hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A statin használata növeli a diabestes kockázatát


A statin használata növeli a diabestes kockázatát

| |
 

A vér koleszterinszintjét csökkentő statinok a leggyakrabban felírt gyógyszerek közé tartoznak, ezért is fontos a Diabetes Metabolism Research and Reviews című szaklapban megjelent közlemény (A statin-használók körében megnő a dysglycemia és az újonnan kialakuló diabétesz kockázata) szerzőinek figyelmeztetése, miszerint ha egy betegnek statint ír fel az orvosa, a továbbiakban szorosan ellenőriznie kell a beteg glükóz-metabolizmusát, és a diabetesprevenció érdekében a betegnek étkezéssel és testmozgással kapcsolatos speciális tanácsadásban és támogatásban is részesülnie kell.

Az amerikai kutatók adatbázisokon alapuló vizsgálata az első, ami való életbeli adatokra hivatkozva állapította meg, hogy összefüggés van a statin-használat és a cukorbetegség kialakulásának kockázata között. A szerzők szerint az ok–okozati kapcsolat is kimondható, mivel az összefüggés dózisfüggőnek bizonyult.

A retrospektív kohorsz vizsgálatba olyan betegeket vontak be (n= 4.683 fő, átlagéletkor: 46 év), akik a vizsgálat 2011-es indulásakor nem szenvedtek cukorbetegségben, azonban megnövekedett szívbetegség- vagy agyvérzés-kockázatuk miatt orvosuk mérlegelte, hogy elindítsa statin-kezelésüket. A betegbevonás 2014-es lezárásáig végül ezek 16%-a, összesen 755 fő részére írtak fel statint. Az eredmények szerint a statin-használat legalább kétszeresére növeli a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát, míg azok körében, akik több mint két éve szedik a koleszterin-csökkentőket, a kockázat több mint háromszorosra nő. A szerzők szerint az, hogy a statin-használat időtartama és a diabetesz-kockázat között összefüggés mutatható ki – vagyis hogy a statin-használat és a diabetesz-kockázat közötti összefüggés dózis-függő –, arra utal, hogy ok-okozati kapcsolatról van szó. A statin-használók körében 6,5%-kal megemelkedett annak is az esélye, hogy kórosan magas HbA1c-érték alakuljon ki náluk.

A tanulmány szerint az USA-ban napjainkban a középkorúak több mint negyede szed koleszterin-csökkentőket, ezért fontos, hogy tovább vizsgálják a statinok szénhidrát-metabolizmusra kifejtett hatását, és megállapítsák, mely statinok milyen dózisának használatával jár együtt a legnagyobb diabetesz-kockázat. Jó lenne, teszik hozzá a szerzők, ha a nagy prospektív vizsgálatok nemcsak arra fordítanának figyelmet, hogy milyen hatással bírnak a statinok a lipidanyagcserére, de azt is vizsgálnák, hogy hogyan befolyásolják az általános egészségi állapotot, illetve jó lenne, ha a prospektív vizsgálatok nemcsak azt a betegséget vennék számításba, aminek kezelésére az adott szert tervezték. Korábbi prospektív vizsgálatok már felvetették a koleszterin-csökkentők és a diabetesz-kockázat közötti kapcsolatot, azonban a jelen tanulmány való életbeli, klinikai adatokra alapozva állapította meg az összefüggést. A kezelési adatokon és laboreredményeken kívül a kutatók rendelkezésére álltak a betegek biometrikus adatai és egészségfelmérési eredményük is (életkor, nem, etnikum, iskolai végzettség, BMI, csípőkörfogat, orvosi vizitek száma). A kutatás korlátai között a szerzők azt emelik ki, hogy a betegek nagy része fehér bőrű volt, és nem voltak adatok a betegek gyógyszerszedési adherenciájával kapcsolatban, csak a felírt recepteket vették számításba.

Összefoglalóan a szerzők hangsúlyozzák: olyan életmód-programokat kell indítani, amelyek segítik a statint szedő betegeket a diabétesz megelőzésében, és a statint felíró orvosnak a továbbiakban szorosan ellenőriznie kell a beteg glükóz-metabolizmusát.

