hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A modern kórháztervezés aktuális kérdései


A modern kórháztervezés aktuális kérdései

| |
 

A kórháztervezés kapcsán jogosan felmerülő kérdés; egy épület azon túl, hogy az alapvető funkciókat ellátja, milyen hatással lehet a felhasználókra? Sok kutatás foglalkozik a gyógyító építészet fogalmával; az architektúra milyen befolyással van a gyógyulás folyamatára, és mik azok a tervezési szempontok, amelyek hozzásegíthetnek a mielőbbi felépüléshez?

A gyógyító környezet egyik fontos funkciója a stresszmentes légkör létrehozása, mind a betegek, mind a látogatók és a személyzet számára. Ennek eléréséhez a tervezőknek a következő tényezőkre fontos odafigyelni: a levegő minősége, megfelelő hőérzet, zajszabályozás, magánszféra kialakítása, természetes fény, rálátás a természetre, nyugalmat árasztó vizuális hatások a nagyon betegek számára és inspiráló környezet a már gyógyuló betegek számára. Továbbá lényeges szempontok: közvetlen kapcsolat létrehozása a természettel, a figyelem pozitív irányú elterelése, szociális támogatás közelségének megteremtése, és saját döntési lehetőségek biztosítása a betegek számára. (McCullough, 2010)

Az említett tényezők közül több a biofília hipotézishez köthető, mely az ember testi-lelki harmóniáját a természettel való kapcsolattal hozza párhuzamba. Edward O. Wilson állítása szerint a környezeti és társadalmi fenntarthatóság szimbiotikus viszonyban áll egymással. A feltevés szerint, ha egy épület minél természetesebb rendszerekkel van ellátva, és minél közvetlenebb kapcsolatba kerül a természettel, annál jobban nő a felhasználók komfort érzete. (Tan, 2012)

Kórházak esetében még ennél is továbbmutatóbb például Ulrich kutatása, mely azt az állítást támasztja alá, hogy a kilátás a kórházak ablakaiból a betegek alaphangulatán túl még a felépülésük idejét is befolyásolja. A pennsylvaniai tanulmány eredménye alapján a zöld tájra néző kórtermekben fekvő betegek hamarabb felépültek a műtét után, és pozitívabban nyilatkoztak a benntartózkodásukról, mint akiknek egy téglafalra nézett az ablakuk. (Ulrich, 1984)

Vannak olyan helyzetek, amikor az épület helye nem teszi lehetővé, hogy a kórtermek ablakai mind egy gyönyörű parkra nézzenek. Ilyen esetekben megoldást nyújt a növényzet a kórház épületébe való integrálása. A szingapúri Khoo Teck Puat Kórház egyik alapvető koncepciója a flóra és fauna bevonása. Amint az alábbi kép is mutatja, az ablakok elé ültetett növények által a tervező közelebb hozza a természetet a betegekhez.


Khoo Teck Puat Kórház homlokzata (építészet: CPG Consultants, RMJM Hillier; fotó: Mátyus Orsolya)

A Khoo Teck Puat Kórház több szempontból is jelentős referencia a kórházépítészek számára. A már említett zöld területek bevonása mellett külön energiát fektettek az új állatfajok betelepítésére is. Az újonnan kialakított tóban 100 fajta hal került betelepítésre, és emellett pillangók és madarak élőhelyét alakították ki. (Tan, 2012) Az épület körülöleli az óriási zöld udvart, így a park egyben iránymutató eszközzé is válik, segít a tájékozódásban. Egy kórház tervezésénél alapvető, hogy a felhasználók könnyen eligazodjanak egy épületen belül, hiszen az elveszettség érzése jelentős stressz okozója lehet. (Ong, 2019)


Khoo Teck Puat Kórház parkja (fotó: Mátyus Orsolya)

Ami még különleges, hogy nem csak a betegek, de a környékbeli lakók is szívesen erre látogatnak egy sétára a parkban vagy megebédelnek a kórház igényesen kialakított, egészséges ételeket kínáló étkezdéjében. Ezen felül az épület tetején helyet kapott egy bio közösségi kert, amit a környéken lakó önkéntesek gondoznak. A terméseket időnként eladják a piacon, egy részüket pedig a kórház konyháján szolgálják fel. A tervező, Jerry Ong kiemeli, hogy a gyógyítás mellett egy kórháznak fontos szerepet kell játszania a betegségek megelőzésében; az emberek egészséges életmódra nevelésében. (Ong, 2019)


Khoo Teck Puat Kórház közösségi tetőkertje (fotó: Mátyus Orsolya)

