hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Onkológiai ellátóhelyek eredményességi mutatói


Onkológiai ellátóhelyek eredményességi mutatói

| |
 

Az onkológiai ellátóhelyek eredményességi mutatóinak közzétételét szorgalmazta a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság tiszteletbeli elnöke. Dr. Bodoky György szerint az orvos társaság idei országos kongresszusának ez a legfőbb üzenete valamennyi centrum, illetve a gyógyítók felé: saját példájával várja a csatlakozókat, esetleg döntéshozókat a továbblépéshez.



A Magyar Tudományos Akadémia ez évi Tudomány Ünnepe programjának egyik központi rendezvényét a magyar rákgyógyítás legnagyobb alakjának, a napokban elhunyt dr. Eckhardt Sándor emlékének szentelték, majd a hazai és külföldi szaktekintélyek három napon át mutatták be, illetve ismerhették meg az orvostudomány, illetve a gyógyító munka legújabb eredményeit, irányait.

”A szakma, a döntéshozó és legfőképpen a beteg részéről jogos elvárás, hogy nyilvánossá tegyék az intézmények az eredményességi mutatóikat. A fővárosi Egyesített Szent István és Szent László Kórház onkológiai centruma szakmai fórumokon rendszeresen publikálja egyes betegségtípusokban a gyógyulási arányszámait, illetve hogy az adott stádiumban kezelni kezdett, de már gyógyíthatatlan betegek számára mennyi életidőt sikerült a kezelésekkel biztosítani. Nagyon fontos ez a lépés, hogy a betegek se szájhagyomány útján tájékozódjanak”- hangsúlyozta a professzor, aki ezúton hívta föl a kormány, illetve a többi centrum figyelmét, hogy a kórházak legyenek ebben partnerek és egységes, egymással összehasonlítható módon tegyék közzé az adataikat. Ez egyrészt segítené a betegeket az intézményválasztásban, másrészt lehetővé tenné, hogy az osztályok átvegyék egymástól a jó gyakorlatokat, s országos szinten javulhasson a betegellátás színvonala. Ennek fontos lépése még az egységes protokollok bevezetése, hogy mindenütt ugyanazon rend szerint folyjék a gyógyítás. Az MKOT a hazai ellátás szakmai színvonalának fejlesztése érdekében lefordíttatta, s kiadta magyar nyelven az Európai Klinikai Onkológiai Társaság (ESMO) által jegyzett, aktuális nemzetközi terápiás útmutatókat. A kiadványt a Legkorszerűbb Onkológiai Gyógyításért Alapítvány támogatásával az ország minden onkológiájára eljuttatták. Eddig az áttétes vastagbélrák és a prosztatarák európai kezelési sémáit tették közzé, a sorozat folytatását tervezik. Ugyan a kezelésekben a hazai finanszírozási protokoll tekinthető csak hivatalos útmutatásnak, de a szakmai munkát segítheti, ha a szakorvosok ismerik a jelenlegi európai gyakorlatot. A modern daganatellenes terápiák alapvetően elérhetők a hazai onkológiai centrumokban, ebben nagy előrelépést hoz, hogy januártól újabb gyógyszerek kerülnek be a közfinanszírozásba. Néhány kiemelt kezeléstípusnál vannak szakmai viták abban, hogy túl szűkre szabták-e azon intézetek körét, ahol hozzá lehet jutni a kezelésekhez, például egyes immunterápiákhoz. Az azonban szintén meghatározó kérdés, hogyan jut el a beteg a centrumokba, vagyis komoly teendők vannak az esélyegyenlőség terén is. Fontos a centralizáció, de az is, hogy ez ne jelentsen egyetlen betegnek sem akadályt a gyógyulásban” – mondta dr. Bodoky György, aki kiemelte: az idei kongresszus egyik fő fókusza a háziorvosok képzése: az ő rendelőikben dől el ugyanis első körben a betegek sorsa.



A Magyar Klinikai Onkológiai társaság idei, IX. kongresszusának egyik központi eleme, az eredmények nyilvánossága volt, ehhez dr. Bidló Judit szakértő, az OEP gyógyszer felhasználási kimutatásaival érzékeltette a különböző centrumok gyógyító munkájának, illetve eredményességének különbségeit. Ugyan az intézményeket nem nevezte meg, de az adatok láthatóvá tették az eltéréseket. A Groupama Arénában megtartott rendezvényen több száz szakorvos – onkológusok mellett patológusok, radiológusok, sebészek, sugárterápiás szakemberek, pszichológusok, társszakmák képviselői osztották meg a legújabb eredményeiket, megismerkedhettek az új immunterápiákkal, a rákgyógyítás legújabb reménységével, amelyektől áttörést vártak több betegségtípusban is, egyelőre a betegeknek csak egy kis részénél sikerült látványos eredményeket elérni.

