hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Hogyan lehet kialakítani a gyógyszerészek betegekkel való kommunikációs képességeit?


Hogyan lehet kialakítani a gyógyszerészek betegekkel való kommunikációs képességeit?

| |
 

A hatékony gyógyszerész–beteg kommunikációt a gyógyszerész egyetemi tanulmányai, a gyakorlatorientált képzés, majd a folyamatos, élethosszig tartó szakmai továbbképzés során tanulja meg. Bár nemzetközi konszenzus van arról, hogy a gyógyszerész betegekkel való kommunikációs képessége a betegek gyógyulása szempontjából igen fontos, jelenleg nincs olyan standard, ami segítené a gyógyszerészek betegekkel való kommunikációs képességének kialakítását és fejlesztését, sőt olyan áttekintő közlemény sem született eddig, ami bemutatná, milyen oktatási helyzetekben, milyen módszerekkel milyen eredményeket lehet elérni. A Systematic Reviews Journal tanulmányának szerzői azt a célt tűzték ki, hogy összeállítsanak egy olyan protokollt, ami bizonyítékokkal alátámasztva megmutatja, milyen helyzetekben milyen kommunikációs készségek hatékonyak, és hogyan lehet ezeket a kommunikációs készségeket a leghatékonyabban megtanítani a leendő és már praktizáló gyógyszerészeknek.


A realista áttekintő közlemények a biomedikális intervenciókkal foglalkozó szisztémás áttekintésekkel ellentétben nem a tudományos bizonyítékok hierarchiáját alkalmazzák, hanem a tágabb képet akarják megvilágítani, így a kontextusra helyezik a hangsúlyt: azt vizsgálják, hogy az egyes speciális kommunikációs helyzetekben milyen kimenet elérése lehet a cél, és az egyes meghatározott helyzetekben hatékony kommunikáció milyen mechanizmussal éri el a hatást, továbbá hogyan lehet hatékonyan oktatni a hatékony kommunikációt. Egy realista áttekintő közlemény azt kérdezi, hogy mi az, ami működik, kinek a számára, milyen körülmények között, milyen szempontból, milyen mértékben és miért.


Kerr és multidiszciplináris munkacsoportja a következő kérdésekre szeretnének választ kapni:
• Milyen oktatási módszerekkel tanítják a gyógyszerészek számára a gyógyszerész–beteg kommunikációt? Az eddigi tudásunk szerint a következő módszerek alkalmazhatók: szerepjáték, konkrét eset alapú tanulás, interaktív gyakorlás, improvizációs gyakorlatok, filmek, videók, hangfelvételek, önértékelés, kollegiális értékelés, standardizált betegmodellek, való életbeli betegekkel való gyakorlás, munkahelyi gyakorlati képzés, azonban az USA-ban és Kanadában eddig végzett vizsgálatok szerint a gyógyszerészképzésben zömmel csak a tantermi előadásokat alkalmazzák.
• Mi a gyógyszerész–beteg kommunikációt oktató módszerek feltételezett hatásmechanizmusa?
• Mi határozza meg, hogy az egyes speciális helyzetekben milyen módszer működik, azaz mi a hatékony módszerek kontextusa?
• Milyen körülmények között a leghatékonyabb a gyógyszerészek kommunikációs képzése?
• Hogyan kellene beilleszteni a gyógyszerészképzésbe a kommunikációs készségek oktatását?

Mivel korábban ebben a témában sem szisztémás, sem realista áttekintő közlemény nem született, a kutatók azokat az elméleteket sorolják fel, amelyek alkalmasak lehetnek kérdéseik megválaszolásához:
• A tapasztalaton alapuló tanulás elmélete: a jó kommunikációs készségek nem tantermi előadásokkal, hanem a gyakorlatban sajátíthatók el, amikor a gyógyszerész, illetve a gyógyszerészhallgató maga is részt vesz a kommunikációs helyzetben, illetve megfigyel másokat a kommunikációs helyzetekben.
• A strukturált tréning elmélete: a gyakorlás önmagában nem elegendő, a gyakorlás kapcsán kifejlődő kommunikációs készségek strukturált, longitudinális továbbfejlesztésére is szükség van.
• A reflexió fontosságának elmélete: a tanulóknak ki kell fejleszteniük az önmegfigyelés és az önismeret képességét, fel kell ismerniük saját erősségeiket és gyengeségeiket, meg kell tanulniuk bánni a bizonytalansággal, alkalmazkodni kell tudniuk az új helyzetekhez, és tudniuk kell a visszajelzésekre válaszolni.

