hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A kis dózisú aszpirin csökkenti a proximális vastagbélrák valószínűségét.


A kis dózisú aszpirin csökkenti a proximális vastagbélrák valószínűségét.

| |
 

Angol, svéd és holland kutatók arra voltak azt vizsgálták, hogy a kis dózisú aszpirin (75-300mg) befolyásolja-e a vastagbélrák incidenciáját. Jól ismert, hogy a nagy dózisú (500mg feletti) aszpirin preventív hatású. Négy aszpirinnel végzett randomizált, kontrollált vizsgálat alatt, és a vizsgálatokat követően, összesen 20 éven keresztül figyelték a vastagbélrák kialakulását. A vizsgálatokat eredetileg az aszpirin cardiovascularis hatékonyságának mérésére tervezték.

Összesen 14033 egyén vett rész a vizsgálatban, közülük 391-nek (2,8%) lett vastagbélrákja. Az aszpirin a vastagbélrák 20 éves rizikóját, illetve az ebből származó halálozást is csökkentette (incidence hazard ratio [HR] 0,76, 0,60—0,96, p=0,02; mortality HR 0,65, 0,48—0,88, p=0,005). A végbélrák rizikóját azonban nem csökkentette. Azon esetek alapján, ahol elérhető volt, hogy a rák melyik vastagbélszakaszt érintette, megállapítható volt, hogy a proximális vastagbél rákjának rizikója több mint a felére csökkent (HR:0,45, 0,28—0,74, p=0,001; halálozás: HR: 0,34, 0,18—0,66, p=0,001), a disztálisé azonban nem változott (HR: 1,10, 0,73—1,64, p=0,66). A hosszabb távú aszpirinszedés hatása még markánsabb volt. A minimum 5 évig tartó aszpirinkezelés 70% -kal csökkentette a proximális rák rizikóját, (HR: 0,35, 0,20—0,63; halálozás: 0,24, 0,11—0,52; mindkettő p<0,0001) és a végbélrák valószínűségét is redukálta (HR: 0,58, 0,36—0,92, p=0,02; halálozás: 0,47, 0,26—0,87, p=0,01). A 75 mg feletti dózis esetén a dózisemelés nem növelte a preventív hatást.



Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kis János Tibor

Forrás: The Lancet, Volume 376, Issue 9754, Pages 1741 - 1750, 20 November 2010




Kapcsolódó anyagok

Az időskorúak gondozásának egészség-gazdaságtani kérdései Magyarországon

A munkaképesség elbírálásának lehetőségei: irodalmi áttekintés

Életutak a társadalomban pszichiátriai beteg diagnózissal

Gyulladáscsökkentés vagy a lipidszint mérséklése?

Allergiaellenes szerek és az ICAM-1-antitestek lehetséges alkalmazása a felső légúti infekciók kontrollálásában

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A statin használata növeli a diabestes kockázatát

A statint szedők körében különös hangsúlyt kell fordítani a diabetes megelőzésére.

Tovább


Képzelt diéta, valós fogyás – a placebo hatása a testsúlycsökkentésben

A fejlett országok statisztikái alapján az elmúlt években folyamatosan nő a túlsúlyosak, illetve elhízottak aránya. Az “elhízásjárvány” kezelésére az eddig ismert leghatékonyabb testsúlycsökkentő terápiaként az energiafogyasztás korlátozása (diéta) és az energiafelhasználás növelésére szolgáló protokollok (elsősorban alacsony és közepes intenzitású aerob edzés) bizonyultak. Elméletben egyszerű és betartható a képlet: ha a páciens kevesebb kalóriát visz be, mint amennyit eléget, fogyni fog.

Tovább


Krónikus koronária szindróma

Megjelent az Európai Kardiológus Társaság (ESC) “Krónikus koronária szindróma (CCS)” kezelésére vonatkozó új Klinikai Irányelve, amely a stabil koszorúér betegség terápiájával kapcsolatban 2013-ban megfogalmazott javaslatokat cseréli le.

Tovább


A légszennyezettség érelmeszesedéshez vezet

Az Eurostat-jelentés adatainak értékelését segíti a JAMA Network Open egy új tanulmánya, ami kimutatja: a légszennyezettségnek (ezen belül a szállópornak és a nitrogén-dioxidnak) való hosszú távú kitettség mértékével arányosan nő a szívkoszorús erek meszesedése, vagyis a légszennyezettség a coronariasclerosis kialakításán és súlyosbításán keresztül is növeli a cardialis eredetű halálozás kockázatát.

Tovább


A kis dózisú aszpirin csökkenti a proximális vastagbélrák valószínűségét.