TARTALOM

 VISSZA

 


Szociális hálózatok és a járványok



| |
 

Nicholas Christakis professzor a 2010.szeptemberében a TED-en publikált előadásában a hálózatkutatás gyakorlati alkalmazásait mutatta be a járványok monitorozásában.

A Harvardon dolgozó kutatót régóta érdekli, hogy milyen törvényszerűség alapján szerveződnek az emberek valós szociális hálózatokba. Az emberi hálózatokban létező, tudományos módszerekkel leírható matematikai törvényszerűség feltárása sokat segíthetnek a járványok terjedésének megértésében és előrejelzésükben. Az epidemiológiai monitorozás ugyanis napjainkban a legkorszerűbb technológia és tudományos módszerek mellett is csupán 1-2 hetes késéssel képes követni a járványok terjedését.



Matematikai úton kimutatható, hogy adott közösségben véletlenszerű kiválasztással monitorozott egyedeknél jelentősen hatékonyabb speciális elhelyezkedésű (központi) egyedek monitorozása. A magas élszámmal rendelkező “központi” egyedeknél időben jelentősebb előbb jelentkezik a járvány mint a teljes hálóban.


Ám a teljes emberi hálózat monitorozása nem kivitelezhető, anyagi, etikai illetve megvalósíthatósági akadályok miatt. A központi figurák meghatározásában a barát-paradoxon segített a kutatóknak. A barát-paradoxon szerint “a barátaidnak mindenképpen több barátja van mint neked”. Ezáltal a véletlenszerűen kiválasztott periférián tartózkodó személyek barátai mindenképpen “központibbak” mint ők maguk. Ezzel a módszerrel a véletlenszerű csoport és a véletlenszerű csoport barátainak monitorozásával már jelentős hatékonyság növelés érhető el.


Előadása végén a kutató kiemelte, hogy ez a módszer járványokon felül, minden interperszonális módon terjedő jelenségre is alkalmazható: normák, dohányzási, vásárlási és egyéb szokások térképezésére is használható.

Forrás: TED.com

Kapcsolódó anyagok: Ha a Társas Lény boldog...

Az egészség és boldogság nem magánügy

Új utakon a szexuális úton terjedő betegségek terjedésének kutatása

Hálózatkutatás rovat

Kapcsolódó anyagok

Mivel érdemes kezdeni a vérnyomáscsökkentő terápiát?

Neurofiziológiai agyújraélesztés

Reflexiók a kibontakozó ökológiai krízisre az 1970-es évek művészetében

Tudományos program

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

2020. január 1-ig minden magánorvosnak és -fogorvosnak is csatlakoznia kell az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez

Hamarosan tovább bővül az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret (EESZT) használó intézmények köre: 2020. január 1-ig minden magánorvosnak és -fogorvosnak csatlakoznia kell és legkésőbb 2020. június 1-tõl hiánytalanul adatot kell szolgáltatnia az EESZT-be.

Tovább


X. Magyar Fenntarthatósági Csúcs – 2019 Végre megértettük?

A X. Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferencia fókuszában az idén a rendkívüli katasztrófákat okozó felmelegedés és kontinenstüzek miatti tömeges tudatra ébredés áll. Fákat ültetnek az emberek világszerte. A fiatalok az utcán követelik jogukat a jövőhöz. Ráébredtünk: nincs tovább!

Tovább


Pályázati felhívás – 40 év alatti orvosok és orvosbiológiai kutatással foglalkozó személyek számára

A Prof. Dr. Romics László Akadémikus Emlékére Alapítvány pályázatot hirdet Magyarországon dolgozó, magyar állampolgárságú, 40 éven aluli orvosok és orvosbiológiai kutatással foglalkozó személyek számára. A nyertes pályázó(k) között 500 000 Ft alapítványi adomány kerül kiosztásra.

Tovább


Horváth Ildikó államtitkár a Nekem Szól! Egészségértés Díj fővédnöke

Még két hétig, október 20-ig lehet pályázni a www.nekemszol.hu honlapon keresztül az idén negyedik alkalommal meghirdetett Nekem Szól! Egészségértés Díjra, melynek fővédnökségét Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár vállalta el.

Tovább


Szociális hálózatok és a járványok