hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Playback színház az orvosképzésben


Playback színház az orvosképzésben

| |
 

A playback színház egy speciális improvizációs színházi forma, amelyet 1975-ben, Jonathan Fox alkalmazott először. Azóta ez a színházi forma elterjedt az egész világon, és közkedveltségnek örvend. Az eseményt egy képzett játékmester irányítja, aki hangulatokat és történeteket kér a nézőktől, melyeket négy-öt szereplő, zene kíséretében, azonnal megjelenít a színpadon. A módszer közelebb hozza az embereket egymáshoz, ahogy az emberi természetünk közös sajátságait látják. A legtöbb improvizációs színházban az elsődleges cél a humor, a nézőközönség megnevettetése. A playback színház célja éppen ellenkező: a cél olyan biztonságos, bizalmi légkör megteremtése, amelyben a történetmesélő elfogadást és tiszteletet érez, és így a legnehezebb élményeiről is bizalommal tud beszélni.

A referált közlemény szerzői – a Houston Playback Theatre társulat tagjai - felajánlottak két playback színházi előadást a houstoni Baylor College of Medicine elsőéves orvostanhallgatói számára. Az első év az orvostanhallgatók számára meglehetősen nagy megterhelést jelent és szinte alig enged iskolán kívüli tevékenységet. A Baylor College of Medicine elsőéves hallhatói számára van egy szabadon választható tárgy, az Együttérzés, és a gyógyítás művészete, ennek vehettek részt a hallgatók.

A playback színházi előadás a szereplő színészek bemutatkozásával kezdődik, mely egyben lehetőséget teremt a playback színház működésének bemutatására. Egy színész bemutatkozik, és megoszt egy élményét, melyet a többi színész improvizálva megjelenít. A Houston Playback Theatre színészeinek bőségesen volt élményük az egészségügyi ellátással kapcsolatban. A bemutatkozásban ezen élményeikről beszéltek. Így azonnal megteremtődött a játszók és a közönség között a kapcsolat.

Ezután a játékmester hangulatokat, érzéseket kér a nézőktől, melyeket a társulat tagjai zenével kísért élő szobrok segítségével megjelenítenek. Az előadás központi részében történetekre kerül sor. Egy előadás alatt 4-5 történetet láthat a közönség. Zárásképpen az előadás által kiváltott érzésekről számolhatnak be a nézők. A közönség tagjai gyakran úgy érzik, hogy az elmondott és lejátszott történekre maguk is rezonáltak, akkor is, ha ők maguknak nem volt alkalmuk a saját történetük megosztására.

Orvosi oktatás keretében a playback színházi előadás három hatását várták a szerzők: (1) az előadás megkönnyebbülést, szórakoztató élményt nyújt, (2) a nehéz élmények művészi megjelenítése a megerősíti a hallgatókat tanulmányaik folytatásában, (3) az élmények megosztása önmagában gyógyító hatású lehet.


A szerzők leírják a hallgatók által elmondott történeteket, és az előadást követő reakcióikat:

  • Egy orvostanhallgató elmesélte az első fonendoszkópos élményét, amikor először meghallotta a szívhangokat. Ehhez az az élménye csatlakkozott, hogy „Na, most már igazi orvos vagyok!”.

  • Erre egy másik résztvevő élménye „válaszolt”, amikor ő képtelen volt megtalálni egy beteg pulzusát. A lejátszás humoros volta azt mutatta, hogy a színészek elfogadással reagáltak erre a kudarcra.

  • Megint másik résztvevő arról számolt be, hogy az oktató orvos egy idős asszony számtalan tünetét (ízületi gyulladás, különböző labor eredmények) sorolta, miközben a hölgy többször említette a hajhullását. Ez arra utalt a hallgató számára, hogy a hölgy nem érezte megértettnek magát, hisz számára a megváltozott külseje jelentette a legnagyobb problémát.

  • Egy női hallgató arról számolt be, hogy a nagyapja annyira büszke, hogy ő orvos lesz, hogy felajánlotta a testét az orvosi egyetemnek. Ez viszont azt váltotta ki a hallgatóból, hogy tisztelni kezdte a boncteremben lévő emberi testeket.

  • Egyik résztvevő történetében felidézte, hogy amikor 10 éves volt ellátogatott családja eredeti hazájába és a látogatás során rosszul lett. A rosszullét kapcsán megtapasztalhatta a különböző kultúrák egészségügyi ellátásának különbözőségeit és hasonlóságait.



