TARTALOM

 VISSZA

 


Kutatási trendek a gyógyszerészi kommunikációban


Kutatási trendek a gyógyszerészi kommunikációban

| |
 

A gyógyszerészi kommunikációval foglalkozó kutatások főbb irányvonalait bemutató különszámot jelentetett meg a Pharmacy című, szabad hozzáférésű, negyedéves folyóirat. A lap szerkesztőségi közleményében Sofia Kälvemark Sporrong és Susanne Kaae foglalták össze a különszámban bemutatott legérdekesebb trendeket (Trends in Pharmacy Practice Communication Research).

A Koppenhágai Egyetem Gyógyszerészeti Tanszékének munkatársai hangsúlyozzák: a gyógyszerészi praxisnak nemcsak a közforgalmú gyógyszertárakban, de minden más egészségügyi területen is alapvető fontosságú része a kommunikáció. A gyógyszerészek és a többi gyógyszertári dolgozó kommunikációs képességei lényegesek a betegekkel való törődés és a többi egészségügyi szakma képviselőjével folytatott együttműködés során egyaránt. A kommunikáció komplex folyamatában a verbális tartalom mellett metakommunikáció is zajlik, az információcsere sikerét az egyes interperszonális kapcsolatok minősége mellett kognitív, pszichológiai, társadalmi és gazdasági folyamatok egyaránt befolyásolják. A gyógyszerészi kommunikációval foglalkozó kutatások valamennyi területen javíthatják a gyógyszerész–beteg, illetve gyógyszerész–egyéb egészségügyi szakember között zajló interakciót, így a különszám írásai a gyógyszerészi praxis számos aspektusával foglalkoznak.

A patikus és a beteg közötti interakció témájában több szerző is hangsúlyozza, hogy a gyógyszerészi tanácsadás során a beteg szempontjaira kell fókuszálni. Ha ugyanis a beteg megérti a kezelési tervet és sikerül őt bevonni saját ellátásába, a betegség is sikeresebben kezelhető. Mint Cynthia Naughton írja Patient-Centered Communication
című tanulmányában: „A gyógyszerész csak akkor képes megfelelően ellenőrizni a kezelés hatékonyságát és biztonságosságát, valamint a beteg adherenciáját, illetve csak akkor képes reális kezelési tervet kialakítani, ha holisztikus megértéssel rendelkezik a beteggel kapcsolatban, így pl. azt is tudja, hogy milyen élmény a beteg számára a betegsége és milyen tapasztalatai vannak a gyógyszerszedéssel kapcsolatosan.”

Hasonló véleményt fejt ki Emily Hawes is a Patient Education on Oral Anticoagulation című cikkben, amelyben arra hívja fel a figyelmet, hogy a gyógyszerészi tanácsadás első lépésében a patikusnak fel kell tárnia a beteg kulturális hátterét, az egészséggel és betegséggel kapcsolatos elképzeléseit, hiteit, szokásait. Mivel az antikoaguláns szedéshez jelentős mellékhatások társulhatnak, és ennek a gyógyszercsoportnak a használatához hatékony betegedukációt kell társítani, az orális antikoagulánsokkal kapcsolatos kommunikáció a gyógyszerész–beteg interakció mintapéldája lehet, írja Hawes, és hangsúlyozza: a betegedukációt minden beteg esetében személyre kell szabni!

A betegközpontú megközelítés részeként Damilola Olufemi-Yusuf és munkatársai megvizsgálják, hogyan gondolkodnak az érintett betegek az asztmáról, az asztma-medikációról, mi a véleményük a gyógyszerészek gondozásban betöltött szerepéről. Többek között megállapítják: ha a patikus együttműködést alakít ki az asztmás beteggel és megismeri perspektíváját, a valóban személyre szabott tanácsadás révén jobb asztma-kontroll érhető el (“Being in Control of My Asthma Myself” Patient Experience of Asthma Management: A Qualitative Interpretive Description).

