TARTALOM

 VISSZA

 


Új EKG képlet segítheti a diasztolés szívelégtelenség diagnosztikát


Új EKG képlet segítheti a diasztolés szívelégtelenség diagnosztikát

| |
 

Az utóbbi évtizedekben szemléletváltás következett be a nehézlégzésben szenvedők és szívelégtelenség tüneteit mutató betegek diagnosztikájában. Míg korábban főképp a szívizom elégtelen kontrakciós képességét tartották a szívelégtelenség okának, újabban a diasztolés funkciózavarok is kitüntetett figyelmet kapnak a diagnózis felállításakor. A modern képalkotó technológia fejlődésének köszönhetően sok esetben sikerült fényt deríteni arra, hogy a tünetek hátterében valójában a szívizom relaxációs zavara állhat.

A szív diasztolés funkcióját a kamrai tágulékonyság és töltőnyomás alapján noninvazív, echokardiográfián alapuló módszerekkel becsüljük. Az eredményeket azonban befolyásolja a beteg neme, testsúlya, életkora, az éppen aktuális keringési státusza, végül pedig a vizsgálatot végző orvos szubjektív ítélete. Az így a kapott értékek nehezen reprodukálhatóak és viszonylag nagy hibalehetőséget hordoznak magukban, Ezzel szemben az EKG objektívebb és könnyen ismételhető vizsgálat. Azonban mindeddig kevés információnk volt a diasztolés szívelégtelenség EKG-jeleiről.

Jogosan merült fel tehát a kérdés, hogy vajon a mindennapi klinikai gyakorlatban nyújthat-e segítséget a diasztolés funkciózavar diagnózisának felállításakor egy olyan egyszerű, bármely kórházi osztályon megtalálható eszköz, mint az EKG?

Erre próbáltak választ találni legújabb kutatásukban Namdar és munkatársai. A zürichi központ idén novemberben publikált, retrospektív vizsgálatában összesen 172 fő szívultrahangos és EKG-vizsgálatát hasonlították össze. A résztvevőket két csoportra osztották, 83 fő került a kontroll, normál diasztolés funkcióval rendelkező csoportba, és 89 beteg alkotta a diasztolés zavarral rendelkező csoportot. A standard, 12 elvezetéses EKG-t két független kardiológus elemezte, a szívultrahangos vizsgálatokat tapasztalt, többtagú kardiológus munkacsoport végezte.

A diasztolés funkciózavar megállapításához a legfrissebb európai ajánlásokat használták. Az adatok feldolgozása után az eredményeket egy 50 fős egészséges kontroll, és másik, a vizsgálattól független 50 fős diasztolés funkciózavarban szenvedő csoport eredményeivel is validálták. Az elektrokardiogramok elemzésekor fény derült arra, hogy a diasztolés zavarok erősen korreláltak a beteg életkorával, a szívfrekvenciával, a PQ-, T-hullám vége és a P-, illetve a Q-hullám közötti (Tend-P, Tend-Q) távolságokkal. Az első és másodfokú diasztolés funkciózavarban szenvedők körében az EKG-n mért PQ-szakasz szignifikánsan hosszabb volt a kontrollcsoporthoz képest (169±28ms és 171±38ms vs. 153±22ms, p<0,005). A jelenség hátterében a bal pitvari eltérések állhatnak. Korábbi vizsgálatokban kimutatták, hogy a PQ-intervallum pontosan meghatározza a pitvari összehúzódás idejét, aminek szerepe van a késő diasztolés kamrai telődésben. Ha a pitvari összehúzódás korábban következik be, a diasztole rövidebb lesz, ezáltal romlik a kamrai funkció.

A szívelégtelenséggel diagnosztizált csoport körében szignifikánsan hosszabbnak bizonyult a korrigált QT-intervallum, mint az egészséges csoportban (QTc, 422±24ms és 434±32ms vs. 409±25ms, p<0,0005). Továbbá a beteg populációban szignifikánsan rövidebb volt Tend-P illetve a Tend-Q szakasz. (rendre: 240±78ms és 276±108ms vs. 373±110ms, p<0,0001; 409±85ms és 447±115ms vs. 526±119ms, p<0,0001). A fenti eredmények alapján a kutatócsoportnak sikerült egy új, korábban nem ismert képletet létrehoznia, ami az életkor, PQ-távolság és a Tend-P távolság felhasználásával diagnosztikus támpontot jelenthet a diasztolés funkciózavar felismeréséhez. Az új formula (Tend–P/[PQxéletkor]) a validációs csoportban tesztelve is jól használhatónak bizonyult, szenzitivitása 82%, specifikussága 93%, pozitív prediktív értéke 93%, negatív prediktív értéke 82% volt. Az új képlet még erősebbnek és biztonságosabban alkalmazhatónak bizonyult, ha azt a szívultrahangos vizsgálattal mért bal pitvari térfogattal korrigálták (LAESVI). Ekkor 90%-os szenzitivitást, 92%-os specifikusságot, 95%-os pozitív, míg 96%-os negatív prediktív értéket mutatott.

