hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A gyógyszerész-hallgatók kommunikációs képességeinek fejlesztése szerepjátékkal és aktív tanulással



A gyógyszerész-hallgatók kommunikációs képességeinek fejlesztése szerepjátékkal és aktív tanulással

| |
 

Az egészségügyben dolgozó valamennyi szakember sikeres munkavégzése részben kommunikációs képességeitől és attól függ, mennyire képes odafigyelni másokra. A gyógyszerésznek aktívan kell kommunikálnia a betegekkel és a többi egészségügyi szakemberrel egyaránt. Gyógyszerész-hallgatók esetében ugyanolyan fontos a kommunikációs, mint a klinikai képességek fejlesztése, egyelőre mégis kevés olyan hatékony kommunikációs képzést ismerünk, amit kifejezetten a gyógyszerész-hallgatók számára alakítottak ki. A téma szakirodalma a szerepjátékok és az improvizációs feladatok curriculumba építésének fontosságát hangsúlyozza, illetve azt, hogy a pszichológia és a pszichoterápia eszköztárával a gyógyszerész-hallgatók megtaníthatók annak felismerésére, milyen kommunikációs stílus a hatékony különböző személyiségű emberekkel. A szakirodalom felveti azt is, hogy az orvosokkal való kommunikáció alaphelyzetei – pl. gyógyszerelési problémák és hibák megbeszélése – is jobban kezelhetők, ha a gyógyszerész-hallgatók képzésük során részt vesznek ilyen jellegű szerepjátékokban.

Jelen vizsgálatban egy közelmúltban kifejlesztett kommunikációs képzés hatékonyságát vizsgálták a szakemberek. A tanfolyam anyagát Bruce Berger tankönyve (Communication Skills for Pharmacists: Building Relationships and Improving Patient Care; A gyógyszerészek kommunikációs képességei: Kapcsolatépítés és a beteggondozás fejlesztése) alapján állították össze. A képzés céljai a következők voltak: az aktív odafigyelés és az empátia képességének kialakítása/fejlesztése, a professzionális viselkedési jegyek elsajátítása, a betegek változásmenedzsmentjében és motiválásukban való eredményes részvétel képességének fejlesztése, a többi egészségügyben dolgozó szakemberrel való kommunikáció javítása, a gyógyszerész-hallgatók magabiztosságának és előadóképességének fejlesztése. A 92 tanuló részvételével zajló, 2 szemeszteres, kreditpontos tanfolyamot az egyetemi képzés 2. évébe illesztették. A tanulók mindkét szemeszter első felében szerepjátékokban vettek részt; a szerepjátékot videóra vették, jelszóvédett weboldalra töltötték, majd a szemeszter második felében elemezték és értékelték. Minden diákot négy értékelő értékelt (egy-egy gyógyszerész, gyógyszertári technikus, laikus és negyedéves gyógyszerész-hallgató), a végső értékelést a kurzus vezetője adta. A szerepjáték előtt a diákok tanulmányozták a később szereplő három gyógyszer betegtájékoztatóját, átvették a lehetséges forgatókönyveket, és elolvasták a tankönyv kapcsolódó fejezeteit. A forgatókönyvek kiemelték a képzés céljait, és hangsúlyozták a betegekkel való konfliktusok kezelési módjait, a dühös betegekkel való hatékony kommunikáció eszközeit, a támogatás és a meggyőzés technikáit, a nonverbális kommunikáció működési szabályait. A diákok a kurzus elején és végén önértékelő kérdőíveket is kitöltöttek.


A diákok a képzés elején szerepjátékukra a maximális 50 pontból átlagosan 28,8 pontot kaptak, ami a képzés végére szignifikáns mértékben, 46 pontra nőtt. A diákok a tanév elején általában magasabb pontszámot adtak maguknak, mint kurzusvezetőjük (csak 10%-uk esetében volt összhang a diákok és a kurzusvezetők értékelése között). A tanulók valamennyi célul tűzött kommunikációs alterületen szignifikáns fejlődést értek el, leginkább a tanácsadás képessége (ezen belül a beteggel való kapcsolat kiépítése és a mérges betegekkel való kommunikáció), a professzionális viselkedési jegyek felmutatása és a gyógyszerészi gondozási terv alkalmazása javult.


