TARTALOM

 VISSZA

 


A „hamburgeradó” kapcsán a finomított élelmiszerekről


A „hamburgeradó” kapcsán a finomított élelmiszerekről

| | |
 


- Nincs különbség a gyorséttermi és az otthon készített hamburger vagy bármely más étel között, ha az utóbbit iparilag feldolgozott, félkész vagy kész élelmiszerként vásároljuk meg az üzletben. Ugyanis ezek rengeteg adalékanyagot tartalmaznak – reagált dr. Benda Judit, egészség - tanácsadó, gyógyszerész, aki egészség - tanácsadói tanulmányait Németországban végezte, a Gesellschaft für Gesundheitsberatung GGB, Lahnstein, Dr. Max Otto Bruker Haus-ban. – Majd a Super size me című amerikai dokumentumfilmre hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy a film rendezője és egyben szereplője 30 napig kizárólag a Mc Donald s-okban kapható élelmiszereket fogyasztotta és figyelte magán a változásokat. Egy hónap alatt meghízott, megbetegedett és elment az életkedve is. Ugyanis az adalékanyagokon túl, ezen élelmiszerek alapanyagainak gyenge a minősége, és rendkívül magas a cukortartalma – indokolta a szakember.

- Az Európai Unióban engedélyezett étel adalékanyagok rövid jelöléseit E- számok formájában olvashatjuk az élelmiszereken. Nem szívesen vásárolunk olyat, amelyiken hosszú az E- lista, mert azt gondoljuk, ártalmasak. Milyen hatásai vannak a szervezetre?

- Külön-külön viszonylag ártalmatlanok vagy kevéssé ártalmasak, de együttesen felerősödik, összeszorzódik hatásuk. Megbetegíthetik a szerveket, szervrendszereket, nem csak kellemetlen közérzetet, hanem daganatos betegséget és magzatkárosodást okozhatnak. Az ipar az adalékanyagokat tudatosan keveri hozzá élelmiszereinkhez, a különböző nehézfémek, a permetező- és az ipari szermaradványok – amelyek éppúgy megtalálhatók az élelmekben – viszont a környezetszennyezés és nagyüzemi mezőgazdasági termelés elkerülhetetlen következményei. Ezek veszélyes keveréket alkotnak az adalékanyagokkal együtt.

- Mégis népszerűek, pedig veszélyeztetik az egészséget és még hizlalnak is.

Az elhízás olyan anyagcsere betegség, melynek oka, hogy táplálékunk nem tartalmazza azokat a tápanyagokat, melyekre szervezetünknek szüksége van. Sok esetben kémiailag is átalakítják iparilag feldolgozott, finomított élelmiszereinket, melyek kevés vitamint, ásványi anyagot, nyomelemet, rostot tartalmaznak. Például a pacalpörkölttől nem lehet elhízni, mert az természetes étel, de a margarin, a finomított étolaj mesterséges. Fontos, hogy ne finomított zsiradékkal főzzük, mert abból nem kapja meg szervezetünk a számára szükséges tápanyagokat. Helyettük inkább hidegen sajtolt olajat vagy házi zsírt használjunk. A sült krumpli önmagában ártalmatlan élelmiszer, s ilyen formában otthon is el tudjuk készíteni. De ha chips formájában vesszük, már adalékanyagokat is vásárolunk vele.

- Sokan nem bajlódnak a főzéssel, mondván, több időbe és pénzbe kerül, mintha készételt vennének. Nekik mit tanácsol?

- Ha összeadjuk az orvosnál és betegszabadságon töltött időt és a gyógyszerre költött pénzt, drágább, mintha természetes alapanyagokból főznénk. Egyébként sem kell minden nap háromfogásos ételt főzni, egyszerű és gyors ételeket is lehet készíteni.

- Már csecsemőkorban rászoktatják az anyák gyermekeiket a cukros teára, később az édességre, cukros üdítő italokra. Természetes, hogy sokan felnőtt korukban is rendszeres fogyasztói maradnak ezeknek. Ők milyen egészségkárosító hatásokkal számolhatnak?

