TARTALOM

 VISSZA

 


Újabb egészségügyi saláta a Parlament asztalán


Újabb egészségügyi saláta a Parlament asztalán

| |
 

Bár az egészségügyi bizottság nagy többséggel támogatta azt a szombaton a Parlament elé beterjesztett törvénymódosítási javaslatot, amely 150 paragrafust szabna át az ágazatot érintően, az ellenzék aggályait fogalmazta meg a salátatörvénnyel kapcsolatban. Az Országgyűlés egészségügyi bizottságának keddi, maratoni ülésén Kovács Tibor (MSZP) egyenesen azzal vádolta a kormányt, hogy a rövidre szabott határidőkkel hátráltatja a szakmai munkát.

Legalábbis ez tűnt ki a képviselő napirend előtti felszólalásából, amelyben kérdésként fogalmazta meg, vajon a kormány „továbbra is mellőzni kívánja-e a parlamenti bizottságot?” Felvetését többek között azzal is alátámasztotta, hogy hiába nyújtják be az őszi ülésszak kezdete óta minden egyes bizottsági ülésre azt a javaslatukat, hogy a bizottság tárgyalja részletesen a fekvőbeteg-ellátó intézmények államosításának, a struktúra átalakításának menetét, a kormánypárti többség rendre lesöpri kérésüket.

Az MSZP-s honatya a szakmai munka akadályozását látta abban is, hogy a kormány szombaton este terjesztette a Parlament elé a törvénymódosítási javaslatát, mindössze 48 órát hagyva a szakmai munkára. Kovács Tibor ezt az eljárást elképesztőnek és méltatlannak nevezte, ugyanakkor hozzátette azt is, a salátatörvény nem ad választ az egészségügy finanszírozási bajaira, ahogyan a rezidensek problémáira sem, akik immár nem is az államtitkársághoz, hanem egyenesen a miniszterelnök-helyetteshez fordulnak segítségért. A szocialista képviselő szerint ez azt bizonyítja, hogy immár a szakma bizalma is megrendült a szaktárcában.

Párttársához csatlakozott a kritikákban Garai István Levente is, aki szerint szintén aggályos az is, hogy 2013 január elsejével a kórházak után a rendelőintézeteket is állami gondoskodás alá kívánják vonni, úgy, hogy egyáltalán nem mérték fel, mi várható ennek következményeként, ahogyan a szocialisták azt is kifejtették, legalább 30 fekvőbeteg-ellátó bezárást vonja maga után a megindult strukturális átalakítás.

A szaktárcát az ülésen képviselő Cserháti Péter helyettes államtitkár mindezekre válaszul közölte, „ha nyugalom van az ágazatban, nem fontos, mennyire van súlya az államtitkárságnak, ennek mérlegelése mellékes”. Szerinte szó nincs 30 intézmény bezárásáról, ugyanakkor azt elismerte, hogy a salátatörvényben finanszírozási kérdések valóban nem szerepelnek, s azt is, a járóbeteg-ellátás valóban átalakul 2013-tól.

Hangsúlyozta a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) szervező szerepét a kapacitásszabályozás tekintetében, a várható időpontokról szólva pedig elmondta, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) jövő év tavaszán már az új területi ellátási kötelezettség és kapacitáselosztás szerint szerződik az intézményekkel, amelyek így május 1-től az új rendszer szerint dotálják azok munkáját.

A salátatörvény jogi vonatkozásairól Szócska Miklós másik helyettese, Páva Hanna tájékoztatta az egészségügyi bizottság tagjait. A vásárlási szokások változása, az Interneten rendelhető termékek körének folyamatos bővülése indokolja azt a módosítást, amely szerint a jövőben az ÁNTSZ-nek az ily módon kínált kozmetikumokból, étrend kiegészítőkből is lehetősége lesz próbavásárlásra, ellenőrzés céljából.

Más módosítások az egészségügyi adatok kezelését szabályozzák újra, egy alkotmánybírósági döntésből eredően, míg a salátatörvény elfogadása esetén a jövőben már a fertőzéses megbetegedések gyanúját is jelenteni kell majd az ÁNTSZ felé. A törvénymódosítással megteremtik az E-recept alapjait, ahogyan a betegregiszter létrehozására is lehetőség lesz, amellyel a gyógyszeres terápiák és a gyógyászati segédeszközök hatékonysága válik ellenőrizhetővé.

A törvénymódosítás megnyitja a lehetőséget a korábban az ágazati államtitkár által már jelzett Térségi Egészségügyi Tanácsok felállítására, amelyben a helyi szakemberek és vezetők kapnak majd szerepet az irányításban, az új struktúra megfelelő működtetésének érdekében. A TET-ek a Regionális Egészségügyi Tanácsok (RET) helyett alakulnak meg, ahogyan a tavasszal megszüntetett Nemzeti Egészségügyi Tanács bizonyos funkcióit a már jóval korábban beharangozott, ám azóta a feledés homályába merülő Nemzeti Betegfórum veheti át a törvény elfogadása után.

