2014. AUGUSZTUS 29.
Szöveg nagyítása:
Egerek emlékeinek érzelmi töltésén változtattak egyes agysejtek aktiválásával: kellemessé tették a kellemetlent amerikai agykutatók.
Az egerek rossz emlékekkel távoztak egy helyről, és az emléket jóvá alakították át anélkül, hogy visszatértek volna az eredeti helyre - idézte a BBC hírportálja a Nature tudományos lap új számában megjelent tanulmányt.
Bár nem valószínű, hogy az emberek traumatikus emlékeinek megszelídítésére is használható lenne a módszer, a kutatás új megvilágításba helyezi a memóriához fűződő érzelmek kialakulását és megváltozását.
"Az érzelmek erősen kapcsolódnak a múlt eseményeihez, pozitív vagy negatív töltésük mégis képlékeny. Ha valakit kirabolnak, riasztó emlékei maradnak az utcáról, ahol történt, ellenben ahhoz a tengerparthoz, ahol boldogan nyaralt, csupa kellemes érzelem kapcsolódik" - magyarázta Susumu Tonegawa, a massachusettsi Riken-MIT agykutató központjának munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.
Ismeretes, hogy egy új, a korábbiakkal ellentétes élmény megváltoztatja ezeket az érzelmi asszociációkat: a kedvenc tengerpartról őrzött emlék talán semmivé foszlik, ha ugyanonnan cápatámadás hírét hozzák.
Nagy traumák áldozatai és depressziós páciensek gyógyítására a terapeuták már használják az emlékek képlékenységét: megkísérlik a negatív asszociációkat pozitívakra cserélni. Tonegawa kutatócsoportja azokat a hálózatokat kereste az agyon belül, amelyeken keresztül ez a változás végbemegy.
Két évvel ezelőtt egerek agyában megtalálták azokat a sejteket, melyek új, ijesztő emléket tárolnak, egy későbbi időpontban ezeket "be tudták kapcsolni", és a félelem viselkedését váltották ki az állatokból.
Tavaly egy helyhez fűződő emlékhez juttatták az egereket, később ezt felélesztették, közben kis áramütést adtak nekik, így téves, kellemetlen emléket kapcsoltak az eredeti helyhez. Az új kutatással sikerült az emlék félelmetes vagy örömteli tartalmát az ellenkezőjére változtatni.
A hímek egy adott szobában kis áramütést kaptak, így arról a helyiségről ijesztő emlékük lett, az ezt tároló idegsejteket az optogenetikai eljárással jelölték meg. Az eljárás lényege, hogy fénnyel szabályozzák az idegsejtek működését. Ezzel a technikával "kapcsolót" építenek az idegsejtekbe, hogy be lehessen őket indítani. Az "indító jel" optikai kábelen az agyba küldött kék fénysugár volt.
Másnap egy másik szobában a megjelölt agysejteket stimulálva működésbe hozták az eredeti, ijesztő emléket. Amikor az egerek választhattak, hogy ki- vagy bekapcsolják a kék sugarat, a kikapcsolás mellett döntöttek.
Ezután azonban nőstény társaságát biztosították számukra, hogy kellemes érzelmet váltsanak ki, közben stimulálták az adott sejteket, hogy a tárolt emlékhez kapcsolt érzelmi töltést "átkapcsolják". Az állatoknak újra választaniuk kellett, és most amellett döntöttek, hogy maradjon bekapcsolva a kék fénysugár: az eredeti emlék érzelmi nyomát kicserélték, az egereknek ezért most kellemes volt felidézni azt.
Amikor visszatértek az eredeti szobába, és nem volt agyi stimuláció, már nem féltek a helytől, a hozzá kapcsolódó emlék megváltozott - jobb lett. Az eljárás az ellenkező irányban is működött - írták a kutatók.
(https://www.bbc.com/news/science-environment-28950532)
MTI 2014. augusztus 28., csütörtök
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
A Budai Családközpontú Lelki Egészség Centrum szervezésében 2018. szeptember 8-án került megrendezésre az Ebadta lehetőségek: kutyás terápiák az egészségügyben című műhelykonferencia a budapesti Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak Pszichiátriai és Pszichiátriai Rehabilitációs Osztályán.
