Helmut Neustädter néven született egy jómódú berlini zsidó gombgyáros fiaként. Szüleitől tizenkét évesen egy fényképezőgépet kapott, és az első kattintás után beleszeretett a fotózásba. Két évig volt tanonc a híres fotóművész, Yva Else Simon műhelyében, majd 1938 végén a zsidóüldözés elől Szingapúrba költözött, ahol rövid ideig a Singapore Straits Times fotóriportere volt, onnan elbocsátották, majd portréfotósnak állt.

A brit hatóságok 1940-ben Ausztráliába internálták, beállt az ausztrál hadseregbe, és öt évig szolgált. Családnevét 1946-ban angolosította, és megszerezte az ausztrál állampolgárságot is. 1947-ben feleségül vette June Brunell színésznőt, aki a fotózásban is társa lett.

Leszerelése után ismét megpróbálkozott a sajtófotózással, de saját bevallása szerint nem volt elég gyors ehhez a műfajhoz. Szeretett felkészülni a munkára, átgondolni a beállításokat, ezért átnyergelt a divat- és színházi fotózásra.Melbourne egyik divatos utcájában nyitott stúdiót.

Karrierje 1956-ban lódult meg, amikor a Vogue magazin ausztrál mellékletének illusztrálására kapott megbízást. Munkája olyan jól sikerült, hogy a brit Vogue is egyéves szerződést ajánlott neki, majd Londonból a divat fővárosába, Párizsba utazott, végül rövid melbourne-i kitérő után 1961-ben végleg Párizsban telepedett le. Ismertségre elsősorban merész aktfotói révén tett szert. Erősen kontrasztos, fekete-fehér felvételei gyönyörű, kihívó női testeket mutattak be nemegyszer sokkoló, gyakran szadomazochizmusba és fetisizmusba hajló beállításokkal. A provokatív képek megjelenését az 1960-as évek szexuális forradalmának köszönhette, mint mondta, ilyen felvételekkel később már hiába házalt volna. Emellett a legnevesebb divatházaknak - Chanel, Yves Saint Laurent, Versace - dolgozott, a legnagyobb divatlapok és nemzetközi magazinok - Vogue, Elle, Marie Claire, Playboy - közölték felvételeit.

A magas adó miatt 1981-ben Monacóba települt át, a teleket Kaliforniában töltötte. Newton 1975-ben a párizsi Nikon Galériában rendezte első önálló kiállítását, egy évvel később jelent meg első fotóalbuma. Tökéletes technikai tudásának bizonyítéka az 1980-as Big Nudes aktfotósorozat, a kiállítás után a feministák, akikkel még perbe is keveredett, szexizmussal vádolták, azzal, hogy fotói a nőket lealacsonyító szemléletet sugallnak. Newton azzal védekezett, hogy modelljeit nem áldozatként, hanem erős egyéniségként mutatja be, akik kimagasodnak, szinte kivilágítanak környezetükből. "Azokat az embereket fotózom szívesen, akiket szeretek, akiket csodálok, akik híresek és akik hírhedtek" - nyilatkozta. Szokatlan beállítású portrékon örökített meg hírességeket: Helmut Kohl és Gerhard Schröder volt német kancellárt, Picassót, Pierre Cardin divatkirályt, David Bowie énekest, Catherine Deneuve színésznőt és Jean-Marie Le Pen francia politikust is.
A hetvenes évektől rendszeresen visszajárt Berlinbe, Wim Wenders filmrendezővel csavarogtakaz akkor még fallal körülvett Nyugat-Berlinben. Az ekkor készült több száz felvételt néhány hónappal a halála előtt szülővárosának ajándékozta.
Newton 2004. január 23-án Los Angelesben vezetés közben szívrohamot kapott, autója a korlátnak csapódott, a művész a kórházban meghalt. Berlin díszsírhelyet adott híres fiának. Művészi hagyatéka gondozására jött létre a Helmut Newton Alapítvány.