TARTALOM

 VISSZA

 


A fenntartó asztma-kezeléssel kapcsolatos adherencia: 6 hónapos prevalencia az USA egy közforgalmú patikaláncának adatai alapján


A fenntartó asztma-kezeléssel kapcsolatos adherencia: 6 hónapos prevalencia az USA egy közforgalmú patikaláncának adatai alapján

| | |
 

A gyógyszerszedéssel kapcsolatos rossz adherencia a 21. században világszerte az egyik legfontosabb és legdrágább egészségügyi probléma (Osterberg L, Blascheke T. Adherence to medication. N Engl J Med, 2005;353:487–497). A World Health Organization adatai alapján a fejlett országokban a krónikus betegségek hosszú távú terápiájában az adherencia átlagosan mindössze 50%-os, ami a becslések szerint csak az USA-ban évente 100-290 milliárd $ többletköltséget generál. Mindeközben az USA-ban 2001 és 2011 között 28%-kal nőtt az asztma prevalenciája, és az asztmás gyermeket nevelő családok költségvetésének 5,5-14,5%-át emésztik fel a kezelés költségei.

Egy patikai adatbázist feldolgozó svéd vizsgálat adatai alapján a fenntartó asztma-kezeléssel kapcsolatos adherencia az alkalmazott gyógyszerosztály (hosszú hatású β2-receptor agonista/LABA, hosszú hatású muszkarinreceptor antagonista/LAMA, inhalált kortikoszteroid/ICS) függvényében csak az asztmás betegek 11-27%-a esetében megfelelő, azaz MPR ≥80% (medication possession ratio/MPR: a napokban kifejezett, vényre felírt gyógyszeradagok, és a két egymást követő vénykiváltás között eltelt napok számának hányadosa) (Haupt D, Nilsson JL. Asthma medication–persistence with adrenergics, steroids and combination products over a 5-year period. J Clin Pharm Ther, 2009;34:507–513).

Egy amerikai vizsgálatban, amely az adherencia mérésére a terápiával lefedett napok arányát alkalmazta (proportion of days covered/PDC), a 9 hónapos megfigyelési idő alatt a kockázati alcsoportoktól függetlenül az asztmás betegek mindössze 10,9-12,6%-a esetében volt a PDC ≥80%, azaz az adherencia megfelelő mértékű (Martin BC et al.: Contrasting measures of adherence with simple drug use, medication switching, and therapeutic duplication. AnnPharmacother, 2009;43:36–44).

Jelen vizsgálat célja az volt, hogy az USA egy közepes méretű, közforgalmú patika-láncának adatai alapján a fenti vizsgálatokhoz hasonlóan - az MPR és a PDC mérőszámait használva - megállapítsa a fenntartó asztma-kezeléssel kapcsolatos adherenciát.

A kutatók egy Utah állambeli közforgalmú patikalánc (15 gyógyszertár) diszpenzációs adatbázisát használva 12 naptári hónap adatait elemezték (2012. szeptember – 2013. augusztus). Összesen 2.193 olyan beteget találtak ezidő alatt, aki legalább 1 féle fenntartó asztma-gyógyszert kiváltott (LABA, ICS, ICS-LABA), és az első receptkiváltása után minimum 6 hónap a vizsgált időszakba esett (180 napos ablak-periódus), továbbá akinek életkorával és nemével kapcsolatban is rendelkezésre állt adat. Az MPR és PDC ≥80% esetén számított az adherencia megfelelő mértékűnek.

A 2 193 beteg 54%-a volt nő, 55%-a volt 18 és 64 év közötti, 28%-a 18 évesnél fiatalabb. A 6 hónapos ablak-periódus során az átlagos PDC 42%, az átlagos MPR 43% volt, azaz a betegeknek csak az időszak kevesebb, mint fele idején állt rendelkezésére a szükséges fenntartó asztma-gyógyszere. Megfelelő mértékű adherencia csak a betegek 14%-a - PDC ≥80% -, illetve 16%-a esetében - MPR ≥80% - volt megfigyelhető. Az átlagos MPR és PDC szerint a nemek között nem volt statisztikailag szignifikáns (P < 0,05) különbség, azonban szignifikánsan több nő érte el a megfelelő mértékű adherenciát (PDC: 16% vs. 12%; MPR: 17% vs. 14%). Az életkorral az adherencia szignifikáns (P < 0,001) mértékben nőtt, mind az átlagos MPR és PDC szerint, mind a megfelelő mértékű adherenciát elértek arányát tekintve (PDC≥80%: a 18 éven aluliak 6%-a, a 18-64 évesek 14%-a, ≥65 évesek 26%-a esetén). A gyógyszerek fajtáját tekintve szignifikánsan jobb volt az adherencia az ICS-LABA szert szedők (1265, 58%), mint az ICS medikációban részesülők (997, 42%) esetén; átlagos PDC: 46% ICS-LABA esetén vs. 35% ICS esetén; átlagos MPR: 47% ICS-LABA esetén vs. 36% ICS esetén (P < 0,001). A gyógyszerfajta alapján nem különbözött a nemek szerint a megfelelő mértékű adherenciát elértek aránya; az életkor növekedésével mindegyik gyógyszercsoportban szignifikánsan nőtt az adherencia.