A hospice-munkának is megvannak a mítoszai és a határai. Még a leggondosabb ápolás sem biztosíthatja mindig a jó halált a betegeknek és a békés elkísérést a gondozószemélyzetnek.
Hogyan döbben rá valaki arra, hogy agydaganata van? Milyen kiszakadni az életből, majd visszatalálni belé? A világirodalom egyik legnagyobb betegségmemoárja, az Utazás a koponyám körül sebészi pontossággal elemzi az agydaganat felismerését és gyógyítását. Az egyszerre lírai, önironikus, kíméletlen és magával ragadó szövegben Karinthy Frigyes fantasztikus írói teljesítménnyel számol be a betegség drámájáról és katarzisáról. Mindez most már színpadon is látható, a szöveg nagyszerűségéhez méltó, felkavaró és igen szerethető előadásban. A Nézőművészeti Kft. 2021. október 7-én bemutatott darabjáról a rendező-főszereplővel, Scherer Péterrel beszélgettünk.
Idegtudományok
1954-ben végzett a Budapesti Orvostudományi Egyetemen. Másodéves és harmadéves korában már hallgatta Horányi Béla professzor úr előadásait. Negyedéves korától a II. sz. Kórbonctani Intézetben Haranghy professzor diákköröse volt.
,Az egyetem elvégzése után a Debreceni Egyetem Kórbonctani Intézetében kapott állást, melynek új vezetője Endes Pongrác professzor lett. Rendszeres együttműködés és havi közös metszetdemonstráció volt az Idegklinika – „Sántha-klinika” – neuropatológiai laborjában.
A Debrecenben töltött idő után olyan helyre vágyott, ahol neuropatológiával és neurológiával is van lehetősége foglalkozni. 1957-ben került a Horányi Béla professzor által újraszervezett és vezetett Budapesti Orvostudományi Egyetem I. sz. Neurológiai és Psychiatriai Klinikájára. A Debrecenben megszerzett patológia-szakvizsgán kívül neurológiából és pszichiátriából szerzett szakvizsgát. A klinikán lehetősége volt a szövettani laboratóriumi munkára is. A professzor úr „tantermesének” fogadta. Nagy tisztelettel gondolt vissza a későbbiekben is az itt megszerzett szakmai és emberi tapasztalatokra. 1966–67-ben egy évet az USA-ban volt tanulmányúton, ahol lehetősége volt ismert izompatológusok laboratóriumát meglátogatni.
1972-ben családi okból a gyöngyösi Bugát Pál Kórházba került, ahol 1992-ig, nyugdíjazásáig mint osztályvezető főorvos vezette a Pszichiátriai és átmenetileg a Neurológiai Osztályt is.
,Nyugdíjazása után igazságügyi pszichiáter szakértőként dolgozott 85 éves koráig. Tagja volt a Magyar és Nemzetközi Neuropatológiai Társaságnak, a Korányi Társaságnak és a Magyar Pszichiátriai Társaságnak, a Budapesti Igazságügyi Kamarának. A Horányi Béla Klinikai Idegtudományi Társaság elnöke volt 10 éven át.
Aktív évei alatt rendszeresen vett részt és adott elő itthoni és külföldi szakmai konferenciákon, elsősorban a hozzá legközelebb álló neuropatológiai témakörben. Nyugdíjas korában nagy örömmmel vett részt a „Mi Klinikánk – Emlékek a Balassa utcából” című könyv lektorálásában. A pálya iránti szeretetét családja felé is közvetítette, keresztlánya neurológus és pszichiáter, négy unokája közül egy neurológusrezidens, egyikük pedig negyedéves orvostanhallgató.
Dr. Folyovich András, Böjtös Zsuzsanna
Horányi Béla Klinikai Idegtudományi Társaság
Interjú dr. Gerevich József pszichiáterrel
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás