hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Kihívások a gyógyszertárak menedzselése során


Kihívások a gyógyszertárak menedzselése során

| |
 

A szemlézés a malajziai tapasztalatokat ismerteti. A közösségi gyógyszertárak menedzselése során számos kihívással lehet találkozni a működtetés és a stratégia területén egyaránt: fontos az emberi erőforrás, a pénzügyek megfelelő kezelése, a jó merketingtevékenység, a megfelelő raktározás, az információs rendszerek megfelelő működtetése és a gyógyszertár megfelelő működését biztosító fizikai tér biztosítása. Ennek során igen széles képességekkel kell rendelkezni: jó vezetőnek kell lenni, megfelelően kell menedzselni az interperszonális viszonyokat, jól szervezettnek kell lenni, stratégiai előrelátással kell rendelkezni, és képesnek kell lenni a folyamatos változásokra fenntartható választ adni.

Mindazonáltal, a legtöbb más gazdasági vállalkozással ellentétben, a közösségi gyógyszerésznek a kulcsfeladata a közösség egészségének védelme kellene legyen, aminek során számos professzionális szolgáltatást kínál. Ez a kettős üzletember – egészségügyi szakember szerep az ókor óta létezik, és bizonyos helyzetekben ellentmondásokhoz, valamint jelentős vitákhoz vezet. Hepler és Strand gyógyszerészi gondozással foglalkozó tanulmánya óta a szerepütközés kérdései méginkább előtérbe kerültek, az akadémia és a politikusok ennek mentén a közösségi gyógyszerészek professzionális státuszának megerősítésére törekszenek, és úgy vélik, hogy a közösségi gyógyszerészek feladata kell legyen a betegek gyógyszerhasználatának ellenőrzése, a betegségállapot menedzselése és az egészséges életmód propagálása egyaránt. Azonban ezeknek a szolgáltatásoknak a patikai bevezetése számos országban akadályokba ütközött, ilyen pl., hogy a közösségi gyógyszerészek nem rendelkeznek kellő idővel és kompetenciával a végrehajtásukhoz.

A kis és közepes bevételű országok további kihívásokkal néznek szembe, ezek közül az egyik legfontosabb az alulfejlett egészségügyi rendszer és a rossz törvényi szabályozás, ami nem segíti a gyógyszerészi szolgáltatások fejlődését. Jelen vizsgálat célja az volt, hogy feltárja azokat a menedzsment-kihívásokat, amelyekkel Malajzia legnagyobb államának (Sarawak) közösségi gyógyszerészei szembenéznek, illetve bemutassa, milyen megküzdési stratégiák és megoldási lehetőségek révén próbálnak megküzdeni ezekkel a kihívásokkal a közösségi gyógyszerészek.

A kutatók célzott mintavételezéssel biztosították, hogy a félig strukturált interjúba vont patikusok különböző neműek, életkorúak, pozíciójúak legyenek; az interjúkérdéseket a szakirodalom áttekintése után, szakértők bevonásával készítették el; az interjúkat személyesen, 10 és 50 perc közötti időtartamban vették fel, a vele készült interjú szöveges átiratát minden interjúalany megkapta, és kiegészíthette. Az összesen húsz interjú szövegét elemezve 6 fő téma bontakozott ki:

1. Piaci verseny

Növekvő számban nyílnak Malajziában olyan új patikák, amelyeket fiatal, tapasztalatlan patikusok üzemeltetnek. Ezek a profitjuk maximalizálása érdekében elárasztják az ügyfeleket olcsó termékekkel. A kórházak mellett olyan patikák nyílnak, amelyekben kormányhivatalnokok rendelkeznek tulajdonrésszel, és ezek elhalásszák a bevételt az egyéb helyeken működő közösségi gyógyszertáraktól.

2. A törvényi szabályozás problémái

Nem csak a patikákban lehet gyógyszert vásárolni, és szűk azoknak a szereknek a listája, amiket csak patikában lehet megvenni. Mindez megnehezíti a patikák számára a nyereséges működést, ráadásul a kormány, a gyógyszerészi szakma szakmaiságát őrizendő, betiltotta a hirdetőtáblák patikai kihelyezését, és egy javaslat értelmében hamarosan megtilthatják az olyan termékek árusítását, amelyek nem függnek össze a hivatással. Nincsenek kompenzációs mechanizmusok, amivel a szakma biztosíthatná a kieső bevételt.

3. Az ügyfelek ismeretei és elvárásai

Az ügyfelek igen kevés egészségügyi műveltséggel rendelkeznek. Felmérések szerint a malajziai populáció fele nem tudja, mi a neve az általa szedett gyógyszereknek vagy nem tudja, hogyan kell azt használni. Mivel számosan rossz anyagi helyzetben élnek, gyakori, hogy a patikák felkeresése helyett hamisított gyógyszereket vásárolnak.

4. Makroökonómiai hatások

A világgazdasági válság óta nőnek a költségek és csökkennek az eladások. Az ügyfelek sajnálatos módon azzal kénytelenek foglalkozni, hogy hogyan legyenek képesek kifizetni a gyógyszerek árát, és nem jut idejük arra, hogy megtanulják a helyes gyógyszerhasználatot.

