hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Mit tudnak a betegek a gyógyszereikről?


Mit tudnak a betegek a gyógyszereikről?

| |
 

A gyógyszeres kezelés egyik nem elhanyagolható alappillére a megfelelő tájékoztatás a gyógyszerszedéssel és az esetlegesen fellépő mellékhatásokkal kapcsolatban. A betegek kellő informáltsága és háttértudása nemcsak az együttműködést segíti elő, de a hosszútávú terápiás hatékonyságra is kedvezően hat. A mindennapi klinikai gyakorlatban azonban nem kap elég hangsúlyt a gyógyszeres kezeléssel kapcsolatos felvilágosítás, aminek egyszerre kell kiterjednie a páciens már megszerzett ismereteinek feltérképezésére és az új információk átadására.

A betegek tájékozottságát és a gyógyszerész tanácsadásával való elégedettségét mérte fel egy újonnan publikált szlovén, keresztmetszeti vizsgálat. 2013. novemberében és decemberében húsz, véletlenszerűen kiválasztott szlovén gyógyszertárban, összesen 400 vásárlót kérdeztek meg az aktuálisan alkalmazott gyógyszeres kezelésről és a felírt gyógyszerekről kapott felvilágosításról. A válaszadókat végzős gyógyszerész-hallgatók kérdezték ki a betegek által rendszeresen szedett gyógyszerek alkalmazásával és a várható komplikációkkal kapcsolatban. A gyógyszerszedésre vonatkozó tájékozottságot tíz kifejtendő kérdést tartalmazó kérdőív segítségével mérték fel. Amennyiben a beteg egyszerre több gyógyszert is szedett, a kérdések megválaszolásához véletlenszerűen választottak ki egy szert. A válaszadáskor a résztvevők használhatták a gyógyszertári tájékoztató füzeteket is, azonban ha segédanyagok használatára volt szükség, azt az interjúztatók feljegyezték. A kérdőív első nyolc pontja a gyógyszerszedés céljával, az adagolás módjával, a dozirozásával, a terápia hosszával és a kezelés hatékonyságával kapcsolatos kérdéseket tartalmazott, míg két kérdés vonatkozott a várható mellékhatásokra. A kérdőív végén a gyógyszertári tanácsadásra vonatkozó, három eldöntendő kérdésre válaszoltak a résztvevők. A kérdőívek összesítése során háromféle pontrendszer alapján értékelték a válaszokat: az első pont a páciens tájékozottságát, a második pont a felvilágosításával való elégedettséget, míg a harmadik a gyógyszerész által nyújtott tájékoztatás eredményességét mérte fel.

A vizsgálat eredménye alapján a betegek többsége kellőképpen tájékozott volt a gyógyszerszedés céljával (93%), az előírt dózissal (99%), az adagolás módjával (96%) és idejével (97%) kapcsolatban. A terápia hosszára (78%) és hatékonyságára (86%) irányuló kérdések esetében szintén viszonylag magas volt a helyesen válaszolók aránya. A legtöbb hibát (42%) a betegek az étkezéssel kapcsolatos kérdésekben vétették, sokan bizonytalanok voltak abban, hogy éhgyomorra, étkezés után vagy közben kell-e szedni a felírt gyógyszert. A vizsgálat eredményei alapján a betegek igen keveset tudtak a várható mellékhatások kialakulásáról. A válaszadók 20%-a (79 fő) volt tisztában az esetleges mellékhatásokkal, és csak tíz válaszadó tudta, hogyan csökkentse ezek felléptének esélyét.

A tájékozottságot mérő pontszám összefüggést mutatott a gyógyszerész vagy kezelőorvos által történt tájékoztatással (β=0,259), a beteg életkorával (β=-0,149) és iskolázottsággal (β=0,100), valamint a gyógyszerszedés módjával (β=-0,104). Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a tájokoztatásnál különös figyelmet kell szentelni az idős korú, alacsonyabb iskolázottságú betegekre és azokra, akiknek ismételten írják fel az alkalmazandó gyógyszereket.

A gyógyszerészek az esetek többségében felvilágosítást adtak a gyógyszerszedés okáról (72%), a gyógyszer dózisáról (89%), a gyógyszerszedés napi rendszerességéről (89%) és kezelés időtartamáról (77%), azonban a betegek csupán 17%-át informálták a várható mellékhatásokról. A válaszadók a gyógyszerészek tevékenységét 1-5-ig terjedő skálán értékelhették, az átlagos pontszám 5,3±2,7 volt.