- Yudkin professzor, a Londoni Egyetem Táplálkozástudományi Intézetének igazgatója mondta: „ha bármely élelmiszer csak fele annyira lenne káros, mint a cukor, már rég be lenne tiltva”. A finomított cukor semmi másból nem áll, mint a szacharóz nevű diszacharid molekulából. A cukor kulcsszereplő a táplálkozás okozta civilizációs betegségek kialakulásában. Az elhízás nagyon látványos képviselője ezeknek. De ez csak egy, a tucatnyi, a bizonyítottan táplálkozás okozta betegség közül. A szív- és érrendszeri, az anyagcsere, a mozgásrendszeri betegségek, a legtöbb allergia s számos idegrendszeri betegség többsége idesorolható. E betegségek oka, hogy az élelmiszerekben nincs elegendő tápanyag, mert az ipari feldolgozás során elvesznek. Emellett az intenzív mezőgadasági termelés, a műtrágyázás is csökkenti tápértéküket, melyet a következő táblázat is jól szemléltet:

A trágyázás okozta különbségek minőségi mutatóinak változása a zöldségeknél, komposztált illetve trágyázott területeken a műtrágyázott területen termeltekkel szemben, 12 éves átlagban:

Szárazanyag-tartalom + 23 %
Fehérje tartalom + 18 %
C vitamin tartalom + 28 %
Cukor tartalom + 19 %
Methionin + 23 %
Kálium + 18 %
Calcium + 10 %
Foszfor + 13 %
Vas, magnézium + 77 %

Friss súly – 24 %
Nitrát – 93 %
Szabad aminosavak – 42 %
Nátrium – 12 %


(Forrás: Manfred Hoffmann, Lebensmittelqualität)

A föld kizsákmányolása miatt kevés a növények és áttételesen a növényekkel táplálkozó állatok húsának ásványi anyag és vitamintartalma. A nagyüzemi gazdálkodásban az állatok húsa nem elsősorban a tápanyaghiánytól rossz minőségű, hanem a gyorsított hizlalástól. Attól válik vizessé és ízetlenné húsuk. Visszatérve a cukorra, az ugyanúgy függőséget okoz, mint bármelyik függőséget okozó szer. Magyarországon fejenként évente 40-60 kilogramm cukrot fogyasztunk. Fogyasztásakor felszalad a vércukorszint, majd rövid időn belül leesik és mivel a szervezet újra fel akarja pumpálni a vércukorszintet, újra édeset kívánunk. Ezért fel-le ingázik vércukorszintünk.

- Milyen alternatívát ajánl az iparilag feldolgozott élelmiszerek fogyasztása helyett?

- Térjünk vissza dédapáink táplálkozásformájához, a teljes értékű táplálkozáshoz, amelyből hiányoztak az iparilag feldolgozott élelmiszerek és a nyersanyagokat természetes formájukban készítették el. Így cukor helyett az évezredek óta létező természetes édesítőszereket, a mézet, a friss és szárított gyümölcsöket, az iparilag előállított zsiradékok helyett a hidegen sajtolt olajokat és vajat, a finomított lisztek helyett (legyen az búza, rozs, vagy akár tönköly) pedig teljes őrlésű lisztet használtak. Ez a táplálkozásforma sem időráfordításában, sem árában nem tér el lényegesen a mai magyar konyhától, hiszen csak az alapanyagokat kell kicserélnünk a teljes értékű változatokra. Ez biztosítja egészségünk megőrzését, illetve sok esetben visszanyerését. Az emberiség évezredeken át így étkezett és ismeretlenek voltak mai civilizációs betegségeink.

- Mi a kormány felelőssége az élelmiszerek összetevőivel kapcsolatban?

- „ Nagy a mindenkori kormányok felelőssége, de nem csak Magyarország dönti el, hogy mi kerülhet az élelmiszerekbe, hanem az Európai Unió illetve az ENSZ Codex Alimentarius nevet viselő bizottsága. Mivel azonban ebben a két döntéshozó fórumban az élelmiszeripar és a vegyipar emberei is bent ülnek tanácsadóként, tulajdonképpen világos, hogy nem a polgárok, hanem az ipar érdekeit fogják képviselni. A rendeletek a cigaretta, az alkohol, a gyorséttermi ételek megadóztatásáról azt a látszatot keltik, mintha a kormány törődne a lakosság egészségével. Pedig ez nem oldja meg a problémát. Ma ez emberek életük egyharmadát betegen töltik, orvoshoz járnak, gyógyszereken élnek. Minden második ember valamilyen daganatos betegségben szenved s minden negyedik belehal betegségébe. Természetesen ezt nem lehet csak a táplálkozásra fogni, közrejátszanak a környezeti hatások is. Ha kiiktatjuk az iparilag feldolgozott élelmiszereket étrendünkből, már nagy lépést tettünk egészségünkért” – foglalta össze a szakember.

