hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Transzneművé válnak a halak a szennyvizekbe kerülő vegyi anyagok miatt



| |
 

Az édesvízi hím halak egyötöde transznemű a szennyvizekbe került vegyi anyagokban, köztük a fogamzásgátlókban lévő hatóanyagok miatt.

Az Exeteri Egyetem kutatói szerint az édesvízi hím halak nőies jellemzőkkel bírnak, még petét is érlelnek. Néhányuk spermája alacsony minőségű, és ezek halak kevésbé agresszívek és kevésbé versengő magatartásúak, ami azt jelenti, hogy szaporodásuk kevésbé sikeres.

A szennyvizek által a folyókba kerülő vegyi anyagok, köztük a fogamzásgátlók, a tisztítószerek, műanyagok és kozmetikumok melléktermékei a felelősök ezért.

Charles Tyler, az Exeteri Egyetem professzora, aki a brit halászati társaság hétfőn kezdődő szimpóziumán fogja bemutatni tanulmányukat, elmondta, hogy a transznemű halak, hermafrodita halak jóval érzékenyebbek ezekre a vegyi anyagokra, ha újabb szennyeződés éri őket. "Kimutattuk, hogy néhány ilyen vegyi anyagnak az eddig véltnél jóval szélesebb körű a hatása" - idézte Tylert a The Daily Telegraph brit napilap honlapja.
A transznemű halak szervezetét vizsgálva a szakemberek kimutatták, hogy az ösztrogén hatással van a például a halak szívbillentyűjére.

A vizsgálatok 50 helyszínen kimutatták, hogy az édesvízi halak 20 százalékának, mint például a pirosszemű kelének női jellegzetességei vannak. A szakemberek a szennyvízkezelőkből származó több mint 200 vegyi anyag esetében kimutatták az ösztrogénszerű hatást, valamint antidepresszánsok hatását, amelyek megváltoztatják a halak természetes magatartását.

Más kutatások kimutatták, hogy számos más vegyi anyag, amely szennyvízkezelés után kerül a folyókba, hatással lehet a halakra, köztük például az antidepresszánsok hatóanyagai, amelyek csökkentik néhány falfaj természetes félénkségét, köztük azt, ahogyan a ragadozókra reagálnak - tette hozzá Tyler professzor.

Steve Simpson, a szimpózium egyik szervezője elmondta, az egyhetes tanácskozás lehetőséget teremt a világ halbiológusainak arra, hogy megvitassák, miként védhetik meg a gyorsan változó tengerek, folyók csökkenő halállományát, még mielőtt túl késő lenne. Véleményt cserélnek arról, hogyan hat a korallpusztulás a halakra, a klímaváltozás a halak termetére, és hogyan zilálják szét a víz alatti kábelek a halak párosodását.

Forrás: MTI
MTI 2017. július 3., hétfő 11:34

Kulcsszavak

MTI, halbiológia, környezetpusztítás

Kapcsolódó anyagok

Megérkeztek az első külföldi felhasználók a szegedi lézeres kutatóintézetbe

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Műanyaghulladékot mutattak ki az Atlanti-óceánban élő halak gyomrában

Nagy mennyiségű mikroműanyagot, vagyis öt milliméteresnél kisebb műanyagrészecskét mutattak ki a kutatók az Atlanti-óceán északnyugati részén élő halak gyomrában.

Tovább


Nyelvet is használhatott a Homo erectus

Nem tudni, hogy a nyelv pontosan mikor alakult ki az emberfélék, más néven hominidák körében. Néhányan úgy vélik, hogy csupán a Homo sapiens sajátossága, ami 200 ezer évet jelentene, ám Everett szerint a nyelv kezdete sokkal régebbre nyúlik vissza.

Tovább


Az eddig véltnél 100 millió évvel korábban hódították meg a szárazföldet a növények

Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közölt tanulmányukban kimutatták, hogy a szárazföldi növények nagyjából 500 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki a édesvízi algákból.

Tovább


Az Északi-sarkot is veszélyezteti a műanyaghulladék

A műanyagszennyezés káros hatásait eddig a zooplanktonban, a halaknál, a tengeri madaraknál és az emlősöknél figyelték meg Evszázadokba telhet, amíg felül lehet kerekedni az elmúlt néhány évtized felelőtlenségén, amely miatt a tengerbe került a sok műanyaghulladék.

Tovább