A statin-használat és a diabetes-kockázat további vizsgálataihoz mutat példát egy tavaly megjelent vizsgálat, ami konkrétan elemezte az egyes statinok használata mellett jelentett izommellékhatásokat. Mint a szerzők írják, egyesült államokbeli és európai adatbázisokon alapuló korábbi vizsgálatok már megállapították, hogy a többi gyógyszerekhez képest a statinok fogyasztása mellett megnő az amyotrophiás lateralsclerosis (ALS) mint mellékhatás jelentése, tanulmányuk azonban egyenként is elemezte, hogy a különböző statinok használata mellett milyen gyakorisággal jelentik ALS vagy ALS szerű tünetek kialakulását. A Drug Safety című szaklapban megjelent elemzés (Statin-használattal összefüggő ALS) az amerikai FDA mellékhatásjelentő rendszerének adatait használva megállapította: a többi gyógyszerhez képest valamennyi statin használata mellett szignifikánsan nő annak a valószínűsége, hogy ALS vagy ALS szerű tünetek kialakulását jelentik (ROR: reporting odds ratio, azaz jelentési esélyhányados). A ROR növekedése a lipofil statinok használata esetén a legnagyobb. A hidrofil statinok esetén a számok a következőképp alakultak: rosuvastatin: ROR=9,09; pravastatin: ROR=16,2, míg a lipofil statinok esetén: atorvastatin: ROR=17, simvastatin: ROR=23, lovastatin: ROR=107.


Eredeti közlemények

Statin users have an elevated risk of dysglycemia and new-onset-diabetes.
Zigmont VA, Shoben AB, Lu B, Kaye GL, Clinton SK, Harris RE, Olivo-Marston SE.
Diabetes Metab Res Rev. 2019 May 24:e3189.

Amyotrophic Lateral Sclerosis Associated with Statin Use: A Disproportionality Analysis of the FDA's Adverse Event Reporting System.
Golomb BA, Verden A, Messner AK, Koslik HJ, Hoffman KB.
Drug Saf. 2018 Apr;41(4):403-413.


Kazai Anita dr.
eLitMed.hu
2019. szeptember




Kulcsszavak

HbA1c, diabetes, statin, kockázat, T2DM

Kapcsolódó anyagok

Orális antikoagulánsok hatékonysága és biztonságossága

A fájdalmas diabeteses polyneuropathia kezelése

A statin használata növeli a diabestes kockázatát

Szérumhúgysavszint hypertoniában. Hazai tapasztalatok a Magyar Hypertonia Regiszter 2011., 2013. és 2015. évi adatai alapján - III. rész - A húgysavszint összefüggése a klinikai és laboratóriumi jellemzőkkel

Hány cardiovascularis eseményt előzhetünk meg a prevenciós elvek szerint vezetett lipidcsökkentő kezeléssel?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Orális antikoagulánsok hatékonysága és biztonságossága

Az ARISTOPHANES retrospektív, megfigyeléses vizsgálatban számos adatforrás felhasználásával hasonlították össze nagyszámú non-valvuláris pitvarfibrillációban szenvedő, nem K-vitamin-antagonista típusú orális antikoagulánst (NOAC) vagy warfarint szedő betegnél a stroke/szisztémás embolizáció és a súlyos vérzés gyakoriságát.

Tovább


Az apixaban és a rivaroxaban összehasonlítása a rekurráló vénás tromboembolizáció és a vérzéses események vonatkozásában VTE-ben szenvedő betegeknél

Jelenleg nem ismert, hogy az apixaban és a rivaroxaban között van-e különbség a vénás tromboembolizáció (VTE) ismétlődésének és a súlyos vérzések kialakulásának kockázatát illetően. A szemlézett vizsgálatban az apixaban és a rivaroxaban hatékonyságát és biztonságosságát a kiújuló VTE és a súlyos vérzéses események szempontjából hasonlították össze VTE-ben szenvedő betegek körében. Az eredmények arra utalnak, hogy a kiújuló VTE és a súlyos vérzéses események kialakulásának megelőzésében az apixaban a hatékonyabb szer.

Tovább


Képzelt diéta, valós fogyás – a placebo hatása a testsúlycsökkentésben

A fejlett országok statisztikái alapján az elmúlt években folyamatosan nő a túlsúlyosak, illetve elhízottak aránya. Az “elhízásjárvány” kezelésére az eddig ismert leghatékonyabb testsúlycsökkentő terápiaként az energiafogyasztás korlátozása (diéta) és az energiafelhasználás növelésére szolgáló protokollok (elsősorban alacsony és közepes intenzitású aerob edzés) bizonyultak. Elméletben egyszerű és betartható a képlet: ha a páciens kevesebb kalóriát visz be, mint amennyit eléget, fogyni fog.

Tovább


Krónikus koronária szindróma

Megjelent az Európai Kardiológus Társaság (ESC) “Krónikus koronária szindróma (CCS)” kezelésére vonatkozó új Klinikai Irányelve, amely a stabil koszorúér betegség terápiájával kapcsolatban 2013-ban megfogalmazott javaslatokat cseréli le.

Tovább