Lég-, fény- vagy zajszennyezés, klímaváltozás, az extrém időjárási események, a városi, épített környezet, vagy a kémiai szennyező anyagok, fémek, műanyagok és gyógyszerek, bizonyítottan akár komoly lelki betegségeket okozhatnak. A Covid-19 most különösen aktuálissá teszi a problémát: ugrásszerűen nőtt meg a szorongás, depresszió, de az öngyilkosságok száma is, főleg az aktív korúak körében.

A „neurománia” gondját lassan mind többen érzik a humán tudományok terén.

BME-TMIT szemináriumi előadása után Mérő Lászlót az érzelmek tudományos kutatásban betöltött szerepéről kérdeztük. Az emberi hangulatok és érzelmek a tudományos kutatások összetett folyamataira is hatással vannak.

Antal Z. László akadémikust a SZVT-n tartott előadását követően az emberi hitvilág és a fogyasztási mintázatok összefüggéséről kérdeztük. A kutató meglátása szerint a fogyasztói társadalom az emberkép és a hitvilág, a halálon túli történésekről alkotott kép erőteljesen összefügg.

"Ha előre láthatóan szükség van neonatológusra, a szülés nem zajlik otthon. A független bábák tárgyi, személyi feltételeiket úgy alakítják, hogy alapvetően komplikációmentesnek ígérkező várandósságokat és szüléseket kísérhessenek, és ha komplikáció merül fel akármelyik szakaszban, azt felismerik, és a probléma elhárítását megkezdik, közben pedig szükség esetén konzultációt kérnek, vizsgálatra, szakorvoshoz küldik a várandóst, vagy akár újraélesztéshez kezdenek, és közben mentőt hívnak, a szállítást intézik, amire éppen szükség van."