Új kortárs múzeum Malagában
2014. SZEPTEMBER 04.
2014. SZEPTEMBER 04.
Szöveg nagyítása:
Ideiglenes fiókintézményt nyit öt évre 2015 tavaszán a párizsi Pompidou-központ a dél-spanyolországi Malagában - jelentette be szerdán az egyik legjelentősebb francia kortárs művészeti gyűjtemény.
Alain Seban, a Pompidou-központ elnöke szerint a malagai múzeum "egy igazán nagy volumenű laboratórium lesz, amelynek köszönhetően a (fiókmúzeum) koncepciója fejleszthető" az ideális időtartam és az egyensúly tekintetében.
A malagai tárlaton lesz egy kétévente megújuló festmény-, szobor-, fotó-, építészeti és dizájnválogatás a párizsi gyűjteményből, valamint évente két-három időszakos kiállítás a fiatal közönségnek szervezett programok mellett.
A múzeumot egy jelenleg felújítás alatt álló, művészeti célokra átalakított épületben, a Cubóban helyezik el, amely Malaga vitorláskikötője közelében található.
A város évente 1-1,5 millió eurót (300-450 millió forintot) fizet a Pompidou-központnak konceptuális munkájáért, és azért, hogy használhatja az arculatát, miközben az időszakos kiállítások a becslések szerint 3,5 millió eurós bevétellel járnak. A Cubo fenntartási költsége évente 3 millió euróba fog kerülni a városnak.
A Costa del Sol mintegy félmilliós lélekszámú székhelyének önkormányzata az utóbbi években nagy hangsúlyt fektet a kulturális befektetésekre. A városban - amely évente mintegy 4 millió turistát vonz - született és élt tízéves koráig Pablo Picasso, akinek múzeumot szenteltek.
Májusban jelentették be, hogy az orosz képzőművészet egyik legjelentősebb fellegvárának, a szentpétervári Orosz Múzeumnak az ikonjai, expresszionista festményei és szovjet képzőművészeti alkotásai láthatók hamarosan a város egykori dohánygyárában, ahol állandó kiállítást nyit a szentpétervári intézmény.
Forrás: MTI 2014. szeptember 3.,
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
„Mentális egészséggyakorlatok. A művészet közösségi helyzetekbe terelése.” Saját munkáiról szólva fogalmaz így Kis Judit képzőművész, akinek az önreflexióra építő művei önmagunkkal és másokkal egyaránt interakcióra hívnak. Kis Judit 2020-ban kapta meg az ACAX_Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat, akkor, amikor a Covid-járvány globális szinten ébresztett rá mindannyiunk kiszolgáltatottságára, gyengeségeinkre és erősségeinkre. A rangos képzőművészeti díj nemzetközi zsűrije szerint Kis Judit munkái arra a lehetőségre hívják fel a figyelmet, hogy „úgy hagyjuk majd magunk mögött a jelenlegi helyzetet, hogy közben újra felfedezzük képességünket az empátiára és a törődésre”. A fiatal képzőművésszel sebezhetőségről, egyéni és közösségi gyógyulásról beszélgettünk.
Hírvilág
A szüzesség kultúrtörténetében is találunk történelemhamisítást. Az infantilizált ember, a nemzés és halál összefüggéseiről beszélgettünk dr. Magyar László Andrással, a Semmelweis Orvostörténi Múzeum főigazgató-helyettesével.
Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.
Gerevich doktor sokrétű érdeklődési körére világít rá a jelen kötet tanulmányainak sokszínűsége a szakmán és annak határterületein belül és azon túl, továbbá azt is ábrázolja, hogy a pszichiátria és a pszichológia tudománya mennyire átszövi a hétköznapjainkat is és jelen van az élet minden területén, legyen szó pszichiátriai kórképek gyógyításáról vagy az ezirányú kutatómunkáról, esetleg éppen arról, hogy vajon hol a határ az egészséges és a beteg psziché között, mi jelent már devianciát vagy fogadható el a normalitás keretein belül.
Gondolat
Bizonyos esetekben az öngyilkosságot elkövető személy, mint a körülmények áldozata, egyfajta tragikus hőssé, erkölcsi példaképpé magasztosulhatott az utókor szemében, akinek a tette immár nem emberi gyengeségnek vagy megfutamodásnak, hanem éppen ellenkezőleg, a bátorság, az állhatatosság, a szilárd jellem meggyőző bizonyítékának minősült.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás