Amedeo Modigliani 1884-ben született Livornóban. Egész életútjára fátumként telepszik gyenge egészsége, melynek képében a sors már gyermekéveit átszerkeszti: a tífusz, majd a tüdőbaj miatt kimarad az iskolákból, így a zárkózott fiú a rajzolás és a festés felé fordul. Szülővárosából először a velencei, később a firenzei festőakadémiára iratkozik be, 1906-ban, alig huszonkét évesen pedig Párizsba költözik, s a Montmarte bűnös szorításából haláláig nem szabadul. Megismeri a modern művészetek ikonikus alakjait, barátságot köt Picassóval, Matisse-szal, Cocteau-val, Utrillóval, Soutine-nel, a kapcsolatok ellenére mégsem válik ismeretté. Valóban, Itáliából hozott, talán leginkább Botticelliben gyökerező művészete egyetlen kortárs irányzat, művészeti mozgalom olvasatába sem illett bele. Művészi karakterének végső formáját egy jól meghatározható élmény adta meg: Brancusi megismerteti a fekete afrikai maszkok és szobrok világával, életművének zömét kitevő portréit és aktjait innentől kezdve uralja azonnal felismerhető, senkivel össze nem téveszthető stílusa. Magánéletét a szenvedélyes nőügyek, a züllés, a hasis élvezete és a mértéktelen italozás kíséri végig, indulatai olykor botrányokba sodorták. Többször előfordult, hogy nyilvánosan meztelenre vetközött, egyik szeretőjét pedig egyszerűen kilökte az ablakon. Utolsó nagy szerelme, számos híres képének modellje, később felesége és gyermeke anyja, Jeanne Hébuterne szintén festő volt, kivel Gaughin egykori műterme fölött béreltek lakást. A hajszolt életmód és a tuberkulózis által teljesen legyengített művész 1920 január 24-én, alig 36 esztendően halt meg. Második gyermekükkel terhes felesége két nappal később szülei házának ablakából kiugorva vetett véget életének. Ahogy lenni szokott, a hírnév és a rajongás megkésve érkezett. A gyakran nyomorgó, életében szinte ismeretlen Modiglianiból mára a műgyűjtők egyik legfelkapottabb célpontja lett, képeiért vagyonokat fizetnek, egy fekvő aktja a New York-i Sotheby,s aukciósház árverésén 31 millió dollárért kelt el. Modigliani és Jeanne Hébuterne sírja a párizsi Père Lachaise temetőben