TARTALOM

 VISSZA

 


Viselkedésszavar a mellékhatás


Viselkedésszavar a mellékhatás

| | |
 


A Parkinson-kór kezelésében alkalmazott dopamin-serkentő gyógyszerek a betegek mintegy 22 százalékában okoznak viselkedési problémát - a Mayo Klinika munkatársai szerint.

A kutatók 2005-ben foglalkoztak először a Parkinson-kór gyógyszerei és a viselkedési zavarok kapcsolatával, és az azóta eltelt időben megfigyeltekről a Parkinsonism and Related Disorders februári számában értekeztek. A dopamin-serkentők, melyek a Parkinson-kór általános gyógyszerei, az agy limbikus rendszerét stimulálják, ami az érzelmekkel, a jutalmazással, és az örömkereső viselkedéssel áll kapcsolatban. A gyógyszer magatartászavarokat segíthet elő, melyek akár játékszenvedélyben, felfokozott szexuális vágyban, falásos rohamokban, pénzköltési kényszerben, számítógép-függőségben, vagy más hobbiszerű tevékenység előtérbe kerülésében nyilvánulhatnak meg.

Anhar Hassan és munkatársai közepes dózisú dopamin-serketővel kezelt Parkinson-kórban szenvedő betegeket tanulmányoztak, legkevesebb kétéves utánkövetési idővel. Ezalatt a betegeket mintegy negyedénél alakult ki valamilyen viselkedészavar. Emiatt a kockázat miatt nemcsak a kezelőorvosnak, hanem a barátoknak, hozzátartozóknak is ébernek kell lenni, hogy amennyiben beavatkozás szükséges, meggátolják a beteget az újfajta, önveszélyes viselkedésminta kivitelezésében. Magasabb dózisú gyógyszernél az arány még jelentősebb, a kutatók szerint három esetből egyben kell számolni viselkedészavarral.

A probléma jelentkezése a kutatók ajánlása szerint a gyógyszer dózisának csökkentését, vagy a teljes leállást kell, hogy maga után vonja, ami a zavart néhány nap, esetleg egy hónap alatt megoldhatja.

Forrás: Medipress


Kapcsolódó anyagok: LAM (Lege Artis Medicinae) - 2010; 20(12) A Parkinson-kór modern szemlélete



Növelheti a Parkinson-kór kaiakulását az amfetamin?



A Parkinson gyógyszer és a kényszeres zavarok



LAM (Lege Artis Medicinae) - 2009; 19(12) Együtt élni a Parkinson-kórral





Kapcsolódó anyagok

Paracelsus Magyarországon 24 igaz történet

Georg - Sotiris Bekas portréfilmje Lukácsról

Evolúciós folyamatok a mindennapokban

Leletrendezés és betegtámogatás a laborom mobilapplikációval

A praxis Achilles-sarka: a betegtájékoztatás

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Neurofiziológiai agyújraélesztés

Egy nemzetközi kutatócsapat, a Yale Egyetem idegtudósai vezetésével, négy órával a halál beállta után képes volt helyreállítani és fenntartani a teljes emlősagy (sus scrofa) keringését, valamint sejtjeinek molekuláris és celluláris funkcióit. Az eredmény szerint az emlősagy regenerációs képessége jóval nagyobb, mint eddig gondoltuk.

Tovább


Talajbaktériumok a perifériás és centrális gyulladás ellen

A „régi barátok” elmélet szerint nemcsak az állandó tisztító- és fertőtlenítőszer-használat vezet el az allergiás és autoimmun betegségek gyakoriságának növekedéséhez, a modern élet szélesebb körben felelős: az agresszív antibotikum-használat, a pasztörizált élelmiszerek, a természettől és háziállatoktól elzárt, lakótelepi élet egyaránt közreműködik abban, hogy a mai gyermekek nem találkoznak azokkal a mikrobákkal, amelyekkel az emlősök évmilliókon keresztül együtt fejlődtek.

Tovább


Egészséges életmód és a dementia kialakulásának esélye

Az egészséges életmód ellensúlyozza a genetikai prediszpozíció hatását, és a kognitív tartalék még pathologiás agyi folyamatok megléte esetén is csökkenti a demencia-kockázatot.

Tovább


Humán agyi organoidok

A Nature-ben megjelent eredmények azért jelentősek, mert először sikerült létrehozni reprodukálható, a humán cortex-szel konzekvensen megegyező sejttípusokat ugyanolyan struktúrában tartalmazó mini-agyakat. Az eredmény nyomán meg fog újulni a neuropszichiátriai betegségek és az idegrendszerre ható szerek kutatásának módszertana.

Tovább


Viselkedésszavar a mellékhatás