Számos írás foglalkozik azokkal a különböző szerepfelfogásokkal és szervezeti aspektusokkal, amelyek befolyásolják a gyógyszertári dolgozók és a betegek közötti kommunikációt. Liza Seubert és munkatársai felhívják a figyelmet: a betegek nincsenek eléggé tisztában azzal, hogy az OTC-szereknek is jócskán lehetnek káros mellékhatásaik; lényeges továbbá, hogy az OTC-szerekkel kapcsolatos felvilágosításhoz is megfelelő privát helyiségre és kellő mennyiségű időre lenne szükség (Barriers and Facilitators for Information Exchange during Over-The-Counter Consultations in Community Pharmacy). A megfelelő nyilvántartási rendszerek fontosságára, és egyben a gyógyszer-pazarlás elkerülésének lehetőségeire figyelmeztet Manabu Akazawa és munkatársai vizsgálata. A japán gyógyszerészek a krónikus betegeket a vizsgálat egy éve alatt havonta egyszer otthonukban is felkeresték, Internet alapú adatbázisban rögzítették a betegadatokat és a gyógyszereléssel kapcsolatos problémákat, és közreműködtek a betegellátás minőségének javításában (Establishing a Pharmacy-Based Patient Registry System: A Pilot Study for Evaluating Pharmacist Intervention for Patients with Long-Term Medication Use). Thaiföldi kutatók arról számoltak be, hogy a közösségi gyógyszerellátásban dolgozó patikusoknak mindössze 37%-a nyújt segítséget a dohányzásról leszokni kívánóknak, de még ők sem elég képezettek ahhoz, hogy hatékonyan segítsenek (a leggyakoribb dohányzásról való leszokást támogató szolgáltatás a nikotintartalmú rágógumi árusítása; A National Survey of Community Pharmacists on Smoking Cessation Services in Thailand).

Több tanulmány számol be a gyógyszerész–beteg kommunikációt segítő speciális technológiákról, pl. automata telefonhívások alkalmazásáról, nyelvi akadályok esetén piktogramok használatáról, inhalációs technikát oktató videók alkalmazásáról, azonban kiderül, önmagukban a piktogramok és a videók is rossz hatásfokkal működnek, és a betegek ezek használata mellett ugyanúgy a gyógyszerészek segítségére szorulnak.

A kutatások egy további csoportja azzal foglalkozik, hogy hogyan lehet a gyógyszerész és a beteg közötti kommunikációt javítani a gyógyszerész és a többi egészségügyi szakember közötti kommunikáció vizsgálatával. Egy belga tanulmány szerint igen hatékonyan segítené a közvetlen lakossági gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerész által nyújtott tanácsadást és a medikációs hibák feltárását, ha az orvos a beteg kórházból való hazabocsátásakor a patikus számára összefoglalót küldene a beteg gyógyszerelésével kapcsolatban, míg egy amerikai vizsgálat arra hívja fel a figyelmet, hogy az antiaritmiás szert szedő betegeket, akik időlegesen a QT-intervallum megnövekedését okozó antibiotikumot is szednek, nem monitorozzák megfelelően. Ilyen esetekben fontos lenne, hogy a gyógyszerész javasolja a hiányzó EKG-utánkövetés pótlását vagy a gyógyszerinterakció elkerülése érdekében alternatív medikáció bevezetését.

A kutatási trendekről beszámoló különszám egy szakirodalmi áttekintéssel zárul, ami azt vizsgálja, hogyan lehet a betegeket rábírni, hogy OTC-szerek vásárlásakor is konzultáljanak patikusukkal. A főbb módszerek: betegoktatás és a megfelelő környezet kialakítása, pl. a kommunikációra ösztönző poszterek kihelyezése (Liza J. Seubert és munkatársai: Development of a Theory-Based Intervention to Enhance Information Exchange during Over-The-Counter Consultations in Community Pharmacy).

A gyógyszerészi kommunikációval foglalkozó kutatások tehát igencsak széles körűek, zárja közleményét Sofia Kälvemark Sporrong és Susanne Kaae, némelyik vizsgálat ráadásul fenntartható megoldásokat javasol a kommunikáció fejlesztésére, azonban a szerkesztők úgy vélik, a javaslatok sajnálatosan sokszor maradnak elméleti szinten.


Eredeti közlemények:

Kälvemark Sporrong, S., & Kaae, S. (2018). Trends in Pharmacy Practice Communication Research.

Naughton, C. A. (2018). Patient-Centered Communication. Pharmacy, 6(1), 18.

Kanji, L., Xu, S., & Cavaco, A. (2018). Assessing the Understanding of Pharmaceutical Pictograms among Cultural Minorities: The Example of Hindu Individuals Communicating in European Portuguese. Pharmacy, 6(1), 22.

Akazawa, M., Mikami, A., Tamura, Y., Yanagi, N., Yamamura, S., & Ogata, H. (2018). Establishing a Pharmacy-Based Patient Registry System: A Pilot Study for Evaluating Pharmacist Intervention for Patients with Long-Term Medication Use. Pharmacy, 6(1), 12.

Bones, M., & Nunlee, M. (2018). Uncertainty and Motivation to Seek Information from Pharmacy Automated Communications. Pharmacy, 6(2), 47.