A munka során a kutatók a következő szakirodalmi adatbázisokban keresik majd azokat a tanulmányokat, amelyek választ adhatnak a kérdéseikre: Medline (PubMed), EMBASE, az oktatási szakirodalmat tartalmazó ERIC, Web of Science és PsycInfo. A multidiszciplináris munkacsoport a témában az elmúlt húsz év során megjelent tanulmányokat szintetizálva egy olyan döntést segítő eszközt akar kialakítani, ami megmondja, hogy egy-egy speciális kontextusban milyen módszertannal milyen eredményt lehet elérni, és egy-egy speciális kontextusban milyen módszerek nem működnek egyáltalán. Bár valószínűleg igen kevés jó minőségű kutatás van a témában, a remények szerint a gyógyszerészképzés szakemberei eredményesen használhatják majd ezt a döntést segítő eszközt a gyógyszerészek betegekkel való kommunikációs képességeinek fejlesztése során, illetve a realista áttekintő közlemény révén a munkacsoport a jövőbeli kutatások irányával kapcsolatos javaslatokat is meg tud majd fogalmazni. A munkacsoport azt tervezi, hogy a jövőben 5 évenként elvégzi az időközben a témában megszületett szakirodalom áttekintését, így a következő ajánlásokat fogják elkészíteni:

1. A gyógyszerészek betegekkel való kommunikációs képességeit fejlesztő oktatási módszerek összefoglalása.
2. Elemezés azzal kapcsolatban, hogy mi milyen helyzetekben működik, kinek a számára, hogyan és miért a gyógyszerészek betegekkel való kommunikációs képességeinek fejlesztése során.
3. Elemezés azzal kapcsolatban, hogy mi az, ami nem működik a kommunikáció oktatása során, és mik a kommunikációs képzés során felmerülő akadályok.
4. Irányelvek azzal kapcsolatban, hogy hogyan kell beilleszteni a gyógyszerészképzésbe a kommunikáció oktatását.


Eredeti közlemény:


Syst Rev. 2017; 6: 14. doi: [10.1186/s13643-016-0396-0]
How can pharmacists develop patient-pharmacist communication skills? A realist review protocol
Aisling Kerr, Judith Strawbridge, Caroline Kelleher, Fien Mertens, Peter Pype, Myriam Deveugele, Teresa Pawlikowska

Az Egészségügyi Világszervezet meghatározása szerint a gyógyszerész „kommunikátor” (WHO: The role of the pharmacist in the health care system: preparing the future pharmacist. Report of a third WHO consultative group on the role of the pharmacist).

Szemlézte:
Kovács Bence dr.
eLitMed.hu
2019. január 10.


Kulcsszavak

PharmaPraxis, oktatás, gyógyszerész, kommunikáció, képzés

Kapcsolódó anyagok

Gerincsebészek viszonyulása a 3D technológiák alkalmazásához - AOSpine-tagok körében végzett felmérés

Bobest Mátyás (1940-2019) emlékére

A gyógyszerészeket is fel kell készíteni egyes betegségek diagnosztikájára

A vezetők utánpótlásával kapcsolatos felkészültség - felmérés a kanadai intézeti gyógyszertárak dolgozói körében

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A gyógyszerészeket is fel kell készíteni egyes betegségek diagnosztikájára

Számos egyetemen már el is kezdték a gyógyszerészi curriculum részévé tenni a pontos diagnózisalkotásra képessé tevő tréninget. A gyógyszerész ugyanis felismerheti, ha a betegnél új tünetek jelennek meg, vagy ha gyógyszerkölcsönhatás, gyógyszermellékhatás miatti problémák jelentkeznek, illetve orvoskollégája diagnosztikus tévedésének felismerésére is képessé válhat. A diagnosztikus tévedések 10%-a a körzeti orvosi ellátás során történik.

Tovább


A vezetők utánpótlásával kapcsolatos felkészültség - felmérés a kanadai intézeti gyógyszertárak dolgozói körében

Egyik intézmény sem tudja elkerülni, hogy vezetője előbb-utóbb nyugdíjba menjen; a vezető pótlására az egyik leghatékonyabb módszer a formális utánpótlási terv kidolgozása, ami biztosítja az intézmény stabil működését az átmenet idején is, továbbá lehetővé teszi, hogy a vezető átadhassa tudását utódjának, és megkönnyíti a váltást a stáb többi tagja számára is.

Tovább


Krízismenedzsment oktatás szimulációval gyógyszerészhallgatók számára

Az egyetem 5 év elteltével értékelte a CRM-tréninget, megállapították, hogy az könnyen beilleszthető a gyógyszerészképzésbe. Megkérdezték a résztvevőket is, hogy mit gondolnak, mennyire hasznos ez a képzési forma. Valamennyi gyógyszerészhallgató igen jónak, illetve kiválónak minősítette a szimulációs tanulás hatékonyságát.

Tovább


Vegyenek-e részt a klinikai munkában az intézeti gyógyszertárak vezetői?

Számos érv szól amellett, hogy a jó gyógyszertári vezető továbbra is részt vesz a gyógyító munkában, de ugyanígy érvelhetünk amellett is, hogy csak az válik jó menedzserré, aki erejét, idejét kizárólag a vezetői feladatoknak szenteli.

Tovább