hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Onkológiai kongresszus – az ápolásról is


Onkológiai kongresszus – az ápolásról is

| |
 

A Magyar Klinikai Onkológiai Társaság 2014. november 13–15-én tartotta idei kongresszusát. A hazai és külföldi szakemberek mintegy 150 előadásban számoltak be a már bevezetett és a még vizsgálati stádiumban lévő gyógyszerekkel szerzett tapasztalatokról.

A rák a tudomány fejlődésének köszönhetően ma már nem egyenlő a halálos ítélettel, korszerű diagnosztikai, műtéti, gyógyszeres és szupportív kezelések állnak rendelkezésünkre a teljes gyógyulás, vagy ha az nem lehetséges, akkor a beteg életének meghosszabbítása és az életminőség minél teljesebb megőrzése érdekében.

A sikeres kezelés összehangolt csapatmunkát igényel, ezt tükrözi a konferencia programja is, ahol külön szekciót biztosítottak a szakápolókat foglalkoztató kérdéseknek. Kiemelkedő az ápolók szerepe a kezelések pontos betartásában, az esetleges nemkívánatos események észlelésében és leküzdésében. Az ápoló segíthet a betegnek a kezeléssel és betegséggel összefüggő kisebb, de az életet megkeserítő panaszok enyhítésében. Ehhez kaphattak segítséget a szekció résztvevői. A daganatos betegek ápolása hosszú távon nehéz, embert próbáló feladat. Az ápolók pszichés terheinek csökkentéséről, a kiégés megelőzéséről, az empátia fenntartásának lehetőségeiről is hallgathattak előadásokat az érdeklődők.

Nem csak a konferencia miatt érdekesek azonban az ápolási szakembereknek a daganatok. A közmondásban szereplő suszter rossz cipője sajnos az egészségügyben is érvényesül. Bár az itt dolgozók az átlagembernél gyakrabban és élesebben szembesülnek a daganatok súlyosságával, kezelésének nehézségeivel, mégis, az egészségügyi dolgozók, mintha védettnek éreznék magukat, ritkábban vesznek a szűrővizsgálatokon.

Magyarázatként sokszor az időhiányra leterheltségre hivatkoznak. Szóba jön az is, hogy jobban látják, mekkora terhet jelentenek az egyes vizsgálatok, és félnek vállalni a beavatkozást. A hibásan értelmezett szemérem is visszatarthatja a dolgozót a szűrővizsgálattól, hiszen az orvos, az asszisztens ismerős, ő előtte kellene megmutatkozni úgy, ahogy ismerős előtt nem szeretnénk, például kolonoszkópia, nőgyógyászati szűrés vagy mammográfia során. Meg talán abban is bízunk, hogy ezek a betegségek mindig valaki mást érnek utol, ez velünk nem történhet.

A daganat azonban sajnos nem válogat, éppúgy megbetegszik az egészségügyi dolgozó, mint a más helyen tevékenykedő ember. És éppúgy jelentkezhet kultúránkban szégyellni való, mint vállalható helyen. A ráknak nem szalonképesebb szerv az epehólyag, mint a végbél, holott társaságban ez utóbbiról nem beszélünk, az epepanaszok viszont akár családi vacsora közben is említhetők.

Küzdjük le az ellenérzéseinket és menjünk el a szűrővizsgálatokra önmagunk és szeretteink érdekében. Példát mutathatunk ezzel a betegeknek és a társadalomnak egyaránt. A vastagbélrákban szenvedő betegek szervezetének elnöke fogalmazott úgy, hogy „ha a vastagbélrák tabu, akkor abba belehalunk”. Az egészségügyi dolgozók sokat tehetnek azért, hogy ez ne így legyen.

Fogadjuk meg az új évre, hogy elmegyünk a szűrővizsgálatokra, és szeretteinket is rábírjuk a részvételre!


dr. Lipták Judit
eLitMed.hu
2014. november 25.


Kulcsszavak

rák, carcioma, gyógyítás, onkológia, kongresszus

Kapcsolódó anyagok

Indolens betegségben csökkent compliance-ű betegnél is hatásos kezelés fulvesztranttal

Paleoonkológia - A múlt üzenete

Az emlőrák adjuváns kezelése

Geriátriai onkológia

Méhnyakrákkal kapcsolatos ismeretszint roma nők körében

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Közösségi gyógyszerészek és a mellékhatás-bejelentés – Felvetések West Midlands-ből

Az 51 éves és annál idősebb gyógyszerészek nagyobb valószínűséggel jelentettek ADR-t, mint a fiatalabbak, továbbá a nagyobb szakmai tapasztalat is nagyobb ADR-jelentési hajlandóságot eredményezett. A gyógyszerészek szerint a következő akadályok álltak leginkább az ADR-ek bejelentésének útjában: időhiány (46%-uknál), az a vélekedésük, hogy a felismert ADR nem volt súlyos (65%-uknál) és az a vélekedésük, hogy a felismert ADR jól ismert, ezért nem érdemes jelenteni (37%-uknál).

Tovább


A gyógyszerész mint menedzser

Mint minden munkahelyen, ahol emberek dolgoznak együtt, a gyógyszertárban is szükség van arra, hogy valaki ellássa a vezetői szerepkört. De mi tesz egy gyógyszerészt egyben sikeres vezetővé, mai szóval: menedzserré, aki jól koordinálja a vele dolgozó technikusok munkáját, megszervezi, irányítja és kontrollálja a gyógyszertár vagy a klinikai munkacsoport működését?

Tovább


A klinikai gyógyszerészek oktatása Kínában

A kínai klinikai gyógyszerészi programok tantervszerkezetét és tartalmát javítani kellene annak érdekében, hogy gyakorlatiasabb és szisztematikusabb legyenek.

Tovább


Twitter használata a gyógyszerészi oktatásban

Brent I. Fox és Ranjani Varadarajan tanulmánya ezért az interneten keresztül történő, pedagógiai célú kommunikáció, azon belül is a Twitter használatát elemzi egy gyógyszerészeti kurzushoz kapcsolódóan.

Tovább


Onkológiai kongresszus – az ápolásról is