  • A résztvevők személyes meglátásai a foglalkozásról:

  • Az előadás arra irányította rá a figyelmemet, hogy a gyógyulás folyamatában a biomedikális hatások mellett nagy szerepe van a gyógyítás művészetének.

  • Abba nyertem bepillantást, hogy néhány nem direkt orvosi beavatkozásnak és az orvos – beteg kapcsolat minőségének milyen fontos szerepe van a gyógyulásban.

  • Lenyűgöző volt látnom, hogy a színészek milyen pontosan megragadták a történetekbe ágyazott emberi érzéseket.


  • A megbeszélésben a szerzők hangsúlyozzák, hogy a hallgatók által elmondott hangulatok és történetek arra utaltak, hogy ez a populáció nagyon igényli, hogy lehetőséget kapjon az orvosi oktatással kapcsolatos érzelmei kifejezésére, és a gyógyítással kapcsolatosan megélt saját élményeik – mint a szorongás, büszkeség, harag – megosztására. A magas stressz szinten élő hallgatók számára a playback színház ígéretes enyhülést jelenthet, azáltal, hogy a tapasztalataikat megosztva, kevésbé érzik izoláltnak magukat, jobban felismerik saját, egymás és betegeik érzéseit s így lehetőségük adódik a kölcsönös tiszteleten alapuló hallgatói közösség kialakítására.

    A modern orvosképzésben egyre jobban előtérbe kerül a korai klinikai tapasztalat szükségessége. Ebben pedig nagy szerepe van az empátiának, a bizalom kialakításának és a jó kommunikációs készségeknek. A playback színház ezen értékek kialakításában és megosztásában nyújt segítséget. Továbbá a személyes tapasztalatok megosztása segít abban is, hogy az orvoslás ne csak „testmérnökség” legyen. A szerzők fontosnak tartják, hogy már az első év során sor kerüljön az orvosi identitás tapasztalatokon alapuló átgondolására, de a végzés előtti év is alkalmas lehet ennek újragondolására.

    Eredeti közlemény
    Salas R, Steele K, Lin A, Loe C, Gauna L, Jafar-Nejad P. Playback Theatre as a tool to enhance communication in medical education. Medical education online. 2013;18.


    A referáló megjegyzése
    Magyarországon 1992 óta működnek playback színházak, amelyek színházi, oktatási, egészségügyi és üzleti tréning keretek között tartanak előadásokat. 1994 és 1995 nyarán végeztem el New York-ban, a playback színházi képzést Jonathan Fox iskolájában. Magyarországon 2003-ban hoztam létre az Álomszínházat, ahol álmokat játszunk el playback színházi módszerekkel. 2005-ben alapítottam meg a KIMSZIM Közép-Europai Playback Színházi Iskolát, mely Magyarországon és a környező országokban tart playback színházi képzéseket. M


    Dr. Parádi József
    neurológus, pszichiáter, playback színházi játékmester
    eLitMed.hu



    Kulcsszavak

    playback színház, orvosképzés, fenomenológiai vizsgálat, referátum

    Kapcsolódó anyagok

    Playback színház az orvosképzésben

    Hozzászólások:

    1.,   Dobó Katalin mondta   2016. December 06., Kedd 07:37:55
    Gratulálok a cikkhez. Inspiráló! Nagy szükség lenne erre a hazai orvos képzésben, továbbképzésben is. Ahogy a Bálint-csoportokra is. Az egyetemeken a Humániásokkal, azaz a Junior bálintosokkal érdemes felvenni a kapcsolatot.

    A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


    Extra tartalom:

     
    ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

    ACE-gátló kezelés infarktus előtt és után Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

    Összefoglaló az ACE-gátlók és ARB-k coronaria atherosclerosisára való hatásáról. Amíg az ACE-gátlók és az ARB-k balkamra-diszfunkcióra való hatása régóta ismert, a kedvező reverz remodelláció sokat vizsgált effekt, addig ezen szereknek a coronaria atheroscleroticus folyamataira való hatása kevésbé volt a figyelem fókuszában. Valójában az ACE-gátlók kedvező hatása az atherosclerosisra igen korán kimutatható, ezért fontos már az infarktus előtt is az ACE-gátló kezelés. Külön figyelmet érdemel a veseelégtelenség és a betegek hosszú távú adherenciája ezen betegcsoportban.