Összefoglalóan elmondható: szerepjátékkal hatékonyan fejleszthetők a gyógyszerész-hallgatók kommunikációs képességei, akik így a betegekkel való törődésben és a többi egészségügyi szakemberrel való csapatmunkában is eredményesebben tudnak részt venni. Érdemes volna a szerepjátékkal kiegészített kommunikációs képzést valamennyi orvostudományi egyetem tanrendjébe beilleszteni.


Eredeti közlemény

Luiz Adrian, Julie Ann, Paula Zeszotarski, and Carolyn Ma. "Developing pharmacy student communication skills through role-playing and active learning." American Journal of Pharmaceutical Education 79.3 (2015): 44.

Szemlézte:
dr. Kovács Bence


Kulcsszavak

gyógyszerészképzés, gyógyszerészkommunikáció, szerepjáték, RPG, aktív tanulás

Kapcsolódó anyagok

A gyógyszerész-hallgatók kommunikációs képességeinek fejlesztése szerepjátékkal és aktív tanulással

Középtávon kell változtatni a gyógyszerészképzésen

A "Gamification" alkalmazásának lehetőségei

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A gyógyszerész által menedzselt vagy a gyógyszerész által asszisztált hepatitis C vírus ellenes kezelés a hatékonyabb?

A gyógyszerész részvételének mértéke meghatározhatja a hepatitis C vírus (HCV) elleni terápia sikerességét, ezért az amerikai szerzők összehasonlították, hogy melyik ellátási modellben gyógyulnak jobban az orális antivirális szerrel kezelt HCV-fertőzött betegek: vajon gyógyszerész által menedzselt vagy gyógyszerész által asszisztált ambulancián fejezi be több beteg a kezelést, mutat 12 héttel a kezelés befejezése után fenntartott virológiai választ (SVR-12), illetve vált ki többet a számára felírt direkt hatásmechanizmusú antivirális szerből (DAA)?

Tovább


A gyógyszerészeket is fel kell készíteni egyes betegségek diagnosztikájára

Számos egyetemen már el is kezdték a gyógyszerészi curriculum részévé tenni a pontos diagnózisalkotásra képessé tevő tréninget. A gyógyszerész ugyanis felismerheti, ha a betegnél új tünetek jelennek meg, vagy ha gyógyszerkölcsönhatás, gyógyszermellékhatás miatti problémák jelentkeznek, illetve orvoskollégája diagnosztikus tévedésének felismerésére is képessé válhat. A diagnosztikus tévedések 10%-a a körzeti orvosi ellátás során történik.

Tovább


A vezetők utánpótlásával kapcsolatos felkészültség - felmérés a kanadai intézeti gyógyszertárak dolgozói körében

Egyik intézmény sem tudja elkerülni, hogy vezetője előbb-utóbb nyugdíjba menjen; a vezető pótlására az egyik leghatékonyabb módszer a formális utánpótlási terv kidolgozása, ami biztosítja az intézmény stabil működését az átmenet idején is, továbbá lehetővé teszi, hogy a vezető átadhassa tudását utódjának, és megkönnyíti a váltást a stáb többi tagja számára is.

Tovább


Krízismenedzsment oktatás szimulációval gyógyszerészhallgatók számára

Az egyetem 5 év elteltével értékelte a CRM-tréninget, megállapították, hogy az könnyen beilleszthető a gyógyszerészképzésbe. Megkérdezték a résztvevőket is, hogy mit gondolnak, mennyire hasznos ez a képzési forma. Valamennyi gyógyszerészhallgató igen jónak, illetve kiválónak minősítette a szimulációs tanulás hatékonyságát.

Tovább