TARTALOM

 VISSZA

 


Viselkedésszavar a mellékhatás


Viselkedésszavar a mellékhatás

| | |
 


A Parkinson-kór kezelésében alkalmazott dopamin-serkentő gyógyszerek a betegek mintegy 22 százalékában okoznak viselkedési problémát - a Mayo Klinika munkatársai szerint.

A kutatók 2005-ben foglalkoztak először a Parkinson-kór gyógyszerei és a viselkedési zavarok kapcsolatával, és az azóta eltelt időben megfigyeltekről a Parkinsonism and Related Disorders februári számában értekeztek. A dopamin-serkentők, melyek a Parkinson-kór általános gyógyszerei, az agy limbikus rendszerét stimulálják, ami az érzelmekkel, a jutalmazással, és az örömkereső viselkedéssel áll kapcsolatban. A gyógyszer magatartászavarokat segíthet elő, melyek akár játékszenvedélyben, felfokozott szexuális vágyban, falásos rohamokban, pénzköltési kényszerben, számítógép-függőségben, vagy más hobbiszerű tevékenység előtérbe kerülésében nyilvánulhatnak meg.

Anhar Hassan és munkatársai közepes dózisú dopamin-serketővel kezelt Parkinson-kórban szenvedő betegeket tanulmányoztak, legkevesebb kétéves utánkövetési idővel. Ezalatt a betegeket mintegy negyedénél alakult ki valamilyen viselkedészavar. Emiatt a kockázat miatt nemcsak a kezelőorvosnak, hanem a barátoknak, hozzátartozóknak is ébernek kell lenni, hogy amennyiben beavatkozás szükséges, meggátolják a beteget az újfajta, önveszélyes viselkedésminta kivitelezésében. Magasabb dózisú gyógyszernél az arány még jelentősebb, a kutatók szerint három esetből egyben kell számolni viselkedészavarral.

A probléma jelentkezése a kutatók ajánlása szerint a gyógyszer dózisának csökkentését, vagy a teljes leállást kell, hogy maga után vonja, ami a zavart néhány nap, esetleg egy hónap alatt megoldhatja.

Forrás: Medipress


Kapcsolódó anyagok: LAM (Lege Artis Medicinae) - 2010; 20(12) A Parkinson-kór modern szemlélete



Növelheti a Parkinson-kór kaiakulását az amfetamin?



A Parkinson gyógyszer és a kényszeres zavarok



LAM (Lege Artis Medicinae) - 2009; 19(12) Együtt élni a Parkinson-kórral





Kapcsolódó anyagok

Folyamatosan csökken klinikai vizsgálatok száma Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Kollaboratív problémamegoldásra alkalmas agy–agy-interface

Közvetlen, non-invazív agy–agy-interface-t fejlesztettek a University of Washington és a Carnegie Mellon University neurológus és számítógépes szakemberei. A BrainNet névre keresztelt módszer kettőnél több személy bevonásával teszi lehetővé a kollaboratív problémamegoldást. „Többé már nem a science fiction területére tartozik a direkt gondolatátvitel: létrejött az agyak szociális hálója”, írja a BrainNet-tanulmányt ismertető MIT Technology Review.

Tovább


Neurokannabisz

Főleg a Cannabis/kender hatóanyagainak idegrendszeri működéséről és neurológiai, pszichiátriai kórképekben kifejtett terápiás hatásairól volt szó a második magyarországi Orvosi Kannabisz Konferencián, aminek első napján a szakemberek, második napján a betegek és a laikus érdeklődők nyelvén folyt a kommunikáció.

Tovább


Shared decision making a gyógyszerelésben

Az Országos Tisztifőorvosi Hivatalban tartott XXI. Közösségi pszichiátriai, addiktológiai és mentálhigiénés konferencián Harangozó Judit dr.-t kérdeztük, a magasabb adherenciát biztosító, gyógyszerelési szemléletről, a shared deceision making folyamatáról.

Tovább


Viselkedésszavar a mellékhatás