TARTALOM

 VISSZA

 


Széchenyi-díjat kapott Hoppál Mihály néprajztudós


Széchenyi-díjat kapott Hoppál Mihály néprajztudós

| |
 

A világ kis népeinek mindig nagy szükségük lesz szokásaik, hagyományaik megőrzésére - mondta el az MTI-nek Hoppál Mihály néprajztudós, aki március 15-én Széchenyi-díjat vehetett át a Parlamentben.

Hoppál Mihály a sámánizmus kultúrájának kutatásában elért, a magyar őstörténet feltárása szempontjából is kiemelten fontos eredményei, a folklór szimbolikájának elemzése, az amerikai diaszpóra-magyarság életének vizsgálata, valamint az etnoszemiotika területén végzett jelentős tevékenysége elismeréseként részesül a díjban.

A tudós szerteágazó kutatásai közül számára legfontosabbként a magyar nép folklórjának, a népi elbeszélések, mondák, mítoszok gyűjtését és elemzését, valamint a szibériai, eurázsiai népek sámánizmusának kutatását emelte ki. Mint elmondta, utóbbi témát is azért kezdte el kutatni, mert nagy vita van a tudományban arról, hogy a magyarok mit hoztak magukkal keletről.

"A kultúránk jó néhány eleme jól láthatóan keleti eredetű, éppen ezért a sámánizmus kutatásának régi hagyománya van Magyarországon" - hangsúlyozta Hoppál Mihály, aki ezt a kutatási területet fiatalon elhunyt mesterétől, Diószegi Vilmostól "örökölte". Ő maga pontosabbnak tartja a sámánság kifejezést a sámánizmus helyett, mivel jobban utal arra, hogy a sámán tevékenysége az adott helyi társadalomba, kultúrába beágyazott "egyfajta mesterség".

A néprajztudós szerint nem úgy érdemes feltenni a kérdést, hogy a magyarság honnan származik, hanem hogy hol, mely népeknél találunk hasonló mondai és mitológiai motívumokat, hasonló legendákat és népi dallamszerkezeteket.

Mindezek rendszerszintű vizsgálatától lehet új eredményeket remélni - fűzte hozzá Hoppál Mihály, aki példaként említette, hogy a Toldiban a bikával való küzdelem története egy egészen Kínáig visszakövethető mondai motívum. Ott a mai napig is népi játékként űzik bikamegfékezést.

Kiemelte: a sámánok ma sok helyen igen fontos szerepet töltenek be az identitás megőrzése terén a globalizálódó világban, amely elszürkíti, hasonlóvá teszi egymáshoz a különböző kultúrákat.

A sámánok a régi hagyományokból megőriztek néhány elemet, és ezt próbálják felmutatni ma már többnyire fesztiválokon, kulturális műsorokban - hangsúlyozta a kutató, aki nagy örömmel fogadta az állami kitüntetés hírét, amire egyáltalán nem számított.

Hoppál Mihály úgy vélte, a mai körülmények között is fennmaradhat a sámánság eredeti értelme, ugyanis a legtöbb esetben tömegeket vonzó, nagy belső erő sugárzik a sámánok tevékenységéből, fellépéseiből.

"Identitásra mindig szükség lesz" - hangsúlyozta a néprajztudós, aki szerint a világ kis népeinek mindig nagy szükségük lesz saját hagyományaik, szokásaik megőrzésére. Elmondta azt is: optimista a kisebb népek kultúráinak fennmaradását illetően, úgy véli, hogy a jövő néprajzosainak is sok munkájuk lesz.


Forrás: MTI
MTI 2018. március 15., csütörtök 17:54

Kulcsszavak

Hoppál Mihály, néprajztudomány, Széchenyi-díj, 2018

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Kihalás fenyegeti az északi patkánykengurut

A szakemberek becslései szerint legfeljebb 2500 példány élhet még vadon és az állatok mindössze egyetlen populációja mondható stabilnak. A fajpusztulásban egyebek között az éghajlat változása, a mezőgazdasági művelés, a ragadozók jelenléte, a természetes élőhelyük eltűnése és az erdőtüzek gyakorisága is szerepet játszik.

Tovább


A tengeri teknősök minden fajában találtak mikroműanyagot

A tengeri teknősök minden fajában találtak mikroműanyagot a kutatók, akik két óceán és egy tenger mind a hét faját, több mint száz egyedet vizsgáltak meg - írta a Phys.org.

Tovább


Klímaegyezmény: nagy a tét, és jó néhány ország kihátrál

Nagy a tétje az ENSZ - a lengyelországi Katowicében zajló - klímakonferenciájának, több mint 180 ország egyezkedik a párizsi egyezmény szabálykönyvének megalkotásáról, és a jelek szerint jó néhány ország kihátrál - mondta Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóság vezetője az M1 aktuális csatornán kedden.

Tovább


Konferenciával ünneplik a Valóság folyóirat alapításának 60. évfordulóját

A folyóirat történetét a kezdetektől napjainkig Pelle János és Kapronczay Károly foglalta össze, majd kerekasztal-beszélgetést rendeztek a tudományos ismeretterjesztő lapok jelenéről és jövőjéről Gózon Ákos, az Élet és Tudomány, valamint a Természet Világa főszerkesztője, Lőrincz Henrik, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) kollégiumi tagja, és Kucsera Tamás Gergely részvételével.

Tovább