hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Gyógyszer vagy szemránckrém: A közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző gyógyszertárak honlapjainak tartalomelemzése


Gyógyszer vagy szemránckrém: A közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző gyógyszertárak honlapjainak tartalomelemzése

| |
 

A szakmai és a kereskedelmi célú kommunikáció vegyítése rendkívül ellentmondásos, különösen az egészségügy területén, és a kiszolgáltatott beteg olyan termékeket és szolgáltatásokat is megvásárolhat, amelyek feleslegesek, sőt károsak a számára, írja tanulmányában az Amszterdami Egyetem kommunikációtudományi iskolájának kutatója. Ennek ellenére, az elmúlt évek kutatásai és a szabályozás maga csak az illegális online patikákra fókuszált, és nem foglalkozott az engedéllyel bíró gyógyszertárak honlapjainak ellentmondásos gyakorlatával. Már csak azért is itt az ideje megvizsgálni a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző gyógyszertárak honlapjait, mert napjainkban ezek világszerte az egészségügyi ellátás fontos csomópontjaivá válnak: a betegek itt nyújthatják be elektronikus receptjeiket, vásárolhatnak nem receptköteles gyógyszereket, tanácsot kérhetnek krónikus betegségeikkel kapcsolatban, egészségmonitorozó szoftvereket tölthetnek le és megvásárolhatják kozmetikumaikat és tisztítószereiket is.

Bár az ideális szakmai hozzáállás az volna, ha a gyógyszerész és a patika távol tartaná magát a kereskedelmi célú kommunikációtól, vagy legalább világosan elkülönítené a kettőt egymástól, a patikák honlapjain ennek gyakorta nem történik meg, és a betegek igen könnyen összekeverhetik a szakmai és a kereskedelmi célú kommunikációt. Számos kutatás kimutatta azt is, hogy az online egészségügyi információ sokkal hitelesebbnek tűnik, ha az olvasó úgy véli, az információ forrása szakember, és kevésbé bízik benne, ha úgy véli, hogy az laikustól származik. Sandra Zweir célja ezért az volt, hogy megnézze, milyen mértékben keverik a szakmait a kereskedelmi kommunikációval a leginkább szabályozott patikarendszerrel bíró, iparilag fejlett országok gyógyszertárainak honlapjain.


Módszerek

A vizsgálatba négy ország – Nagy-Britannia, Hollandia, Kanada, Ausztrália - véletlenszerűen kiválasztott 50-50, közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző gyógyszertárának honlapja került be (kizárták az USA-t és Új-Zélandot, mert ebben a két országban megengedett a vényköteles gyógyszerek betegeknek való reklámozása). (Mint kiderült, a patikák 33,3%-a még ezekben a fejlett országokban sem rendelkezik honlappal; a patikák honlaphiánya leginkább Kanadára, és legkevésbé Hollandiára jellemző.) A kutatásban kategorizálták a honlapokon kínált szolgáltatásokat és árukat:

I., szakmaiak, és azokat csak gyógyszerészek nyújthatják:
1. receptköteles szerek diszpenzálása,
2. betegségmegelőzés és diagnosztika,
3. klinikai konzultáció,

II., csak kereskedelmiek:
1. egészségügyi szolgáltatások: nem receptköteles szerek, komplementer és alternatív gyógyászati termékek, diétás termékek, otthoni egészségügyi termékek, pl. matracbevonat, zuhanyzást segítő készségek időseknek,
2. nem egészségügyi termékek: kozmetikumok, tisztítószerek, egyéb termékek (snack-ek, üdítőitalok, üdvözlőkártyák, buszjegy, lottó, fotó-szerviz, konyhaberendezés stb.)
3. e-kereskedelem, web-shop


Eredmények

A beválasztott, honlappal rendelkező gyógyszertárak a négy országban közel azonos arányban, 73%-ban tartoznak valamilyen patikalánchoz. Az önálló patikákkal összehasonlítva, a patikalánchoz tartozó gyógyszertárak honlapjai jóval gyakrabban kínálnak betegségmegelőzési és diagnosztikai, valamint bármilyen kategóriába tartozó kereskedelmi szolgáltatást.

A szakmai szolgáltatások körében a patikai diszpenzáláson kívül (ezt értelemszerűen a honlapok 100%-a kommunikálta) a leggyakrabban említett szolgáltatás a betegek kényelmét figyelembe vevő házhoz szállítás, valamint a betegségmegelőzés és diagnosztika volt (pl. vérnyomás-mérés, dohányzásról való leszokás támogatása, influenza elleni vakcináció, utazás-egészségügyi tanácsadás; a honlapok 79,5%-a esetében).