A tervek szerint a Fórum biztosítaná, hogy az egészségügyet felügyelő miniszter folyamatos kapcsolatban lehessen a társadalmi szervezetekkel, s a betegek oldaláról is érkezzenek javaslatok az ágazatot illetően, mintegy miniszteri tanácsadó funkciót biztosítva. Emellett érdekvédelmi feladatokat is ellátna az új grémium.

Az alapellátást érintő változásokról, első sorban a Praxiskezelő Alap létrehozásáról Beneda Attila, Szócska Miklós kabinetfőnöke számolt be. Hangsúlyozta, a szakmai szervezetekkel több egyeztetés is volt a törvénymódosítási javaslat benyújtását megelőzően. Elsődleges céljuk, hogy az év végéig tiszta helyzetet teremtsenek az alapellátásban, hiszen jelenleg azt sem tudni pontosan, hány praxisjog jelent valódi ellátást a háziorvosi rendszerben. Az átalakítás lépcsőit az alapellátási munkacsoporttal közösen készítik elő.

Manapság a praxis nem kell senkinek, a háziorvosi pálya öngyilkos pálya, ezért a fiatalok pláne nem fogják ezt választani – jegyezte meg Heintz Tamás (Fidesz). A praxisokat értékessé kellene tenni, hogy tisztességes munkával itt is lehessen keresni, ehhez azonban pénzt kell tenni a rendszerbe. Márpedig a praxis akkor válik értékké, ha a fiatal doktorok a külföldi munkavállalás helyett ezt választják.

Az ülésen jelenlévő Éger István a törvényjavaslat praxisrészével kapcsolatban elmondta, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) izgalommal és reménykedve várja a szakma a változásokat, a tervezet jó, kodifikációs munkán alapul. A jobbikos Gyenes Géza hozzászólásával egyetértve kifejtette, a praxiskezelési feladatokat leginkább a MOK tudná ellátni, hiszen országos hálózatának köszönhetően ügyfélbarát módon tudná kiszolgálni a kollégákat.

A bizottság a továbbiakban még öt napirendet tárgyalt, közöttük az önkormányzatokról szóló törvényjavaslatot, valamint a költségvetési és egyéb törvényekhez érkező módosító javaslatokat. Az egészségügyi salátatörvény az egészségügyi bizottság ajánlásával kerül a Parlament elé, a kormánypárti többség a jobbikos képviselőkkel együtt támogatta, a két szocialista nem, és az LMP-s Szilágyi László tartózkodása mellett.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2011-11-09

Kapcsolódó anyagok

F-DOPA-jelzett PET/CT-PET/MR alapú modern 3D besugárzástervezés glioblastoma multiformés (GBM-) betegek komplex kezelésében. Az első magyarországi tapasztalatok

Hyperhomocysteinaemia fogamzó korú migrénes nőbetegek esetén

Lakossági stroke-szűrőnap Budapest XII. kerületében 2011-ben és 2016-ban. Mi változott és mi nem?

A dopaminagonisták jelentősége a Parkinson-kór kezelésében a marosvásárhelyi ideggyógyászati klinikák 15 éves gyakorlatában - keresztmetszeti vizsgálat

Az NKCC1 és KCC2 gének metilációs státusza refrakter temporalis epilepsziában

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Akár két métert is nőhet a világ tengereinek szintje 2100-ra

A tanulmány szerzői úgy vélik, ha ez a forgatókönyv valósul meg, 1,79 millió négyzetkilométernyi szárazföld (Magyarország területének mintegy 19-szerese) kerül víz alá. A veszteség nagy része élelemtermelő terület lenne, például a Nílus deltája. Banglades jelentős részén nehezen folytatódhatna az emberi élet, London, New York, Sanghaj és már világvárosok kerülnének veszélybe.

Tovább


Hétfőtől megújul a Nemzetközi Mértékegységrendszer

Hétfőtől megújul a Nemzetközi Mértékegységrendszer, az SI (Systeme International d'Unites), amelynek alapegységei mostantól természeti/technikai állandókhoz vannak kötve.

Tovább


AIPM: évente több tízezer magyar betegnek jelentenek esélyt a klinikai vizsgálatok

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) a Nemzetközi Klinikai Vizsgálatok Napja alkalmából fontosnak tartja ismét felhívni a figyelmet a Magyarországon több tízezer beteg számára új esélyt jelentő klinikai kutatások értékteremtő hatására.

Tovább


Nemzetközi Hypertonia Nap -- május 17

A Nemzetközi Hypertonia Társaság és a Hypertonia Világ Liga mozgalmat hirdetett 2019 májusára (May Measurement Month 2017 – MMM17,) amely egy újabb figyelemfelhívás a népbetegséggé vált magas vérnyomás veszélyeire, kellő időben történő felismerésére és megelőzésére. Az Egészségügyi Világszervezet ugyanakkor minden év május 17.-ére hirdeti meg a Hypertonia Világnapját, mely most kiegészül egy egész hónap vérnyomásmérési programjával, amely keretén belül felhívást intéz kortól és nemtől függetlenül mindenki számára, hogy ellenőriztesse, mérje meg saját, esetleg családtagjai illetve barátai vérnyomást.

Tovább


Újabb egészségügyi saláta a Parlament asztalán