Jogi- és Igazságügyi főosztályának munkatársa. A szigorú büntetést az indokolta, hogy a gyógyszer-nagykereskedő cég – a 352 millió forintos nyereség reményében – szándékosan megszakított a gyógyszerbiztonsági láncot, 1500 rákos beteg gyógyulását veszélyeztetve ezzel. Bár a kft. a bírságot már korábban befizette, annak jogosságát vitatta, így került az ügy a Kúria elé. A testület áprilisi döntésének értelmében azonban a hatósági büntetés kiszabása jogszerű volt.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2016-06-24


Kulcsszavak

gyógyszerbiztonság, PANGEA, OGYÉI, gyógyszerhamisítás

Kapcsolódó anyagok

Éberség a gyógyszer - biztonság érdekében: a SCOPE projekt - Beszélgetés Mick Foyjal, a brit gyógyszerügyi hatóság (MHRA) farmakovigilancia-munkacsoportjának vezetőjével

Razzia a hamisítás ellen: 12 millió tabletta az idei fogás

Újra terítéken a patikai ügyelet

Tudás nélkül nincs innováció

Van új csekklista

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A gyógyszerész által menedzselt vagy a gyógyszerész által asszisztált hepatitis C vírus ellenes kezelés a hatékonyabb?

A gyógyszerész részvételének mértéke meghatározhatja a hepatitis C vírus (HCV) elleni terápia sikerességét, ezért az amerikai szerzők összehasonlították, hogy melyik ellátási modellben gyógyulnak jobban az orális antivirális szerrel kezelt HCV-fertőzött betegek: vajon gyógyszerész által menedzselt vagy gyógyszerész által asszisztált ambulancián fejezi be több beteg a kezelést, mutat 12 héttel a kezelés befejezése után fenntartott virológiai választ (SVR-12), illetve vált ki többet a számára felírt direkt hatásmechanizmusú antivirális szerből (DAA)?

Tovább


A gyógyszerészeket is fel kell készíteni egyes betegségek diagnosztikájára

Számos egyetemen már el is kezdték a gyógyszerészi curriculum részévé tenni a pontos diagnózisalkotásra képessé tevő tréninget. A gyógyszerész ugyanis felismerheti, ha a betegnél új tünetek jelennek meg, vagy ha gyógyszerkölcsönhatás, gyógyszermellékhatás miatti problémák jelentkeznek, illetve orvoskollégája diagnosztikus tévedésének felismerésére is képessé válhat. A diagnosztikus tévedések 10%-a a körzeti orvosi ellátás során történik.

Tovább


A vezetők utánpótlásával kapcsolatos felkészültség - felmérés a kanadai intézeti gyógyszertárak dolgozói körében

Egyik intézmény sem tudja elkerülni, hogy vezetője előbb-utóbb nyugdíjba menjen; a vezető pótlására az egyik leghatékonyabb módszer a formális utánpótlási terv kidolgozása, ami biztosítja az intézmény stabil működését az átmenet idején is, továbbá lehetővé teszi, hogy a vezető átadhassa tudását utódjának, és megkönnyíti a váltást a stáb többi tagja számára is.

Tovább


Krízismenedzsment oktatás szimulációval gyógyszerészhallgatók számára

Az egyetem 5 év elteltével értékelte a CRM-tréninget, megállapították, hogy az könnyen beilleszthető a gyógyszerészképzésbe. Megkérdezték a résztvevőket is, hogy mit gondolnak, mennyire hasznos ez a képzési forma. Valamennyi gyógyszerészhallgató igen jónak, illetve kiválónak minősítette a szimulációs tanulás hatékonyságát.

Tovább