Magyarországon az emberek 60 százaléka keringési zavarokban hal meg, leggyakrabban a szív-koszorúér és az agyi erek megbetegedésben. A stroke-helyzetről kérdeztük dr. Csiba Lászlót, a Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrum Neurológiai Klinikájának igazgatóját. Az agyi érkatasztrófa Európában, így hazánkban is a harmadik, leggyakrabban halálhoz, illetve rokkantsághoz vezető betegség. Magyarországon évente 50.000 új megbetegedéshez és mintegy 18.000 halálesethez vezet. A stroke után háromszor ennyi beteg marad életben és bénulása miatt mozgáskorlátozottá válik. Az agyi keringési zavaron átesett betegek egyharmada ápolásra szorul. Az OEP statisztikák szerint 2008-ban 118 061 beteget kezeltek kórházban vérzéses vagy isémiás stroke vezető diagnózissal. Az OEP adatai szerint az esemény évében háromszor annyit költünk a stroke-kal kapcsolatos egészségügyi beavatkozásokra mint a szívinfarktusra. Ugyanez marad az arány a második évben is. A nyugat-európai társadalmakhoz hasonlóan hazánk népessége is öregszik és a szívinfarktust 10 évvel később követő stroke gyakorisága is növekedni fog – mondta dr. Csiba László. - Milyen lehetőségek vannak a debreceni klinikán a stroke gyógyítására? - Az agy, e másfél kilogrammos kocsonyás szerv körülírt területei visszavonhatatlanul elpusztulnak, ha nem tudjuk az érelzáródást okozó dugót eltávolítani vagy az érelzáródást megnyitni. Kétfajta beavatkozási mód van, az egyik a vénán keresztüli, amire 3 óra áll a rendelkezésünkre, vagy az artérián keresztüli, amit 6 órán belül el kell végeznünk. Ezalatt CT-t is kell csináltatni, hogy megtudjuk, vérzés van-e az agyban vagy éppen ellenkezőleg, kevesebb vér jut az agy valamelyik területére. A betegek érdeke azt kívánja, hogy mihamarabb olyan ellátó központba kerüljenek, ahol van CT. A tökéletes XXI. századi ellátást akkor lehet biztosítani, ha a központban a CT mellett az érfeltöltéshez szükséges módszerek is az orvosok rendelkezésére állnak. A Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrumában nagy felbontású CT-t és érfeltöltéshez 3 dimenziós, képalkotásra alkalmas angiográfia is rendelkezésünkre áll. A berendezésekkel gyorsan tudjuk diagnosztizálni a bajt és szükség esetén feloldjuk a rögöt. - Milyen szakorvosi együttműködés szükséges a stroke-os betegek ellátására? - A Neurológiai Klinika 2008. december 1-jétől vállalta egész Hajdú-Bihar megye (536.000 lakos) stroke-os betegeinek 6 órán belüli ellátását, teljes kivizsgálását. Kiképezték a mentősöket az agyi keringési zavarok tüneteinek felismerésére s gyanú esetén azonnal a Neurológiai Klinikára szállítására. Így megmentjük a betegeket a bénulástól. A munkához az Augusztán egy épületben található kardiológia, érsebészet és neurológia, valamint a képalkotó orvosi berendezések adják a hátteret és az Országos Mentőszolgálat jól szervezett betegszállítása, együttműködési készsége. Az Augusztán egy épületben foglalkozunk a perifériás érbetegekkel, a szívkoszorúér és az agyi keringési zavarokban szenvedő betegekkel. Egyedülállóan összehangoljuk a diagnosztikát és a terápiát. Ugyanis a közös „háttérbetegség” az érelmeszesedés mindenkinél előrehalad az életkorral s klinikai tüneteket okoz. Van, akinél az alsó végtagban, másnál a szív-és koszorúerekben, megint másoknál agyi keringési zavarokban mutatkozik, s olyan is előfordul, hogy mindhárom területen kialakul. - A klinika kiterjeszti szakemberei tudását, a gyógyításhoz szükséges tárgyi feltételek meglétét a környékbeli betegekre is? - Hajdú-Bihar megyén kívül a szakemberhiánnyal küzdő, de CT-vel felszerelt Szabolcs-Szatmár-Bereg és a határotúli Nagyvárad betegei is részesülnek belőle. Ezt a TeleStroke rendszerrel tudjuk megvalósítani, melyet elsőként a Neurológiai Klinikán adtak át Közép-Kelet Európában. Először a három hazai intézmény között épült ki a kapcsolat 2008- ban, majd 2011-ben a nagyváradi sürgősségi kórházzal fog. A rendszer napi 24 órás összeköttetést biztosít a klinika és a kórházak között, segítve a betegek agyi érkatasztrófájának eredményes kezeléséhez szükséges késedelem nélküli ellátását. - Az agyi katasztrófát követő három óra áll a rendelkezésükre. Hogyan működik ez a gyakorlatban? - A magyarországi vérrögoldó kezelések közel egyharmadát a Neurológiai Klinikán végeztük 2009-ben elindult az artériás vérrögoldás is, amely a három