eLitMed.hu, Császi Erzsébet


Kapcsolódó anyagok

Húshorizontok dicsfényben

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Hozzászólások:

1.,   Kelemen Judit mondta   2011. Június 23., Csütörtök 16:11:14
Ez a cikk sajnálatos módon számos tárgyi tévedést tartalmaz.
A teljesség igénye nélkül: " a pacalpörkölttől nem lehet elhízni, mert az természetes étel, de a margarin, a finomított étolaj mesterséges" továbbá: "A sült krumpli önmagában ártalmatlan élelmiszer, s ilyen formában otthon is el tudjuk készíteni. De ha chips formájában vesszük, már adalékanyagokat is vásárolunk vele"
Tisztázzuk: elhízni akkor lehet, ha több kalóriát viszünk be a szervezetbe (tartósan), mint amennyit leadunk. E tekintetben sem a sült krumpli, sem a pacal nem ártalmatlan (persze nem is ártalmas), minden a mennyiségtől függ. Ha több sült krumplit és pacalt eszünk, mint amennyi a szükségletünk, bizony el fogunk hízni, akármilyen természetes volt, amit megettünk.
Az adalékanyagok (többnyire) önmagukban nem hizlalnak, hanem az adott termék állagát, konzisztenciáját, eltarthatóságát stb. stb. befolyásolják.
A cukorról azt állítani, hogy ugyanúgy függőséget okoz, mint "bármelyik függőséget okozó szer" pedig végképp káros és nevetséges.
Nem szeretném egyenként cáfolni a tudománytalan és népszerűség-hajhászó mondanivalót. Összességében nagyon károsnak tartom azonban, hogy megalapozatlan, ellenőrizetlen információk kikerülnek, publikussá válnak, és növelik a tájékozatlanságot, a tévhiteket ezen a területen. Valóban nagyon fontos lenne felhívni a figyelmet az egészséges táplálkozásra, az elhízás számos veszélyére és így tovább (ahogy ezt számos hiteles forrásból megszerezhetjük). Ezt a módot azonban nem tudom támogatni!

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nemzetközi Hypertonia Nap -- május 17

A Nemzetközi Hypertonia Társaság és a Hypertonia Világ Liga mozgalmat hirdetett 2019 májusára (May Measurement Month 2017 – MMM17,) amely egy újabb figyelemfelhívás a népbetegséggé vált magas vérnyomás veszélyeire, kellő időben történő felismerésére és megelőzésére. Az Egészségügyi Világszervezet ugyanakkor minden év május 17.-ére hirdeti meg a Hypertonia Világnapját, mely most kiegészül egy egész hónap vérnyomásmérési programjával, amely keretén belül felhívást intéz kortól és nemtől függetlenül mindenki számára, hogy ellenőriztesse, mérje meg saját, esetleg családtagjai illetve barátai vérnyomást.

Tovább


Az Európai Unió lakossága csaknem három Földnyi erőforrást használ el egy évben

Az idén május 10. az európai túlfogyasztás napja: ha mindenki úgy élne, mint az európaiak, a Föld éves tartalékai már ezen a napon kimerülnének. A kontinensen lakók 2,8 Földnyi erőforrást használnak el évente - ismertették az erre vonatkozó kutatások eredményét.

Tovább


Etnoökológus: Tudós, döntéshozó, helyi ember együtt döntsön a Földről

Az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa annak kapcsán nyilatkozott, hogy egy minap közzétett átfogó ENSZ-jelentés előrevetíti: a következő évtizedekben a jelenlegi nyolcmillióból egymillió állat- és növényfaj kihalása fenyeget a Földön. A dokumentumot 145 kutató három éven át készítette.

Tovább


A tibeti magaslatokon is élt a gyenyiszovai ember

Először azonosítottak gyenyiszovai emberhez köthető fosszíliát a barlangon kívüli területen: egy alsóállkapocs-csontot találtak a Baisija karsztbarlangban, a Tibeti-fennsíkon, 3280 méteres magasságban. A Hsziahónak nevezett csonton uránium-tóriumos kormeghatározást végeztek, melynek eredménye szerint 160 ezer éves lehet.

Tovább


A „hamburgeradó” kapcsán a finomított élelmiszerekről