5. A működtetés kihívásai

Problémát jelent például, hogy az olcsóbb beszerzési ár érdekében nagyobb mennyiséget kell vásárolni egy-egy szerből, azonban így a gyógyszerész tőkéje a nagymennyiségű raktárkészletben áll. Gondot jelent a munkaerő: a legtöbb patikus az egyetlen képzett gyógyszerész közösségi gyógyszertárában, némelyikük heti 55 óránál is többet dolgozik. A közösségi gyógyszerészek a segédeket zömmel maguk képzik, azonban igen nehéz megtartani a munkaerőt. A nem-szakmai felelősség – raktározás, ellenőrzött hatóanyagok megfelelő nyilvántartása, működési engedély megújítása, a személyzet társadalombiztosításának intézése - is óriási munkát ró a közösségi gyógyszerészekre.

6. Megküzdési stratégiák

A válaszadók zöme arról számolt be, hogy a napi menedzsment-feladatok olyan mértékben túlterhelik őket, hogy nincs idejük és energiájuk stratégia-tervezésre. Azok a közösségi gyógyszerészek, akik rendelkeznek stratégiával, a leginkább az ügyfelek ellátásának javítását és a szakmai szolgáltatások színvonalának növelését, az ügyféllel való szorosabb kapcsolat kiépítését helyezik a fókuszba. A szűkülő profitlehetőségek miatt alig van mód a patika épületének fizikai felújítására, az új szolgáltatások beindításához szükséges eszközök beszerzésére és hely kialakítására – pl. az asztma-menedzsmenthez szükséges porlasztógép beszerzése, a működtetéshez hely biztosítása.

A szerzők összefoglalásképp megállapítják: a közösségi gyógyszerészek ki vannak téve a kiszámíthatatlan gazdasági viszonyoknak, a helyi piaci versenynek, és ki kell szolgálniuk a rossz egészségügyi műveltséggel bíró ügyfelek igényeit. Paradigmaváltozásra lenne szükség a törvényhozók és a nagyközönség fejében egyaránt, és szakmai szolgáltatóként, nem szokványos üzleti vállalkozóként kéne tekinteni a közösségi gyógyszerészekre. A gyógyszerész-szervezetek feladata lenne, hogy olyan egységbe kovácsolják a közösségi gyógyszerészeket, ami képes elérni az ehhez szükséges változásokat, és javítani tudja a közösségi gyógyszerészek helyzetét, valamint a lakosság egészségi állapotát egyaránt.


Eredeti közlemény:

Boon P. Kho, Mohamed A. Hassali, Ching J. Lim, and Fahad Saleem: Challenges in the management of community pharmacies in Malaysia, Pharm Pract (Granada). 2017 Apr-Jun; 15(2): 933.


Szemlézte:
dr. Kovács Bence



Kulcsszavak

PharmaPraxis, üzemletetés, szerepütközés, közösség egészségvédelme

Kapcsolódó anyagok

Kihívások a gyógyszertárak menedzselése során

Üzleti menedzsment modul beépítése a gyógyszerészképzésbe

Közösségi gyógyszerészek és a mellékhatás-bejelentés – Felvetések West Midlands-ből

A gyógyszerész mint menedzser

A klinikai gyógyszerészek oktatása Kínában

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Üzleti menedzsment modul beépítése a gyógyszerészképzésbe

Az angol gyógyszerészek 76%-a mondta azt, hogy szívesen tanult volna az egyetemen üzleti ismereteket, ha lett volna rá lehetőség, és 61,4%-uk értett egyet azzal, hogy nagyban segítette volna a karrierjüket, ha az egyetemen oktattak volna üzleti ismereteket. A gyógyszerészek 74,1%-a vélte úgy, hogy az üzleti modult a negyedév tananyagába kellene beilleszteni, 46%-uk szerint választható, 37,4%-uk szerint kötelező tananyagként.

Tovább


Közösségi gyógyszerészek és a mellékhatás-bejelentés – Felvetések West Midlands-ből

Az 51 éves és annál idősebb gyógyszerészek nagyobb valószínűséggel jelentettek ADR-t, mint a fiatalabbak, továbbá a nagyobb szakmai tapasztalat is nagyobb ADR-jelentési hajlandóságot eredményezett. A gyógyszerészek szerint a következő akadályok álltak leginkább az ADR-ek bejelentésének útjában: időhiány (46%-uknál), az a vélekedésük, hogy a felismert ADR nem volt súlyos (65%-uknál) és az a vélekedésük, hogy a felismert ADR jól ismert, ezért nem érdemes jelenteni (37%-uknál).

Tovább


A gyógyszerész mint menedzser

Mint minden munkahelyen, ahol emberek dolgoznak együtt, a gyógyszertárban is szükség van arra, hogy valaki ellássa a vezetői szerepkört. De mi tesz egy gyógyszerészt egyben sikeres vezetővé, mai szóval: menedzserré, aki jól koordinálja a vele dolgozó technikusok munkáját, megszervezi, irányítja és kontrollálja a gyógyszertár vagy a klinikai munkacsoport működését?

Tovább


A klinikai gyógyszerészek oktatása Kínában

A kínai klinikai gyógyszerészi programok tantervszerkezetét és tartalmát javítani kellene annak érdekében, hogy gyakorlatiasabb és szisztematikusabb legyenek.

Tovább