A trópusi Szingapúr mellett európai példa is van olyan kórházra, amely gyógyító építészet létrehozására törekedett. A 2018-as Rotterdami Építészeti Díj győztese az EGM építésziroda, akik az Erasmus MC kórház bővítésére vállalkoztak. Mint a szingapúri példában, itt is a koncepciót képezte a tájékozódás segítése, az átlátható terek kialakítása. A főbejáraton belépve egy óriási fényes átrium fogad minket, amely a központi folyosóra nyílik. Ez a 300 m hosszú és 20 m széles átjáró köti össze az régi és az új épületet. Innen a kórház összes osztálya könnyen megközelíthető. Ezen kívül kávézók, boltok és virágüzletek tárulnak elénk, és a teret beltéri kertek színesítik. Orvosok, betegek vegyülnek itt az utca emberével, a város szerves része a kórház, nem egy különálló egység. A széles folyosó segít abban, hogy kívülállóként nem érzi magát útban az ember, bárki betérhet egy kávéra vagy szendvicsre. (EGM, 2019)


Erasmus MC központi átriuma, Rotterdam (építészet: EGM architects; fotó: Naisa Dakhel)

A növények nem csak a belső terekben jelennek meg, hanem a tetőteraszokon is. A kórtermekben a betegek ki is nyithatják ablakukat, hogy megcsodálják a kerteket. A nyitható nyílászárók betervezése is a tervező egy gesztusa, melynek következtében a beteg kezébe kerül egy döntés, ami által kevésbé érzi magát kiszolgáltatottnak. Fontos megemlíteni, hogy a kórház összes kórterme egyágyas; gondolva a higiéniára, a betegek által igényelt magánszférára és nyugalomra. (EGM, 2019)

A fenti két kiemelkedő és díjazott példa mellett természetesen sok más mai kórház tervezésénél is alapkoncepció a gyógyító építészet alkalmazása, és a funkció által meghatározott rengeteg orvostechnológiai elvárásnak való megfelelés mellett az egészségügyi terek esztétikussá, barátságossá tétele. Ezek a kórházak ahelyett, hogy egy elkülönülő ijesztő létesítmények lennének, bekerülhetnek a város szövetébe; a betegeken, látogatóikon és az orvosokon kívül más felhasználóknak is teret adhatnak. Ezáltal az építészet hozzájárulhat az egészségügyi épületek alapvető megítélése és a kórházi élmény jobbá tételéhez.

Mátyus Orsolya
építész, WeCare architecture

eLitMed.hu
2019. 04. 24.


Kulcsszavak

kórházépítészet, ökopszichiátria

Kapcsolódó anyagok

A modern kórháztervezés aktuális kérdései

Ökopszichiátria

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A népszerűsített kéz

A könyv egy igényesen összeállított, bevezetésből és öt részből álló mű, amely részenként 2-4 fejezetben színvonalas ismeretterjesztő stílusban foglalkozik az emberi kézhez társuló antropológiai, humánbiológiai és orvostudományi kérdésekkel. Sőt, a szerző nagyvonalúan élve az alcímben jelzett „és még annál is több” megjegyzéssel, egyes fejezetekben a fő témától igen jelentős távolságokba kalandozik gondolatainak alaposabb kifejtése érdekében.

Tovább


A csók története

A filematológia az oszkuláció aktusával foglalkozó tudomány. Aki eddig nem ismerte volna e szavakat, a torontói professzor Marcel Danesi Csók története című ismeretterjesztő könyvéből megtudhatja, hogy a bizony léteznek tudósok, akik folyamatosan bővítik a csók témájáról felhalmozott tudományos ismereteket. Elmondása szerint a szerző csupán erre az egyszerűnek tűnő kérdésre kereste a választ: “Miért tartjuk ezt a nem higiénikus aktust gyönyörűnek és romantikusnak?”

Tovább


A kifutó veszélyei

Az evészavarok az elmúlt évtizedben kitüntetett figyelmet kaptak a pszichiátriai szakirodalomban. Ennek fő oka, hogy az anorexia nervosa és a bulimia nervosa viszonylag gyakori mentális betegségekké váltak, de újfajta evészavarokról (például: izomdiszmorfia, orthorexia nervosa, purgáló zavar) is egyre több kutatás születik.

Tovább


Las Trece Rosas – Tizenhárom Rózsa

1939. augusztus 5-én Spanyolországban – néhány hónappal a polgárháború befejeződése után – Franco tábornok parancsára a madridi Almudena temető keleti falánál kivégeztek tizenhárom fiatal lányt.

Tovább