Bár a vizsgálat hátrányaihoz tartozik a viszonylag alacsony esetszám, és a jövőben egyéb, kiegészítő vizsgálatok is szükségessé válhatnak, az újonnan létrehozott képlet azonban kecsegtető ígéret lehet a szívizom-relaxációs zavar diagnosztikájában.

Összefoglalta:
dr. Csontos Ágnes Anna
eLitMed.hu

Forrás: Namdar et al. A novel electrocardiographic index for the diagnosis of diastolic dysfunction.



Kulcsszavak

EKG, szívizom

Kapcsolódó anyagok

Az ischaemiás szívbetegség okai és patológiai megjelenési formái

Új EKG képlet segítheti a diasztolés szívelégtelenség diagnosztikát

Terápiás aferézis gyermekkorban

Beat2Phone – egy új egészségügyi alkalmazás Finnországból

Elektrokardiogramműtermékek

Hozzászólások:

1.,   Dr. FAZEKAS TAMÁS mondta   2013. December 05., Csütörtök 15:56:07
Sztem (és több szögedi nyelv- és irodalomtudós, bölcsésztanár szerint) az esetszám (rezgésszám/frekvencia, nyomás, kockázat) nem magas vagy alacsony, hanem nagy vagy kicsi. Nekem is jobban tetszik: nagy kockázat, kis kockázat; nagy rezgésszám, kis rezgésszám, etc. Persze, léehetséges a válasz: kinek a papné, kinek a lánya... Különben érdekes és fontos a cikk. Üdv, Fazekas Tamás dr. prof. DSc, FESC, Szeged

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Mivel érdemes kezdeni a vérnyomáscsökkentő terápiát?

Egy 5 millió beteg adatain alapuló – The Lancet-ben megjelent - elemzés azt mutatta ki, hogy az ACE-gátlóval indított antihipertenzív kezelés kevésbé hatékony, és több mellékhatást eredményez, mint a thiazid diuretikumokkal kezdett vérnyomáscsökkentés.

Tovább


Magas vérnyomás a vesebetegek körében

Ambrus Csabát Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, Nephrologia-Hypertonia Profil és Aktív Geriátriai Részlegének vezetőjét a magas vérnyomás és a vesebetegség kapcsolatáról és kezeléséről kérdeztük. A táplálkozás, a sóbevitel mellett az ACE-gátlók, statinok, kalciumcsatorna-blokkolók szerepéről.

Tovább


Spanyol real world-vizsgálat pitvarfibrilláló betegeknél

Tudjuk, hogy a direkt orális antikoagulánsok hasonló vagy jobb védelmet nyújtanak a pitvarfibrilláló betegeknél, mint a warfarin, és sok vonatkozásban biztonságosabbak. Ám eddig nem rendelkeztünk adatokkal arról, hogy esetükben a hazánkban széles körben használt K-vitamin-antagonista (KVA) acenocumarol mennyire hatásos és biztonságos a DOAC-terápiákhoz képest. E kérdésre ad választ egy spanyol real world-vizsgálat.

Tovább


Az apixaban és a rivaroxaban összehasonlítása a rekurráló vénás tromboembolizáció és a vérzéses események vonatkozásában VTE-ben szenvedő betegeknél

Jelenleg nem ismert, hogy az apixaban és a rivaroxaban között van-e különbség a vénás tromboembolizáció (VTE) ismétlődésének és a súlyos vérzések kialakulásának kockázatát illetően. A szemlézett vizsgálatban az apixaban és a rivaroxaban hatékonyságát és biztonságosságát a kiújuló VTE és a súlyos vérzéses események szempontjából hasonlították össze VTE-ben szenvedő betegek körében. Az eredmények arra utalnak, hogy a kiújuló VTE és a súlyos vérzéses események kialakulásának megelőzésében az apixaban a hatékonyabb szer.

Tovább


Új EKG képlet segítheti a diasztolés szívelégtelenség diagnosztikát