hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Ki készíti el az első mesterséges hasnyálmirigyet?


Ki készíti el az első mesterséges hasnyálmirigyet?

| |
 

Az első inzulinpumpák megjelenésével felmerült, hogy létrehozható-e egy olyan gép, mely a mért glükózszintek alapján, önműködően adná a megfelelő mennyiségű inzulint. Tehát a mesterséges hasnyálmirigy valójában csak a béta-sejtek funkcióját venné át nem az egész exokrin és endokrin hasnyálmirigyét.

A mesterséges hasnyálmirigy megalkotásához csaknem már minden a kutatók és az orvosok rendelkezésére áll: széles körben elérhetőek a szövetközötti folyadék glükóztartamának folyamatos monitorozására (CGM), és az inzulin precíz adagolására (inzulinpumpák) alkalmas készülékek.

Már „csak” egy algoritmus hiányzik, mely zárná a kört, azaz a CGM adatokból utasítaná az inzulinpumpát a megfelelő inzulinadagolásra. Számos problémát át kell azonban hidalni:

1, A CGM-ral mért glükózszint, kb. 5-6 perccel később tükrözi a vércukorszint változásait, mely étkezés alatt, után már jelentőssé válhat.

2, Egy gép nem képes megmondani előre a táplálék vércukoremelő hatását. Holott az inkretin-hatásmechanizmuson alapuló gyógyszerek elterjedésével már széleskörűen ismertté vált, hogy az inzulin szekréciója már a táplálék felszívódása előtt elkezdődik.

3, Nem valószínű, hogy egyetlen algoritmus ki tudja elégíteni pl.: egy szétszórt kamasz, egy kismama, egy sportoló vagy egy nyugdíjas igényét.

Az időfaktor megoldására az eddigi gyorshatású analóg inzulinoknál is gyorsabb hatású inzulinok kifejlesztésével próbálkoznak, illetve a számításokban a glükózszintek változásának trendjét veszik alapul nem az aktuális értéket. A táplálkozások gyors vércukoremelő hatásának kivédésére félautomata kezelést is javasolnak, mely azt jelenti, hogy a beteg manuálisan adja az étkezési bólusinzulint.

A jelenleg Magyarországon is elérhető inzulinpumpák közül a szenzorral augmentált Medtronic Veo készülék áll legközelebb a mesterséges hasnyálmirigyhez. Ez a rendszer hypoglikaemia alatt már képes leállítani az inzulinpumpát és ezzel megakadályozza annak súlyosbodását.

Nem szabad elfelejtetünk azonban, hogy fejlesztések nem jelentik a diabetes gyógyítását, „csupán” annak kezelését jelenti, persze az optimális glükózkontrol elérésével a szövődmények jelentősen csökkenthetők, ráadásul, ha a diabetes menedzselése kényelmesebbé, fájdalmatlanabbá válna. Az ezt lehetővé tévő munkacsoport/gyár nemcsak szakmai elismerést kapna, hanem valószínűleg jelentős gazdasági előnyhöz is juttatná…


eLitMed.hu, dr. Kis János

kapcsolódó cikk Diabetes Forecast, September 2010 › The Artificial Pancreas


Kapcsolódó anyagok

Az időskorúak gondozásának egészség-gazdaságtani kérdései Magyarországon

A munkaképesség elbírálásának lehetőségei: irodalmi áttekintés

Életutak a társadalomban pszichiátriai beteg diagnózissal

Gyulladáscsökkentés vagy a lipidszint mérséklése?

Allergiaellenes szerek és az ICAM-1-antitestek lehetséges alkalmazása a felső légúti infekciók kontrollálásában

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A statin használata növeli a diabestes kockázatát

A statint szedők körében különös hangsúlyt kell fordítani a diabetes megelőzésére.

Tovább


Képzelt diéta, valós fogyás – a placebo hatása a testsúlycsökkentésben

A fejlett országok statisztikái alapján az elmúlt években folyamatosan nő a túlsúlyosak, illetve elhízottak aránya. Az “elhízásjárvány” kezelésére az eddig ismert leghatékonyabb testsúlycsökkentő terápiaként az energiafogyasztás korlátozása (diéta) és az energiafelhasználás növelésére szolgáló protokollok (elsősorban alacsony és közepes intenzitású aerob edzés) bizonyultak. Elméletben egyszerű és betartható a képlet: ha a páciens kevesebb kalóriát visz be, mint amennyit eléget, fogyni fog.

Tovább


Krónikus koronária szindróma

Megjelent az Európai Kardiológus Társaság (ESC) “Krónikus koronária szindróma (CCS)” kezelésére vonatkozó új Klinikai Irányelve, amely a stabil koszorúér betegség terápiájával kapcsolatban 2013-ban megfogalmazott javaslatokat cseréli le.

Tovább


A légszennyezettség érelmeszesedéshez vezet

Az Eurostat-jelentés adatainak értékelését segíti a JAMA Network Open egy új tanulmánya, ami kimutatja: a légszennyezettségnek (ezen belül a szállópornak és a nitrogén-dioxidnak) való hosszú távú kitettség mértékével arányosan nő a szívkoszorús erek meszesedése, vagyis a légszennyezettség a coronariasclerosis kialakításán és súlyosbításán keresztül is növeli a cardialis eredetű halálozás kockázatát.

Tovább


Ki készíti el az első mesterséges hasnyálmirigyet?