hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A gyógyszerészi gondozás oktatása Kuvaitban


A gyógyszerészi gondozás oktatása Kuvaitban

| |
 

Számos tanulmány vizsgálta már a gyógyszerészi gondozás hatását a páciensekre és az egészségügyi rendszerre, de egy sem foglalkozott azzal, hogy a még tanulmányaikat végző gyógyszerészek hogyan viszonyulnak hozzá. A modern szemléletben egyre inkább előtérbe került a gyógyszerész aktív szerepe a páciens terápiájának ellenőrzésében, a beteg edukálásában és visszajelzéseinek helyes értelmezésében.

Az idősebb generációkkal ellentétben, akiket még a gyógyszerész klasszikus szerepkörére (gyógyszerek elkészítése és átadása) készítettek fel, a fiatalabbak már a tanulmányaik során elsajátíthatják azokat az ismereteket, képességeket és attitűdöket, amelyek a pácienssel való kiterjedt körű kommunikációhoz és a terápia hosszú távú felügyeletéhez szükségesek.

A kutatás a Kuvaiti Egyetem gyógyszerészeti karán készült 126 gyógyszerészhallgató bevonásával. A célja az volt, hogy felmérje, hogyan viszonyulnak a gyógyszerészhallgatók a gyógyszerészi gondozáshoz, hogyan ítélik meg a felkészültségüket ezen a téren. Rákérdeztek arra is, hogy a gyógyszerészi gondozás egyes elemeit mennyire tartják fontosnak. És a kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy a hallgatók szerint milyen gyakorlati akadályok lassítják a gyógyszerészi kezelés kuvaiti meghonosítását.

A kutatásban résztvevő hallgatókat a gyógyszerészi tanulmányok különböző szakaszából válogatták össze. Így három csoport alakult ki, aszerint, hogy a hallgatók hol tartottak a gyógyszerészi gondozásról szóló kurzusaikban. A felmérés kérdőíves úton történt.

A gyógyszerészhallgatók pozitív attitűddel fordultak a gyógyszerészi gondozás felé, függetlenül attól, hogy hol jártak a tanulmányaikban. A magasabb évfolyamokat végző hallgatók fontosabbnak ítélték ezt a tevékenységet, mint a gyógyszerészi gondozással csak ismerkedők. Általában felkészültnek érezték magukat arra, hogy végrehajtsák majd a gyógyszerészi gondozás különböző mozzanatait; az idevágó képességeiket a tanulmányaik előrehaladtával egyre erősebbnek ítélték meg. A felkészültségük gyenge pontjának az adminisztrációt és a menedzsmentet gondolták, ez hasznos információ lehet a tananyag fejlesztéséhez.

A legfontosabb képességnek azt gondolták, hogy a gyógyszerész megfelelő információkat tudjon összegyűjteni a páciens által szedett gyógyszerekről. Rangsorban ezután következett, hogy egyszerű szavakkal legyen képes tájékoztatni a beteget, illetve hogy változtatásokat tudjon javasolni a terápia felülvizsgálata alapján, és módosítani tudja az adagolást. Legkevésbé fontos képességnek az egyszerű fizikai vizsgálatok elvégzését és az orvossal való esetmegbeszélést tartották – az előbbiben a cikk írói annak a jelenlegi egészségügyi gyakorlatnak a lenyomatát látják, miszerint csak orvos végez vizsgálatokat.

A kutatás tehát általánosságban azt mutatta, hogy a Kuvaiti Egyetemen zajló oktatás hozzájárul ahhoz, hogy a gyógyszerészi gondozás iránt elkötelezett gyógyszerészek kerüljenek majd a pályára.

A gyógyszerészi gondozás legerősebb akadályának a hallgatók azt gondolták, hogy nincsenek elkülönített helyiségek a személyes tanácsadáshoz vagy a patikák nem megfelelően vannak kialakítva. Sorrendben a második legfontosabb akadálynak azt vélték, hogy a gyógyszerésznek nincs elegendő ideje a gyógyszerészi gondozásra. Szervezési nehézségeket találtak még jelentősnek, például azt, hogy hivatalosan nincs kidolgozva a gyógyszerész szerepe az egészségügyi ellátásban. Kiemelték még azt a tényt, hogy a gyógyszerész fizikailag el van választva attól a területtől, ahol a páciensek ellátása zajlik, illetve hogy az orvosok nem bíznak eléggé a gyógyszerészekben. Ezek az eredmények megfelelnek más kutatások állításainak, amelyek a gyógyszerészi gondozást a gyakorlatban vizsgálták.