Dr. Lakatos Gábor az MKOT vezetőségi tagja, a fővárosi Egyesített Szent István és Szent László Kórház onkológiai centrumának szakorvosa, a terápia alapvetően két új irányáról beszélt: az egyik az aktív, vagy specifikus immunizáció. Ennek lényege, hogy a beteget a saját daganatából készített vakcinával oltják be, így próbálván megtanítani az immunrendszert a rákos sejtek felismerésére. Az immunterápia másik módszere az úgynevezett passzív immunterápia, amikor a beteg immunrendszerének támogatása az elsődleges cél, többnyire kívülről bejuttatott anyagokkal. Ilyenkor az immunsejteket gátló blokkokat oldják föl, így azok idegen testként kezelve a rákos sejteket, kilökik azokat. Ez ma már számos daganat gyógyszerében benne van, így a melanoma, a vese-, a tüdő- és húgyhólyagrák terápiájába épül be. Oxfordból érkezett David J. Kerr, az Európai Klinikai Onkológiai Társaság korábbi elnöke, mostantól a magyar orvos társaság tiszteletbeli tagja, a biomarkerek legnagyobb szaktekintélye. Nevéhez olyan új biológiai jelzők kidolgozása fűződik, amelyek vastagbél daganatos betegeknél előre megmutatják, érdemes-e műtétet követően terápiát kapniuk. Prof. Marc Ychou Franciaországból jött és adott egy teljesen átfogó képet a hasnyálmirigyrák kezelésének jelenlegi helyzetéről és azokról az új utakról, amelyek még hosszabb túlélést hozhatnak majd a betegeknek. A szarkóma gyógyítás kapcsán pedig arról az eredményről számoltak be a szakemberek, hogy ma már 5-6 különböző daganattípusra tudják választani a betegséget, a pontosabb szövettani diagnózis pedig sokkal komolyabb gyógyulási esélyt hozhat majd a jövőben a páciensek számára.

Amiért fontos az előrelépés

Hét év alatt 77 ezerről 95 ezerre nőtt a felfedezett, a Nemzeti Rákregiszternek bejelentett rosszindulatú daganatos betegek száma Magyarországon. A bőrdaganat esetében kifejezetten sokat romlott a helyzet 2007-ről 2014-re, ez idő alatt ugyanis 10 939-ról 16 421-re emelkedett a betegek száma – derült ki a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) rendezett tudományos ülésen bemutatott adatokból. Megtudtuk: a korábbinál több embert diagnosztizáltak tüdődaganattal is, 11 176-ról 11 654-re emelkedett a betegszám, és több az emlőrákos páciens is, csaknem 1400-zal. A prosztatarákos betegek száma pedig körülbelül 1200-zal emelkedett. A mutatók szerint kismértékben csökkent az ajak- és szájüregi, valamint a gyomordaganatok előfordulása.

A háromnapos konferencián az ország különböző intézményeinek szakemberei számoltak be gyógyítási eredményeikről, a szekszárdi onkológusok például az emlőrák diagnosztikájának és kezelésének 10 éves anyagából készítettek beszámolót, de más intézmények orvosai a máj- és a vastagbéldaganatok gyógyításának eredményeit, az 5 éves túlélési mutatókat ismertették meg a szakemberekkel. Dr. Bodoky György, a szervező MKOT tiszteletbeli elnöke beszélt arról az ígéretről is, miszerint 2018-tól beindul a hosszú évek óta várt vastagbélrák szűrés, amiben kompromisszum született: a szakma elfogadja a székletmintán alapuló tesztet, feltéve, ha emellett a tükrözéses vizsgálat is ingyenessé válik. Igaz: a mostani konferencia lényegében a rákgyógyítás valamennyi szegmensét végigvette, de a legfőbb üzenete mégis az volt, hogy az egyes intézmények hozzák nyilvánosságra gyógyítási eredményeiket. Mégpedig azokat összehasonlíthatóan, egységesen.