A honlapok 65%-a kínál klinikai konzultációt: a gyógyszeres terápia áttekintését, az esetleges gyógyszerkölcsönhatások vagy duplikációk kiszűrését, illetve asztmás és cukorbeteg páciensek segítését.

A kereskedelmi szolgáltatások körében a patikai honlapok 60%-a kínál valamilyen egészségügyi terméket, míg ennél is több, 63%-uk kínál nem egészségügyi terméket, és 45,5%-uk web-shoppal is bír.

A honlapok 72,5%-ára volt jellemző a szakmai és a kereskedelmi célú kommunikáció vegyítése, és csak a fennmaradó 27,5%-nyi honlap foglalkozott kizárólag szakmai információval. A honlapok fele esetében a kereskedelmi információ már a honlap menüjében is megjelent (szignifikánsan gyakrabban a patikalánchoz tartozó gyógyszertárak honlapjain), és 53,5%-uk az általuk használt képekben is vegyítette a szakmai és a kereskedelmi célú kommunikációt.


Következtetések

A közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző gyógyszertárak honlapjai az online tér fontos egészségügyi információs központjaivá váltak, azonban – bár a kutatások azt mutatják, hogy a páciensek ennek hiányában csak ritkán képesek rá - a honlapok szinte sosem különítik el világosan a szakmai és a kereskedelmi célú kommunikációt.



Eredeti közlemény
Sandra Zwier: Click for Closer Care”: A Content Analysis of Community Pharmacy Websites in Four Countrie J Med Internet Res. 2017 Jun; 19(6): e205.

Szemlézte:
Kovács Bence dr.


Kulcsszavak

online kommunikáció, Pharmapraxis, szakmai hitelesség, kereskedelmi érdek

Kapcsolódó anyagok

A vezetők utánpótlásával kapcsolatos felkészültség - felmérés a kanadai intézeti gyógyszertárak dolgozói körében

Krízismenedzsment oktatás szimulációval gyógyszerészhallgatók számára

Vegyenek-e részt a klinikai munkában az intézeti gyógyszertárak vezetői?

Az expediálás során bekövetkező hibák megelőzése

Hogyan lehet kialakítani a gyógyszerészek betegekkel való kommunikációs képességeit?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A gyógyszerész által menedzselt vagy a gyógyszerész által asszisztált hepatitis C vírus ellenes kezelés a hatékonyabb?

A gyógyszerész részvételének mértéke meghatározhatja a hepatitis C vírus (HCV) elleni terápia sikerességét, ezért az amerikai szerzők összehasonlították, hogy melyik ellátási modellben gyógyulnak jobban az orális antivirális szerrel kezelt HCV-fertőzött betegek: vajon gyógyszerész által menedzselt vagy gyógyszerész által asszisztált ambulancián fejezi be több beteg a kezelést, mutat 12 héttel a kezelés befejezése után fenntartott virológiai választ (SVR-12), illetve vált ki többet a számára felírt direkt hatásmechanizmusú antivirális szerből (DAA)?

Tovább


A gyógyszerészeket is fel kell készíteni egyes betegségek diagnosztikájára

Számos egyetemen már el is kezdték a gyógyszerészi curriculum részévé tenni a pontos diagnózisalkotásra képessé tevő tréninget. A gyógyszerész ugyanis felismerheti, ha a betegnél új tünetek jelennek meg, vagy ha gyógyszerkölcsönhatás, gyógyszermellékhatás miatti problémák jelentkeznek, illetve orvoskollégája diagnosztikus tévedésének felismerésére is képessé válhat. A diagnosztikus tévedések 10%-a a körzeti orvosi ellátás során történik.

Tovább


A vezetők utánpótlásával kapcsolatos felkészültség - felmérés a kanadai intézeti gyógyszertárak dolgozói körében

Egyik intézmény sem tudja elkerülni, hogy vezetője előbb-utóbb nyugdíjba menjen; a vezető pótlására az egyik leghatékonyabb módszer a formális utánpótlási terv kidolgozása, ami biztosítja az intézmény stabil működését az átmenet idején is, továbbá lehetővé teszi, hogy a vezető átadhassa tudását utódjának, és megkönnyíti a váltást a stáb többi tagja számára is.

Tovább


Krízismenedzsment oktatás szimulációval gyógyszerészhallgatók számára

Az egyetem 5 év elteltével értékelte a CRM-tréninget, megállapították, hogy az könnyen beilleszthető a gyógyszerészképzésbe. Megkérdezték a résztvevőket is, hogy mit gondolnak, mennyire hasznos ez a képzési forma. Valamennyi gyógyszerészhallgató igen jónak, illetve kiválónak minősítette a szimulációs tanulás hatékonyságát.

Tovább