A vizsgálat eredményei alapján a betegek kellően tájékozottak voltak a gyógyszerszedés módját illetően, azonban a mellékhatásokkal kapcsolatban nem kaptak elég információt. Ennek hátterében az állhat, hogy a tájékoztatást végző gyógyszerész vagy a kezelőorvos nem akarta megrémiszteni a betegeket a mellékhatások részletezésével. A témában végzett kutatások pedig pont az ellenkezőjét bizonyították: a megfelelő háttértudás segít a súlyos nemkívánatos események időben történő felismerésében, és kedvezően befolyásolja a betegek együttműködését.

Eredeti közlemény: Contribution of Slovenian community pharmacist counseling to patients’ knowledge about their prescription medicines: a cross-sectional studyCroat Med J. 2015;56:41-9. doi: 10.3325/cmj.2015.56.41
Összefoglalta: dr. Csontos Ágnes Anna
eLitMed.hu


Kulcsszavak

beteggondozás, gyógyszerész, betegedukáció, gyógyszer, compliance

Kapcsolódó anyagok

COVID-19: alkalmazott gyógyszerek kölcsönhatási jegyzéke

Intracranialis EEG-monitorozási eljárások

Ismét átalakulás előtt a szakképzés

Koronavírus: az innovatív gyógyszergyártók európai közössége egyesült erővel csatlakozik a küzdelemhez

A betegek otthon tartott gyógyszereinek gyógyszerész általi áttekintése

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Gyógyszerészek fertőző betegségekkel kapcsolatos attitűdje Magyarországon

A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai, illetve Közegészségügyi Intézetének kutatói keresztmetszeti vizsgálat keretében mérték fel a közvetlen lakossági gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészek antibiotikum-használattal és fertőző betegségekkel kapcsolatos tudását, attitűdjét és gyakorlati hozzáállását.

Tovább


A betegek otthon tartott gyógyszereinek gyógyszerész általi áttekintése

A betegek otthon tartott gyógyszereinek gyógyszerész általi áttekintése (home medication review/home medicines review: HMR) egy olyan strukturált, betegközpontú és a beteg orvosával együttműködve végzett szolgáltatás, ami elősegíti a gyógyszerek optimális alkalmazását. A HMR során a gyógyszerész a körzeti orvossal való konzultáció után, a beteg egészségügyi információinak ismeretében, a beteg otthonában szisztematikusan áttekinti a beteg gyógyszereit, és azonosítja a gyógyszerekkel, illetve az alkalmazásukkal kapcsolatos esetleges problémákat, majd közreműködik azok megoldásában.

Tovább


Segíti-e az intézményekből történő átadás folyamatát vénás thromboembóliában szenvedő beteg esetében, ha szakgyógyszerész keresi fel otthonában konzultáció céljából?

A Journal of Patient Safety tanulmánya arra kereste a választ, hogy vénás thromboembólia kórházi vagy ambuláns ellátása után hazabocsátott betegek esetében javítja-e az átadás folyamatát, illetve növeli-e a betegek átadással kapcsolatos elégedettségét és antikoagulációval kapcsolatos tudását, adherenciáját, ha a hazabocsátást követően gyógyszerész látogatja meg őket otthonukban, valamint antikoagulációs szakértő általi telefonos tanácsadásban részesülnek.

Tovább


A gyógyszerész által menedzselt vagy a gyógyszerész által asszisztált hepatitis C vírus ellenes kezelés a hatékonyabb?

A gyógyszerész részvételének mértéke meghatározhatja a hepatitis C vírus (HCV) elleni terápia sikerességét, ezért az amerikai szerzők összehasonlították, hogy melyik ellátási modellben gyógyulnak jobban az orális antivirális szerrel kezelt HCV-fertőzött betegek: vajon gyógyszerész által menedzselt vagy gyógyszerész által asszisztált ambulancián fejezi be több beteg a kezelést, mutat 12 héttel a kezelés befejezése után fenntartott virológiai választ (SVR-12), illetve vált ki többet a számára felírt direkt hatásmechanizmusú antivirális szerből (DAA)?

Tovább


Mit tudnak a betegek a gyógyszereikről?