A kutatás eredményeit természetesen arra is felhasználják majd, hogy felülvizsgálják a Kuvaiti Egyetem gyógyszerészi gondozásról szóló kurzusainak tartalmát. Azt ez a felmérés is megerősítette, hogy a képzés során kiemelkedő szerepe van a gyakorlatnak. Az volna az ideális, ha a gyógyszerészhallgatók olyan intézményekben vehetnének részt gyakorlaton, ahol a gyógyszerészi gondozás már integráns része a gyógyszerészi munkának. Azonban amíg erre korlátozott lehetőség áll rendelkezésre, addig szimuláció és szerepjátékok segítségével lehet élményszerűen fejleszteni a hallgatók képességeit. Minél hamarabb kerül bevezetésre a tanulmányok során, annál valósabb képet nyernek a hallgatók a várható helyzetekről a terápia, a kommunikáció, a fizikai vizsgálat, a páciens biztonsága és a különböző egészségügyi dolgozók közti együttműködés területén.

A Kuvaiti Egyetemen már a kutatás ideje alatt elkezdtek kialakítani egy virtuális programot, illetve egy szimulált gyógyszertárat, ahol a hallgatók realisztikus körülmények között foglalkozhatnak valós esetekkel. Emellett nagyobb hangsúlyt szeretnének fektetni a klinikai gyakorlatra, hogy a klinikai gyógyszerészi szolgáltatások is javuljanak hosszútávon Kuvaitban.

Ám a kutatás arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyetemen tanultak és a valóságban történő gyógyszerészi gondozás közötti távolság csökkentése nemcsak az egyetem feladata, hanem az egészségügyi hatóságoké is. Például a gyógyszerészi szakma hivatalos újradefiniálása elősegítené, hogy a gyógyszerészek integrálni tudják a gyógyszerészi kezelést a mindennapi munkájukba. Az orvosok-gyógyszerészek közötti klinikai együttműködés ösztönzése pedig azt, hogy az orvosok jobban bízzanak a gyógyszerészekben.


Eredeti közlemény: Katoue, M. G., Awad, A. I., Schwinghammer, T. L., & Kombian, S. B. (2014). Pharmaceutical care education in Kuwait: pharmacy students’ perspectives. Pharmacy Practice, 12(3), 411.


Szemlézte:
Cziglényi Boglárka



Kulcsszavak

egyetemi oktatás, gyógyszerészi gondozás, kutatás

Kapcsolódó anyagok

Szempontok a kvalitatív kutatás tervezéséhez és értékeléséhez

A Carslon-féle munkahely-család konfliktus skála magyar nyelvű változatának validálása

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Gyógyszerész-orvos kollaboratív modellben végzett hypertonia-menedzsment értékelése

Napjainkban a körzeti orvosi praxisok munkaerőhiánnyal küzdenek, és egyre fontosabbá válik egy új gondozási modell kialakítása: a nem-orvos szolgáltatók, többek között a gyógyszerészek bevonása és integrált betegellátó csapatok kialakítása.

Tovább


A közforgalmú gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészek által végzett rövid intervenció hatékonysága problémás alkoholfogyasztók esetében

A szemlézett közlemény szerint az alkoholfogyasztás világszerte évente 3,3 millió halálesetet okoz, ami az elhalálozások 5,9%-a. Az Egyesült Királyságban a gyógyszerészek és a patikai személyzet a nővérek és az orvosok után a harmadik legnagyobb számú egészségügyi szakma, és az elmúlt években Angliában a közforgalmú gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészek egyre nagyobb feladatot kapnak a közegészségügy fejlesztésében. Mára a legtöbb patikában van privát beszélgetést lehetővé tevő konzultációs szoba is.

Tovább


Kihívások a gyógyszertárak menedzselése során

A szemlézés a malajziai tapasztalatokat ismerteti. A közösségi gyógyszertárak menedzselése során számos kihívással lehet találkozni a működtetés és a stratégia területén egyaránt: fontos az emberi erőforrás, a pénzügyek megfelelő kezelése, a jó merketingtevékenység, a megfelelő raktározás, az információs rendszerek megfelelő működtetése és a gyógyszertár megfelelő működését biztosító fizikai tér biztosítása. Ennek során igen széles képességekkel kell rendelkezni: jó vezetőnek kell lenni, megfelelően kell menedzselni az interperszonális viszonyokat, jól szervezettnek kell lenni, stratégiai előrelátással kell rendelkezni, és képesnek kell lenni a folyamatos változásokra fenntartható választ adni.

Tovább


Üzleti menedzsment modul beépítése a gyógyszerészképzésbe

Az angol gyógyszerészek 76%-a mondta azt, hogy szívesen tanult volna az egyetemen üzleti ismereteket, ha lett volna rá lehetőség, és 61,4%-uk értett egyet azzal, hogy nagyban segítette volna a karrierjüket, ha az egyetemen oktattak volna üzleti ismereteket. A gyógyszerészek 74,1%-a vélte úgy, hogy az üzleti modult a negyedév tananyagába kellene beilleszteni, 46%-uk szerint választható, 37,4%-uk szerint kötelező tananyagként.

Tovább