órás időablakot hat órára nyújtja. A TeleStroke rendszer internet alapú video és online összeköttetést biztosít a Neurológiai Klinika, a kisvárdai és a mátészalkai kórház között. A kétirányú kommunikációt megvalósító interaktív rendszer gyors diagnosztikus lehetőséget ad az egészségügyi intézményeknek. További előny, hogy nem kell a beteget szállítani, online és videokapcsolaton keresztül meg tudja vizsgálni a klinikai orvos és tanácsot tud adni kezelésére, mely időveszteség nélkül megkezdődhet. A klinikai neurológus képernyőn látja a beteget, kommunikál vele, megnézi online küldött CT leletét és eldönti, javasolja-e a vérrögoldó kezelést vagy nem. A rendszer csak ott alkalmazható, ahol van CT. A TeleStroke rendszer segítségével átlag 4-6 hetente konzultálunk, de hetente legalább egyszer érdekesebb eseteket megbeszélünk. - A határontúli betegeket hogyan vonják be a rendszerbe? A rendszer további kiépítése a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében elnyert Európai Unió Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg 2010. szeptember 1. és 2011. augusztus 31. között, mintegy 194 000 Euro támogatással. A 2011 februárjától induló eHealth rendszer további előrelépést jelent a hatékony kezelésben: a Neurológiai Klinika intenzív osztályával és Nagyváradi Egyetem Neurológiai Klinikájával, valamint a hozzá tartozó oktatókórház sürgősségi osztályával. Az eHelath rendszerrel végezzük a diagnózist, majd tanácsot adunk a vérrögoldó kezelés elkezdéséhez és így nincs időveszteség. De ezt a rendszert is fel fogjuk használni a heti rendszerességű esetmegbeszélésekre. - Milyen eredményei vannak a vérrögoldó kezelésnek? - Száz vénás vérrögoldó kezelésből 32 betegnek biztosan segítünk, és legfeljebb 3-nak rontunk az állapotán. Vagy más szavakkal 7 vérrögoldó kezelést kell elvégezni ahhoz, hogy egy beteget teljesen vagy majdnem teljesen tünetmentessé tegyünk. -Kérem, beszéljen az eredmények javításának lehetőségeiről! - Sajnos hazánkban nincsenek finanszírozva azok a mechanikus eszközök sem, melyeket már széles körben alkalmaznak az USA-ban (2008 óta, MERCI, Penumbra stb). Ezek intraarteriásan bevezetve, dugóhúzószerűen távolítják el a vérrögöt az arteriából. Az időablak ebben az esetben 8 óra. Hazánkban 2009-ben az OEP 527 vérrögoldó kezelést finanszírozott akut stroke-ban. Ez azt jelenti, hogy az évi 45-50 000 stroke beteg kevesebb, mint 1 százaléka részesült lizis kezelésben (az európai átlag 5 százalék, a legjobb európai és amerikai központokban 15-20 százalék). Még ez az 527 eset is nagy szórást jelez. A siralmas helyzet okai, hogy a lakosság nem tudja, hogy csak akkor van esély a javulásra, ha azonnal lizisre alkalmas központba szállítják a beteget, a transzfer nem mindig élvez prioritást, nincsenek megszervezve a kórházon belüli betegutak, nagy az időveszteség a képalkotónál, a laborvizsgálatoknál, az osztályok nincsenek felkészülve a lizisre, hiányos az ismeretanyag, nincs lizis-protokoll, a vérzéses szövődmények veszélye miatt tartózkodó az orvosi magatartás, a thrombolysis finanszirozása a TVK hatálya alá esik, sőt vannak olyan stroke központok, melyek a Magyar Stroke Társaság javaslata ellenére, nem számolhatják el a lizis költségeit (2010-ben 10-el bővült a finanszírozott helyek száma). Hazánk is bekapcsolódott a SITS (Safe Implementation of Thrombolysis in Stroke) nemzetközi kezdeményezésbe, mely regisztrálja az intravénás és intraarteriális thrombolysiseket, az endarterectomiák számát, a stenteket és követi a másodlagos prevenciót is. A SITS-EAST 2007 és 2010 között (stockholmi központtal) Közép és Kelet Európára fókuszált. Magyarország 14 centrumával a Kelet és Közép Európai országok közül a 3. helyen állt és az adatbankba 238 beteget regisztrált (legtöbbet a DE OEC Neurológiai Klinikája több mint 120-at). A magyarországi lizis központok munkájának színvonala nem sokkal marad el a nemzetközitől, a fő probléma nem az elvégzett liziskezelések színvonalával, hanem a liziskezelések országosan elfogadhatatlanul alacsony számával és az egyenetlen területi eloszlással van. - Mi a stroke kezelésének jövője? - Hatékony stroke ellátást. Ez komplex módon valósítható meg, amelynek lényeges eleme a jó szervezés, a rekanalizációs módszerek alkalmazása és a stroke osztályon való kezelés valamint a rehabilitáció. eLitMed Császi Erzsébet