A megfelelő mértékű adherenciát elértek aránya – 14-16% - ebben a betegpopulációban is megegyezett a korábbi vizsgálatokban mért értékekkel (svéd vizsgálat: 11-27%, USA: 11-13%). Az alacsony értékekből következik, hogy alapvetően fontos az asztma-medikációval kapcsolatos adherencia javítása, aminek része kell legyen a gyógyszertár-centrikus intervenció kialakítása is, mivel egyéb vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy minél több időt töltenek el az egészségügyben dolgozók a betegekkel, ezen belül minél többet foglalkoznak az adherenciával kapcsolatos kérdésekkel, annál jobb lesz a betegek terápia-követése. Az automatikus emlékeztető rendszerek kiépítésén túl fontos a beteg-edukáció, a mobiltelefonos emlékeztetők küldése és a nem adherens betegek közvetlen lakossági gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészek általi utánkövetése egyaránt.




Eredeti közlemény:


J Clin Pharm Ther. 2015 Aug 20. doi: 10.1111/jcpt.12316. [Epub ahead of print]
Adherence to controller asthma medications: 6-month prevalence across a US community pharmacy chain.
Feehan M, Ranker L, Durante R, Cooper DK, Jones GJ, Young DC, Munger MA.



Szemlézte

Kovács Bence dr.


Kulcsszavak

adherencia, PharmaPraxis, asztma, szemlézés

Kapcsolódó anyagok

Nehéz szabadulni az allergiától

Terápiás adherencia rivaroxaban és apixaban mellett nonvalvularis pitvarfibrillációban szenvedő betegek körében: általános betegpopuláció és a korábban antikoagulánssal kezelt betegek alcsoportjainak elemzé

Hogyan lehet kialakítani a gyógyszerészek betegekkel való kommunikációs képességeit?

A hosszú távú életkilátások egyeztetése

Nemi különbségek az empátiában és a rendszerezésben, valamint az autizmus az extrém férfi agy következménye: igaz-e ez a két teória?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A gyógyszerész-hallgatók kommunikációs képességeinek fejlesztése szerepjátékkal és aktív tanulással

Összefoglalóan elmondható: szerepjátékkal hatékonyan fejleszthetők a gyógyszerész-hallgatók kommunikációs képességei, akik így a betegekkel való törődésben és a többi egészségügyi szakemberrel való csapatmunkában is eredményesebben tudnak részt venni. Érdemes volna a szerepjátékkal kiegészített kommunikációs képzést valamennyi orvostudományi egyetem tanrendjébe beilleszteni.

Tovább


Kutatási trendek a gyógyszerészi kommunikációban

A gyógyszerészi kommunikációval foglalkozó kutatások főbb irányvonalait bemutató különszámot jelentetett meg a Pharmacy című, szabad hozzáférésű, negyedéves folyóirat. A lap szerkesztőségi közleményében Sofia Kälvemark Sporrong és Susanne Kaae foglalták össze a különszámban bemutatott legérdekesebb trendeket (Trends in Pharmacy Practice Communication Research).

Tovább


Hogyan lehet kialakítani a gyógyszerészek betegekkel való kommunikációs képességeit?

A hatékony gyógyszerész–beteg kommunikációt a gyógyszerész egyetemi tanulmányai, a gyakorlatorientált képzés, majd a folyamatos, élethosszig tartó szakmai továbbképzés során tanulja meg.

Tovább


A gyógyszerész által küldött napi SMS-emlékeztető hatásossága

A klinikai vizsgálatok szaklapja közölte az első regisztrált szlovákiai gyógyszerészeti klinikai vizsgálat protokollját. A tervezett vizsgálat elsődleges célja annak megállapítása, hogy a standard gyógyszerészi ellátáson felül nyújtott személyre szabott napi SMS-emlékeztető milyen mértékben javítja az 55 évnél idősebb, ambuláns ellátásban részesülő hypertoniás betegek gyógyszerszedési fegyelmét.

Tovább