Nem csupán az uralkodó szép hitvese, hanem befolyásos politikus is volt egy új tanulmány szerint Nofretiti, a 3500 éve élt egyiptomi királynő, akinek világhírű mellszobrát 100 éve találták meg német régészek. A berlini Neues Museumban kiállított lelet megtalálásának évfordulójára megjelent könyvében Hermann A. Schlögl német egyiptológus azt állítja, hogy Nofretiti jóval több volt, mint Ehnaton fáraó első számú felesége. Az asszony az uralkodásban is társ volt, és ő volt az egyistenhit kialakítását célzó vallási-kulturális reform ideológusa. Erről tanúskodnak az ókori Egyiptom legnagyobb vallási épületegyüttesénél, a karnaki templomoknál feltárt feliratok. Schlögl ezekről új fordítást készített és kimutatta, hogy Nofretiti az új istenség, Aton kitalálójaként mutatta be magát. Aton kultusz Az ókori Egyiptomra egész története folyamán jellemző volt a napkultusz. Egy másik fontos jellemzője az egyiptomi vallásnak a szinkretizmus, azaz hogy az egyes istenek az idő folyamán fokozatosan egymásba olvadtak; ilyen szempontból az egyiptomi világnézet már Ehnaton előtt is lassan, fokozatosan haladt az egyistenhit felé. Maga az Aton szó tulajdonképpen a Napot, mint égitestet jelenti, azaz a napkorongot. Ehnaton Nagy Aton-himnuszából nyilvánvaló az istennek az élet minden területére kiterjedő hatása: Aton a mindenség teremtője, ő ad életet mindennek, ami él, nélküle káosz és sötétség uralkodik. Mint teremtő isten, Aton egyszerre hím- és nőnemű. Feltehetőleg ez ad magyarázatot az Amarna-kor művészetének azon sajátosságára, hogy a fáraót, Aton földi helytartóját egyszerre ábrázolták férfias és nőies külsővel. Nofretiti vallási szerepe Ez az aktív szerep forradalmian új volt egy fáraófeleség részéről - mondta Schlögl a Süddeutsche Zeitung című lapnak. Hozzátette: a képi ábrázolások is változást jeleznek, feltártak például olyan ábrázolást, amelyen Nofretiti foglal helyet a trónon, a férje pedig mellette egy zsámolyon. Schlöglnek és munkatársainak a Nofretiti származásáról szóló vita végére is sikerült pontot tenni. A drezdai egyetem bioinformatikusainak segítségével új DNS-vizsgálatokat végeztek a feltárt fáraó-múmiákon, és adatokkal támasztották alá azt a korábban is hangoztatott, de soha nem igazolt elméletet, hogy a királynő apja Ay, a XVIII. dinasztia utolsó előtti fáraója, anyja pedig Teje, Ay első számú felesége. Most már világos Nofretiti származása, és azt is sikerült DNS-vizsgálatokkal igazolni, hogy hét gyermeke volt, hat leány és egy fiú, a későbbi Tutanhaton fáraó, aki uralkodása elején, az egyistenhit felszámolása után Tutanhamonra változtatta a nevét - mondta Schlögl. Nofretiti mellszobrát 1912. december 6-án tárták fel német régészek Amarnánál. A lelet Németországba került. A Neues Museumban 2009 óta látható. A múzeum a 100. évfordulóra nagyszabású Nofretiti kiállítással készül. NZS 2012. augusztus 26., vasárnap