A tanácskozás egyik legmegdöbbentőbb előadása azonban mégsem onkológus nevéhez kötődik. Dr. Ádány Róza professzor asszony, a Debreceni Egyetem egyetemi tanára, aki az ország egyetlen Népegészségügyi Karának Megelőző Orvostani Intézetét vezeti, ugyanis olyan statisztikai adatokkal dokumentálta előadását, amelyek súlyos képet festenek nemcsak Magyarország helyzetéről, de az esélyegyenlőtlenség mértékéről is. ,,Köztudott tény, hogy az OECD országok listáján, de az Egészségügyi Világszervezet teljes európai régiójában, ami 53 államot, köztük a közép-ázsiai szovjet utódállamokat is magában foglalja a daganatos betegségek okozta halálozás tekintetében sereghajtók vagyunk. Megdöbbentő, hogy ráadásul épp azon daganatos megbetegedések okozta halálozás esetében állunk a legrosszabbul, amelyek megelőzhetőek, elkerülhetők lennének. Ma hazánkban több, mint kétszeres a vastagbéldaganat, és háromszoros a méhnyakrák okozta korai halálozás kockázata, mint az Európai Unió már 2004 előtt is tagországként jegyzett 15 országában átlagosan” - sorolta a szomorú tényeket a professzor asszony. De még meghökkentőbb statisztikai adatokról is beszélt. ,,Feltüntettük egy térképen, hogy az ország fővárosában és megyéiben hogyan alakult 2013-ban a daganatos megbetegedések előfordulási gyakorisága, az általuk okozott halálozás, valamint ezek viszonya. Súlyos szűrési, vagy ellátási problémákra figyelmeztet, hogy számos megyében ugyan kevesebb a megbetegedés, mégis magasabb a halálozás, mint az országos átlag. Hét ilyen megye is van az országban, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, Békés, Nógrád, Baranya, Somogy és Komárom-Esztergom, itt vagy későn fedezik fel a daganatos betegségeket, vagy nem megfelelő a betegek ellátása, de nagy valószínűséggel mindkét hiányossággal számolni kell. A hátteret mindenképp meg kell vizsgálni ahhoz, hogy képet kapjunk arról, pontosan mi is okozza a rendkívül jelentős különbségeket” - mondta Ádány Róza.

És az messze nem azt jelenti, hogy a kiindulás, vagyis az országos átlag jó lenne: Magyarország ugyanis úgy tűnik, egyre nő a leszakadásunk a kontinens többi országához képest. A daganatos betegségek okozta korai halálozás esélyei is folyamatosan nőnek nálunk, az elmúlt harminc évben jelentősen kinyílt az olló. De lesújtó képet sejtet az is, hogy míg a megbetegedés gyakoriságában hazánk a középmezőnyben van, a betegség okozta korai halálozásban kiugróan vezetjük a negatív ranglistát.

Kun J. Viktória
eLitMed.hu
2016. 11. 21.


Kulcsszavak

onkológia, eredményességi mutató, nyilvánosság

Kapcsolódó anyagok

A kommunikáció aktuális helye és szerepe a hazai onkológiában

Gyermekkori mesenchymalis daganatok kezelése

Bőrelváltozások a daganatos betegségek kezelése során

A random variancia mint karcinogén tényező?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

ACE-gátló kezelés infarktus előtt és után Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

Összefoglaló az ACE-gátlók és ARB-k coronaria atherosclerosisára való hatásáról. Amíg az ACE-gátlók és az ARB-k balkamra-diszfunkcióra való hatása régóta ismert, a kedvező reverz remodelláció sokat vizsgált effekt, addig ezen szereknek a coronaria atheroscleroticus folyamataira való hatása kevésbé volt a figyelem fókuszában. Valójában az ACE-gátlók kedvező hatása az atherosclerosisra igen korán kimutatható, ezért fontos már az infarktus előtt is az ACE-gátló kezelés. Külön figyelmet érdemel a veseelégtelenség és a betegek hosszú távú adherenciája ezen betegcsoportban.