    Tovább


    A hypertoniás betegek cardiovasculariskockázat-függő hatékony terápiája a Magyar Hypertonia Regiszter adatai alapján Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

    Magyarországon több mint 3,5 millió lakosnak van magasvérnyomás-betegsége. A nem gyógyszeres és gyógyszeres terápia „eredményeképpen” azonban csak 40-45% között van azok száma, akiknél elértük a 140/90 Hgmm alatti célvérnyomásértéket. Ennek oka lehet a nem megfelelően választott vérnyomáscsökkentő terápia, a nem megfelelő gondozás, de ugyanilyen értékkel járul hozzá a sikertelenséghez az orvos-beteg együttműködés elégtelensége és a betegek nem kellő informáltsága. A Magyar Hypertonia Regiszter 2015. évi adatbázisa alapján kiderült, hogy a célvérnyomás-elérés területileg jelentősen különbözik hazánkban és a hypertoniabetegség vonatkozásában, ez lényegében egybeesik a hypertoniamorbiditás és -mortalitás területi eltéréseivel. A területi megosztottság hátterében a szociális-kulturális és gazdasági háttér különbözőségén kívül jelentős szerepet játszhat az egészségügyi ellátás különbözősége és a szakmai munka eltérő megfelelősége. Hypertoniás betegekben a leggyakoribb és legnagyobb kockázati tényezőt jelentő diabetes mellitust, ischaemiás szívbetegséget és krónikus vesebetegséget vizsgálva, mindhárom egyidejű fennállásakor a célvérnyomás-elérési arány csak 26% volt férfiakban és 33% volt nőkben. A Regiszter adatai alapján kiderült, hogy a perifériás érbetegség a nőknél vezető ok a célértékelérés sikertelenségében, melyet a zsíranyagcsere- és a húgysavanyagcsere-zavar, továbbá az elhízás követ. Férfiaknál a zsíranyagcsere-zavar a vezető ok, melyet a dohányzás, alkoholfogyasztás és a perifériás érbetegség követ. Az összesített eredmények alapján a betegek 88%-a kombinált kezelést kapott és a kombinációban a szakmai irányelvek alapján javasolt bázisgyógyszereket alkalmaz ták. Az ilyen vonatkozásban helyes gyakorlat mellett a nem megfelelő célértékelérési arány okaként a betegkonkordancia és -adherencia nem meg felelősége vethető fel. Mind a betegtájékoztatás, mind az orvos-beteg kapcsolaton belüli gondozás minősége javításra, fejlesztésre szorul. Ennek lehetőségi köre az orvosi kompetenciák egy részének átadása a jól képzett szakasszisztenseknek/ápolóknak, akik a kockázatfelmérésben és alapvizsgálatban meghatározó szerepet játszhatnak. Fontos lenne a gyógyszerészek nagyobb arányú bevonása a gondozásba, a telemedicinális módszerek alkalmazása mellett. A Regiszter adatbázis-feldolgozásának eredményeiből levonható következtetések pedig megerősítik a populációszintű ismeretek fontosságát és a Regiszterbe történő adatfelvétel folytatásának szükségességét is.

    Tovább


    Rossz gyógyszer-perzisztencia - kinek a felelőssége, orvosé, betegé? Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

    A hypertonia hazánkban az egyik leggyakoribb betegség és az egyik legfontosabb cardiovascularis kockázati tényező. A vérnyomás megfelelő kezelése, a célértékek elérése fontos eszköz a coronariabetegség, a stroke, a krónikus vesebetegség kialakulása kockázatának és a mortalitás csökkentésében. Hypertoniában az életmódkezelésen túl a gyógyszeres terápia szerepe a meghatározó. Essentialis hypertoniában az esetek túlnyomó részében élethosszig tartó antihipertenzív terápia szükséges. Az antihipertenzív terápia sikerességében a megfelelő hatóanyagok, illetve ezek kombinációjának kiválasztásán túl a terápiahűség játszik alapvető szerepet. Az adherenciát befolyásoló tényezők között szerepet játszik a gyógyszerek száma, ezek adagolásának napi gyakorisága, az alkalmazott gyógyszercsoportok tulajdonságai, az életkor és a nem is. Hazai adatok szerint a ramipril/amlodipin fix kombináció egyéves perzisztenciája 20%-kal haladja meg a szabad kombinációét, ugyanakkor a ramipril/amlodipin fix kombináció egyéves perzisztenciája 25%-kal jobb a ramipril/hydrochlorothiazidéhoz képest.

    Tovább


    A random variancia mint karcinogén tényező?

    Egyes ráktípusoknál egy eddig nem tárgyalt, független tényező is hozzájárulhat a rák megjelenéséhez — mégpedig a DNS osztódása során megjelenő véletlenszerű hibák okozta mutációk, a random variancia hatása.

    Tovább