hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Széchenyi-díj - Balla György csecsemő- és gyermekgyógyász


Széchenyi-díj - Balla György csecsemő- és gyermekgyógyász

| |
 

Nagyon meglepett a kitüntetés híre, ettől magasabbra nem lehet jutni sem mint gyógyító orvosnak, sem mint kutató gyermekgyógyásznak - mondta el az MTI-nek Balla György csecsemő- és gyermekgyógyász, akadémikus, aki kedden a Parlamentben átvehette a Széchenyi-díjat.

A Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kara Gyermekgyógyászati Intézetének vezetője, egyetemi tanár a szabadgyök-kutatás és az érbetegségek gyógyítása terén kiemelkedő tudományos tevékenysége, valamint a gyermekgyógyászat, különösen a kis súlyú koraszülöttek és veszélyeztetett újszülöttek magas színvonalú ellátása érdekében végzett lelkiismeretes gyógyítói és eredményes intézményvezetői munkája elismeréseként kapta a díjat.

"Ez a díj nem csak nekem szól, hanem nagy elismerés a magyar gyermekorvosoknak, a beteg újszülötteket gyógyító orvosoknak és nővéreknek" - mondta a professzor, aki "az élet hatalmas ajándékának" nevezte, hogy amikor megtudta a kitüntetés adományozását, ugyanazon a napon jelentette be az egészségügyi helyettes államtitkár: a csecsemőhalandóság tavaly 4,1 ezrelékre csökkent, ami még soha nem volt Magyarországon, és megfelel a fejlett európai államok szintjének.

Szerinte ennek egyfajta üzenet értéke van: a személyesebb jellegű kitüntetés mellett egy ország fantasztikus eredményhez jutott, ami mögött rengetet munka van, s amit a szakemberek, a családok, az egyre családcentrikusabb magyar közösségek értek el.
Balla György az MTI-nek felidézte, hogy a csecsemő- és gyermekgyógyász szakvizsga megszerzése után a debreceni gyermekklinika elvárása szerint további specializációként a neonatológiát (újszülött gyógyászat) választotta.

"Az elmúlt közel 40 éves klinikai gyakorlatom a neonatológia állandó gondjainak megoldása körül zajlott" - mondta, a leglényegesebb problémák között említve a szakorvosok, a nővérek nem elegendő számát, a műszerezettség elmaradottságát, a beteg újszülöttek szállítási gondjait, a fekvőbeteg kapacitás hiányát, az európai átlaghoz viszonyított magas megbetegedési és halálozási mutatókat.

Az újszülött gyógyításban jelentős javulást eredményezett, amikor a debreceni klinikán az újszülött intenzív osztályt közvetlenül a szülőszoba mellé telepítették, megszüntetve ezzel a koraszülöttek, illetve a beteg újszülöttek klinikák közötti szállítását. Évente 150-200 nagyon kis súlyú koraszülöttet látnak el, 17 év alatt több mint kétezer koraszülöttnek adott esélyt, túlélést, jó életminőséget az intenzív központ. Ma a debreceni neonatológiai tanszék gyógyító munkája európai szintű, neonatológus képzés terén országos centrum, a magyar neonatológia vezető központja, és jelen van az európai szervezetek irányító testületeiben is - jelezte az akadémikus.

Megemlítette: az ellátás javulását jól jelzi, hogy míg négy évtizeddel ezelőtt ezer csecsemőből harmincat temettek el, ma négyet veszítenek el. "Gyógyító munkánk már túlmutat a halálozási mutatók lefaragásán, az életminőség került előtérbe, a vaksághoz is vezető koraszülött szembetegség megelőzése, a központi idegrendszeri vérzések kezelése és a krónikus tüdőbetegség komplex ellátása" - sorolta Balla György, akinek a számos elismeréssel kísért tudományos munkája is ezekhez a területekhez kapcsolódik.

Hozzátette: mivel a debreceni modell sikeresnek bizonyult, a Magyar Perinatológiai Társaság elnökeként ennek kiterjesztését kezdte el, azaz a szülészet és a gyermekgyógyászat összehangolását, az elmaradott lélegeztető, inkubátor- és monitorrendszerek országos fejlesztését, különös tekintettel a szegényebb vidéki központok fejlesztésére.

Több mint 7 milliárd forint műszerfejlesztés valósult meg állami támogatással az elmúlt három évben az országban, ami jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy 2015-ben 4,1 ezrelékre csökkent hazánkban a csecsemőhalálozás - értékelte a helyzetet Balla György akadémikus.

Forrás:MTI
MTI 2016. március 15., kedd 15:45

Kulcsszavak

MTI, Széchényi-díj, neonatológia, perinatológia

Kapcsolódó anyagok

Akár 2022-ig is szükség lehet a társadalmi távolságtartásra

Van remény, hogy felfrissül, megfiatalodik a szakma

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpontot is működtetető konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpont, az ELI-ALPS-ot a jövőben működtető nemzetközi konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet Brüsszelben - tájékoztatta az intézmény pénteken az MTI-t.

Tovább


Hogyan viszonyulunk a mentális betegekhez?

Online lakossági kérdőív készült a mentális betegekkel kapcsolatos attitűdök vizsgálatához. A Simon Lajos egyetemi docens, pszichiáter, pszichoterapeuta által vezetett kutatócsoport a mentális zavarral élőket érintő stigmatizáció felmérésére és a hazai antistigma programok hatásvizsgálatára vállalkozott. A cél a hatékony nemzeti antistigma program kidolgozása.

Tovább


COVID-19 pandémia testi és mentális jóllétre tett hatásai - nemzetközi felmérés

The Collaborative Outcomes study on Health and Functioning during Infection Times (COH-FIT) egy nagy nemzetközi felmérést végző projekt, amely a koronavírus pandémia (COVID-19) által érintett országok egész lakosságára irányul. A projektben majdnem 200 kutató vesz részt több mint 35 országban, több nemzeti és nemzetközi szakmai szervezet hozzájárulásával. A COH-FIT projekt célja a kockázati és a védelmet nyújtó tényezők azonosítása, amelyek tájékoztatást nyújtanak a COVID-19 pándémiát megelőző és beavatkozó programok számára, illetve a jövőben előforduló más pándémiák számára.

Tovább