Tovább


A hypertoniás betegek cardiovasculariskockázat-függő hatékony terápiája a Magyar Hypertonia Regiszter adatai alapján Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

Magyarországon több mint 3,5 millió lakosnak van magasvérnyomás-betegsége. A nem gyógyszeres és gyógyszeres terápia „eredményeképpen” azonban csak 40-45% között van azok száma, akiknél elértük a 140/90 Hgmm alatti célvérnyomásértéket. Ennek oka lehet a nem megfelelően választott vérnyomáscsökkentő terápia, a nem megfelelő gondozás, de ugyanilyen értékkel járul hozzá a sikertelenséghez az orvos-beteg együttműködés elégtelensége és a betegek nem kellő informáltsága. A Magyar Hypertonia Regiszter 2015. évi adatbázisa alapján kiderült, hogy a célvérnyomás-elérés területileg jelentősen különbözik hazánkban és a hypertoniabetegség vonatkozásában, ez lényegében egybeesik a hypertoniamorbiditás és -mortalitás területi eltéréseivel. A területi megosztottság hátterében a szociális-kulturális és gazdasági háttér különbözőségén kívül jelentős szerepet játszhat az egészségügyi ellátás különbözősége és a szakmai munka eltérő megfelelősége. Hypertoniás betegekben a leggyakoribb és legnagyobb kockázati tényezőt jelentő diabetes mellitust, ischaemiás szívbetegséget és krónikus vesebetegséget vizsgálva, mindhárom egyidejű fennállásakor a célvérnyomás-elérési arány csak 26% volt férfiakban és 33% volt nőkben. A Regiszter adatai alapján kiderült, hogy a perifériás érbetegség a nőknél vezető ok a célértékelérés sikertelenségében, melyet a zsíranyagcsere- és a húgysavanyagcsere-zavar, továbbá az elhízás követ. Férfiaknál a zsíranyagcsere-zavar a vezető ok, melyet a dohányzás, alkoholfogyasztás és a perifériás érbetegség követ. Az összesített eredmények alapján a betegek 88%-a kombinált kezelést kapott és a kombinációban a szakmai irányelvek alapján javasolt bázisgyógyszereket alkalmaz ták. Az ilyen vonatkozásban helyes gyakorlat mellett a nem megfelelő célértékelérési arány okaként a betegkonkordancia és -adherencia nem meg felelősége vethető fel. Mind a betegtájékoztatás, mind az orvos-beteg kapcsolaton belüli gondozás minősége javításra, fejlesztésre szorul. Ennek lehetőségi köre az orvosi kompetenciák egy részének átadása a jól képzett szakasszisztenseknek/ápolóknak, akik a kockázatfelmérésben és alapvizsgálatban meghatározó szerepet játszhatnak. Fontos lenne a gyógyszerészek nagyobb arányú bevonása a gondozásba, a telemedicinális módszerek alkalmazása mellett. A Regiszter adatbázis-feldolgozásának eredményeiből levonható következtetések pedig megerősítik a populációszintű ismeretek fontosságát és a Regiszterbe történő adatfelvétel folytatásának szükségességét is.

Tovább


Rossz gyógyszer-perzisztencia - kinek a felelőssége, orvosé, betegé? Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

A hypertonia hazánkban az egyik leggyakoribb betegség és az egyik legfontosabb cardiovascularis kockázati tényező. A vérnyomás megfelelő kezelése, a célértékek elérése fontos eszköz a coronariabetegség, a stroke, a krónikus vesebetegség kialakulása kockázatának és a mortalitás csökkentésében. Hypertoniában az életmódkezelésen túl a gyógyszeres terápia szerepe a meghatározó. Essentialis hypertoniában az esetek túlnyomó részében élethosszig tartó antihipertenzív terápia szükséges. Az antihipertenzív terápia sikerességében a megfelelő hatóanyagok, illetve ezek kombinációjának kiválasztásán túl a terápiahűség játszik alapvető szerepet. Az adherenciát befolyásoló tényezők között szerepet játszik a gyógyszerek száma, ezek adagolásának napi gyakorisága, az alkalmazott gyógyszercsoportok tulajdonságai, az életkor és a nem is. Hazai adatok szerint a ramipril/amlodipin fix kombináció egyéves perzisztenciája 20%-kal haladja meg a szabad kombinációét, ugyanakkor a ramipril/amlodipin fix kombináció egyéves perzisztenciája 25%-kal jobb a ramipril/hydrochlorothiazidéhoz képest.

Tovább


A random variancia mint karcinogén tényező?

Egyes ráktípusoknál egy eddig nem tárgyalt, független tényező is hozzájárulhat a rák megjelenéséhez — mégpedig a DNS osztódása során megjelenő véletlenszerű hibák okozta mutációk, a random variancia hatása.

Tovább