Mind a gyógyító-megelőző ellátásban mind az ország járványügyi helyzetének megítéléséhez elengedhetetlen a jó minőségű és világos szabályokon alapuló mikrobiológiai laboratóriumi tevékenység – mondta dr. Visontai Ildikó a szakmai kollégium orvosi mikrobiológia tagozatának vezetője.

Hogyan látja szakmája helyzetét?

Az egészségügyben bekövetkezett változások: az állami szerepvállalás csökkentése, a társadalombiztosítás alapú ellátás, a vállalkozások, privatizáció beindulása együtt a szabad piacra lépéssel a mikrobiológiának is komoly kihívást jelentettek – ismertette dr. Visontai Ildikó, az Országos Epidemiológiai Központ főigazgató-helyettes főorvosa. - A teljesítmény alapú elszámolás, a német pontrendszer bevezetése, a szolgáltatói szerep erősítése, a verseny indukálása, a szektorsemleges finanszírozási célkitűzések nem segítették a járványügyi mikrobiológiai laboratóriumok helyzetét. Magyarországon hosszú évtizedes hagyománya volt a mikrobiológiai laboratóriumok által támogatott epidemiológiai munkának, mely segítségével 2004-ben úgy tudott hazánk az Európai Unióhoz csatlakozni, hogy példaként mutathatta meg az ország kiváló járványügyi helyzetét. Az EU csatlakozást megelőzően az OEK és az ÁNTSZ regionális laboratóriumai PHARE forrásokból magas szintre fejlesztett regionális mikrobiológiai laboratóriumi hálózatot alakítottak ki, fejlett műszerezettséggel és megfelelően kvalifikált szakemberekkel a közegészségügyi és járványügyi biztonság fenntartásához szükséges állami feladatok ellátására. A mikrobiológiai laboratóriumi hálózat azonban jelentős átalakuláson ment keresztül, melyet a megfelelő jogszabályi változások nem követtek.

Visontai Ildikó

Melyek a következő évek legfőbb kihívásai?

A fent említett változások során a mikrobiológiai vizsgálatok körül több anomáliára derült fény minőségi, mennyiségi és finanszírozási szempontból egyaránt. Ennek jelentőségét az adja, hogy a Magyarországra jellemzően magas járványügyi biztonság egyik pillére a járványügyi mikrobiológiai laboratóriumi tevékenység, ennek pedig alapja a jó klinikai mikrobiológiai szolgáltatás. Így az anomáliák felszámolása, a klinikai mikrobiológia magas színvonalának megtartása kulcskérdés. Mind a gyógyító-megelőző ellátásban mind az ország járványügyi helyzetének megítéléséhez elengedhetetlen - a jó minőségű és világos szabályokon alapuló mikrobiológiai laboratóriumi tevékenység. Vannak jelzések a kötelezően bejelentendő betegségek aluljelentettségéről, melyre az ECDC a Fertőző Betegségek Éves Epidemiológiai Jelentésében is rámutat. Ennek alapján is szükséges a nemzeti járványügyi surveillance és a mikrobiológiai laboratóriumok (úgy a köz-, mint a privát szektorban) közötti kapcsolatot megerősíteni. A járványügyi biztonság fenntartásához olyan mikrobiológiai laboratóriumokra és szakemberekre van szükség, akik képesek hatékonyan együttműködni az epidemiológusokkal és a klinikusokkal. A hazai klinikai és járványügyi mikrobiológia jövője szempontjából az összefogás és egymás támogatása a meghatározó. A korábban működő, egységes közegészségügyi laboratóriumi rendszer átalakulása szükségessé teszi az új keretek közötti hatékony működés biztosítását az ország járványügyi biztonsága érdekében. Nagyon fontosnak érzem a múltban felhalmozódott szakmai tapasztalatok megőrzését a jelenlegi infrastruktúrában, hogy a nemzetközi kötelezettségeknek is meg tudjon felelni az ország az új kihívások kezelésével. Úgy gondolom, hogy ma az egészségügy átalakítása egy részben pazarló, részben forráshiánytól szenvedő rendszerből egy magas szintű, betegközpontú, az európai elvárásoknak is megfelelő ellátási formába történő átalakítása törvényszerű és ez jelenti az elkövetkezőkben a legnagyobb kihívást egy gazdasági krízishelyzetben.

A Semmelweis Terv keretében mit javasol a szakmai kollégium részéről?

A hazai járványügyi biztonság megőrzéséhez egy erős klinikai mikrobiológiai laboratóriumi hálózaton alapuló járványügyi referencia laboratóriumi működési keret biztosítását a fentiek alapján.

Milyen tervei vannak a szakmai kollégiumi tagsággal?

Bízom abban, hogy komoly lehetőséget ad a klinikai és járványügyi mikrobiológiai tevékenység érdekeinek érvényesítésére

Kérem, végezetül mutassa be szakmai és személyes életútját!

1985-ben végeztem általános orvosként és 2 gyermek édesanyjaként. Gyermekorvos édesanyám munkája során, de az egyetem előtt segédnővérként is betekintést nyerhettem a közegészségügy napi problémáiba. Akkor fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy míg gyakorló orvosként egy-egy beteg gyógyulásában tudok csak közreműködni, a közegészségügyben akár egy nemzet közegészségügyi helyzetének javításában is. Így kerültem végzés után az Országos Közegészségügyi Intézetbe, ahol beosztott orvosként, majd a Légúti vírus és Molekuláris virológiai osztály vezetőjeként dolgoztam a járványügyi mikrobiológiai laboratóriumban mikrobiológus szakorvosként. 2002. május óta töltöm be az OEK főigazgató-helyettesi posztját. Munkám során igyekeztem tudásomat a szakmai célkitűzések mentén megfelelő képzésekkel bővíteni, hogy feladataimat a lehető legmagasabb szinten végezhessem. Intézetünk alapító okiratban meghatározott szakmai feladatait, célkitűzéseinket eddig sikeresen teljesítettük. Az egészségügyben végbemenő változások, gazdasági nehézségek azonban ma már olyan komoly kihívást jelentenek a szakmai feladatok végrehajtásában, így nélkülözhetetlennek éreztem, hogy a menedzsment, pénzügy-számvitel, kontrolling és kerettervezés területén tudásomat elmélyítsem. Így tavaly jelentkeztem a SOTE Egészségügyi Menedzser képzőjébe, melynek első éves hallgatója vagyok. Személyes sikeremnek érezném, ha egy magas szintű képzés keretében megszerzett közgazdasági szemlélettel és tudással intézetünk és szakmám további, sikeres működéséhez hozzájárulhatnék.

Az Országos Epidemiológiai Központ főigazgató-helyettes főorvosi munkám mellett a Minőségbiztosítási osztály vezetője vagyok 2002 óta. Az ECDC Nemzeti Mikrobiológiai Fórum magyarországi delegált mikrobiológiai felelőse, Nemzeti Mikrobiológiai Fókusz Pont (NMFP). Az „European Network of Imported Viral Diseases” (ENIVD, a FLUSECURE EU pályázat és a FASTVAC project intézeti koordinátora vagyok.

2011. 05. 18.


eLitMed


Kapcsolódó anyagok: Szociális hálózatok és a járványok




LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2010;20(11)Az egészségügyi ellátáshoz köthető halálozás alakulása Magyarországon és a központi régióban, 1996-2006




Infektológia (Múlt és jelen)




Világszerte változnak az egészségi rizikók