TARTALOM

 VISSZA

 


Korszerűtlenül táplált kisgyermekek



| |
 

Magyarországon az 1-3 éves gyerekek táplálkozása bizonyítottan hiányos – derül ki egy hiánypótló felmérésből. Legnagyobb probléma, hogy a szellemi fejlődésükhöz nélkülözhetetlen vasból messze nem fogyasztanak elegendő mennyiséget, sóból viszont négyszer annyit, mint kellene.

Magyarországon hiánypótlónak számító, városi reprezentatív felmérést készített a Magyar Gyermekorvosok Társasága, amely során 211 édesanya három napos táplálási napló kitöltésével segített az 1-3 éves magyar gyermekek tápláltsági állapotának felmérésében. „Egyértelműen kirajzolódott a kutatásból, hogy a magyar lakosság rossz táplálkozási szokásai már kisgyermekkorban tetten érhetők: ugyanis minden harmadik gyerek biztosan vashiányos, és 80 százalékuk nagyon kis mennyiségben kap szervezetének szükséges vasat” – kezdte szerdai sajtótájékoztatóját Dr. Szabó László, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke. „Bár a vasszint utólagos kezeléssel helyreállítható, de a vashiányos étrend visszafordíthatatlan következményekkel is járhat: negatív irányba befolyásolja a szellemi fejődést, viselkedési zavarokat okozhat, és háttere lehet a későbbi rossz iskolai teljesítménynek is” – magyarázta Dr. Zonda Igor, házi gyermekorvos. „Épp ezért egyetlen megoldás a csecsemő-illetve kisdedkori vashiány megelőzése vasban dús ételekkel.”



Naponta 8 milligramm az ajánlott vasbevitel, ám ezt a mennyiséget 13 liter tej, 6 kilogramm brokkoli, vagy egy kilogramm vörös hús elfogyasztásával lehetne elérni. „Mivel ez lehetetlen, ezért érdemes a szigorúan ellenőrzött bébiételeket és tejtartalmú gyermekitalokat is beiktatni a kisgyermek étrendjébe” – fejtette ki Schmidt Judit, dietetikus szakember. Hozzátette továbbá, hogy otthoni kíméletes főzéssel is meg lehet őrizni az ételek, például a brokkoli, lencse vagy spenót vastartalmát, de magas rosttartalmuk miatt csak kevés vas képes belőlük felszívódni. Ezért is ajánlja valamennyi szakember, a napi 4 dl tejalapú italok fogyasztását a gyermekek számára, mert ez a mennyiség pontosan fedezi a napi 8 milligrammnyi vas szükségletet, és 1-3 éves korban kiemelt szerepe van a gyermekek tejalapú táplálásában. „Kerülni kell azonban a tehéntejet, és 2-3 éves kor előtt nem ajánlott rendszeresen kínálni vele a kisgyereket, mert korai időszakban fokozza az allergia és a cukorbetegség kialakulásának kockázatát” – egészítette ki Dr. Szabó László.

Továbbá problémát jelent, hogy a gyermekek négyszer annyi sót esznek meg különböző élelmiszerek - mint például a fehér kenyér, sajt, felvágottak, üdítő italok - fogyasztása által, mint arra szükségük lenne. Ezáltal pedig nagyobb eséllyel lesznek majd szív-és érrendszeri betegek, valamint magas vérnyomással küzdő felnőttek, mint a normál nátriumfogyasztó társaik. „Hozzáadott cukorból is sokat kapnak a kicsik” – mondta Dr. Szabó. „Megdöbbentő az adat, melyet a hiánypótló felmérés mutat: nincs olyan 1-3 éves gyerek, aki naponta minimum egyszer ne enne édességet, és 70 százalékuk naponta legalább két alkalommal kap valamilyen cukrozott élelmiszert” – emelte ki az MGYT elnöke. „Így pedig folyamatosan nő a korai elhízottak és a kettes típusú cukorbetegségben szenvedők száma.”

Épp ezért a kutatás eredményei megerősítették a Gyermekorvosok Társaságának tagjait, hogy frissíteni kell az érintett szakemberek és szülők tudását: „Kisbögre és Tudomány” címmel felvilágosító programot indítanak még az idén, melynek célja, hogy korszerű táplálási ismeretekkel segítse a kisgyermekek egészséges fejlődését védőnők és gyermekgyógyászok ismeretinek bővítésével. „Hosszabb távú célunk pedig elkészíteni az 1-3 éves korosztályra szabott hivatalos táplálási ajánlást” – tette hozzá Dr. Szabó. „Valamint a reprezentatív kutatást a következő években is elkészítjük, hogy fel tudjuk térképezni a táplálási hiányterületeket, és nyomon tudjuk követni a remélhetőleg pozitív változásokat.”

Forrás: Medipress

Kapcsolódó anyag: Magyar Gyermekorvosok Társasága

Kapcsolódó anyagok

A gyógyszergyár és az egyetem összefogása – ahol a tudás és a tőke találkozik

A Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségének új elnöksége

Immunonkológiai terápia a nem kissejtes tüdőrákban szenvedő betegeknél

Az art brut és a spiritiszta festészet

Bájos portrék, véres háborúk, pusztító járványok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Közel 600 növényfaj halt ki

Több millió egyéb faj fennmaradása múlik a növények túlélésén, köztük az emberé is. Ezért fontos annak ismerete, hogy mely növényeket, mely területekről veszítjük el, az ilyen információk segítik a fajmegőrző programok munkáját...

Tovább


A dunai limes helyszíneivel foglalkozó kutatóközpontot adtak át Pécsett

A Római Birodalom egykori határvonala, a dunai limes lelőhelyeivel foglalkozó kutatóközpontot adtak át kedden a baranyai megyeszékhelyen - közölte az MTI-vel a Pécsi Tudományegyetem (PTE).

Tovább


A globális felmelegedés 17 százalékkal csökkentheti a vizek élővilágát

A globális felmelegedés 17 százalékkal csökkentheti a vizek élővilágát. A világ óceánjai hal- és egyéb állatállományának egy hatodát veszíthetik el a évszázad végére, ha a klímaváltozás a jelenlegi mértékben zajlik - vélik tengerbiológusok.

Tovább


Artery 2019

Artery 2019 konferencia Budapesten kerül megrendezésre október 10-12 között. Absztraktbeadási határidő: 2019 június 24. Korai regisztráció határideje: 2019 augusztus 9.

Tovább


Korszerűtlenül táplált kisgyermekek