Chinwong, S., & Chinwong, D. (2018). A National Survey of Community Pharmacists on Smoking Cessation Services in Thailand. Pharmacy, 6(3), 101.

Hawes, E. M. (2018). Patient Education on Oral Anticoagulation. Pharmacy, 6(2), 34.

von Schantz, S., Katajavuori, N., & Juppo, A. (2018). The Use of Video Instructions in Patient Education Promoting Correct Technique for Dry Powder Inhalers: An Investigation on Inhaler-Naïve Individuals. Pharmacy, 6(4), 106.

De Bock, L., Tommelein, E., Baekelandt, H., Maes, W., Boussery, K., & Somers, A. (2018). The Introduction of a Full Medication Review Process in a Local Hospital: Successes and Barriers of a Pilot Project in the Geriatric Ward. Pharmacy, 6(1), 21.

Noss, K., Aguero, S. M., & Reinaker, T. (2017). Assessment of Prescribing and Monitoring Habits for Patients Taking an Antiarrhythmic and Concomitant QTc-Prolonging Antibiotic. Pharmacy, 5(4), 61.

Seubert, L. J., Whitelaw, K., Boeni, F., Hattingh, L., Watson, M. C., & Clifford, R. M. (2017). Barriers and Facilitators for Information Exchange during Over-The-Counter Consultations in Community Pharmacy: A Focus Group Study. Pharmacy, 5(4), 65.

Seubert, L., Whitelaw, K., Hattingh, L., Watson, M., & Clifford, R. (2018). Development of a Theory-Based Intervention to Enhance Information Exchange during Over-The-Counter Consultations in Community Pharmacy. Pharmacy, 6(4), 117.


Szemlézte
dr. Kovács Bence
elitMed.hu
2019.január 28.


Kulcsszavak

PhrmaPraxis, gyógyszerész, kommunikáció, gyógyszerész-beteg kommunikáció

Kapcsolódó anyagok

Krízismenedzsment oktatás szimulációval gyógyszerészhallgatók számára

Vegyenek-e részt a klinikai munkában az intézeti gyógyszertárak vezetői?

A gyógyszerész-hallgatók kommunikációs képességeinek fejlesztése szerepjátékkal és aktív tanulással

Várják a jelentkezéseket a FameLab tudománykommunikációs versenyre

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Krízismenedzsment oktatás szimulációval gyógyszerészhallgatók számára

Az egyetem 5 év elteltével értékelte a CRM-tréninget, megállapították, hogy az könnyen beilleszthető a gyógyszerészképzésbe. Megkérdezték a résztvevőket is, hogy mit gondolnak, mennyire hasznos ez a képzési forma. Valamennyi gyógyszerészhallgató igen jónak, illetve kiválónak minősítette a szimulációs tanulás hatékonyságát.

Tovább


Vegyenek-e részt a klinikai munkában az intézeti gyógyszertárak vezetői?

Számos érv szól amellett, hogy a jó gyógyszertári vezető továbbra is részt vesz a gyógyító munkában, de ugyanígy érvelhetünk amellett is, hogy csak az válik jó menedzserré, aki erejét, idejét kizárólag a vezetői feladatoknak szenteli.

Tovább


Az expediálás során bekövetkező hibák megelőzése

Az expediálás során bekövetkező leggyakoribb, következménnyel járó hiba a nem megfelelő gyógyszer, illetve a nem megfelelő erősségű vagy formájú gyógyszer kiadása. Egyesült államokbeli felmérés szerint a patikákban 250 receptből átlagosan 4 kerül tévésen kiadásra (1,6%), míg egy hollandiai felmérés szerint a hibás diszpenzációk 41%-a esetében nem megfelelő gyógyszer kiadása volt a hiba. A hibák egyharmada következik be hasonló gyógyszernevek miatt, és majdnem a hibák fele esetében nem megfelelő erősségű gyógyszer kerül kiadásra.

Tovább


A gyógyszerész-hallgatók kommunikációs képességeinek fejlesztése szerepjátékkal és aktív tanulással

Összefoglalóan elmondható: szerepjátékkal hatékonyan fejleszthetők a gyógyszerész-hallgatók kommunikációs képességei, akik így a betegekkel való törődésben és a többi egészségügyi szakemberrel való csapatmunkában is eredményesebben tudnak részt venni. Érdemes volna a szerepjátékkal kiegészített kommunikációs képzést valamennyi orvostudományi egyetem tanrendjébe beilleszteni.

Tovább