TARTALOM

 VISSZA

 


Sikeres véradás a Szegedi Tudományegyetemen



| |
 

Nem hiába nyerte meg néhány évvel ezelőtt a Szegedi Tudományegyetem az országos felsőoktatási véradóversenyt: a hallgatók, oktatók és az egyetem munkatársai között nagyon sokan vannak, akik fontosnak tartják az önkéntes véradást. Ezt bizonyította az is, hogy az év 100. napján, április 10-én, 252 fő jelent meg véradáson – közülük 187-en adtak vért. Ez volt az első olyan véradás, amelyen kiemelkedően magas volt a külföldi hallgatók száma.

A Szegedi Tudományegyetem számára kiemelten fontos a jószolgálat és az önkéntes segítés, ezt is mutatja az a tény, hogy az év 100. napjára meghirdetett III. Nagy SZTE Véradáson 252 fő jelent meg. A véradásra jelentkezett hallgatók, oktatók és az egyetem munkatársai közül 187-en adhattak vért.

– Az Országos Vérellátó Szolgálat Szegedi Regionális Vérellátó Központja tavaly indította el a Szegedi Tudományegyetemmel közösen azt az akciót, amelynek célja az volt, hogy az év 100. napján legalább 100-an adjanak vért. Ezt a szegedi egyetem már tavaly is túlteljesítette, és örömmel mondhatom, hogy a tegnapi minden idők legsikeresebb véradása volt: 252 fő jelent meg, közülük 187-en adhattak vért – mondta Dr. Szekeres Veronika, az OVSZ Szegedi Regionális Vérellátó Központ régióigazgató főorvosa.

Az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban tíz állomáson fogadták az önkéntes véradókat, reggeltől késő délutánig kígyózott a sor. Ezen a véradáson kiemelkedően magas volt a külföldi hallgatók száma: brazil, marokkói, német, pakisztáni diákok is megjelentek, hogy megmentsenek három életet. A külföldi hallgatóknak az Erasmus Student Network szegedi szekciójának önkéntesei tolmácsoltak.

– Szép számmal regisztráltunk ma első véradókat, és reméljük, hogy máskor is eljönnek majd vért adni. Nagyon örültünk annak is, hogy a külföldi hallgatók közül is sokan jelentkeztek véradásra – tette hozzá Dr. Szekeres Veronika.

Országos szinten Csongrád megye mindig is élen járt a véradásban. Az OVSZ regionális igazgatóságához három megye tartozik: Bács, Békés és Csongrád. A levett vért – évente 65-70 000 egységnyit – feldolgozzák. A vérből vörösvérsejt koncentrátum, friss fagyasztott plazma, a kettő közti határrétegből pedig vérlemezke koncentrátum készül – így menthet meg egy véradó három életet.

A tegnap levett vérből a három megye minden egészségügyi intézményébe kerül majd, a legnagyobb mennyiséget az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ igényli. Ha marad felesleges vér a régióban, akkor azt az országban oda szállítják, ahol szükség van rá. Az OVSZ a véradókat sms-ben értesíti azon a napon, amikor a vérükből készült készítményeket kiadják.

A tegnapi véradással az SZTE közel került ahhoz, hogy elnyerje a Véradásbarát Felsőoktatási Intézmény címet – az OVSZ által alapított elismerést azok a felsőoktatási intézmények nyerhetik el az 1000 főnél nagyobb hallgatói létszám esetében, ahol egy naptári éven belül a két legsikeresebb véradás összesített donációszáma eléri a 200 főt. Aki a 100. napi véradást most kihagyta, az május 8-án adhat vért az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban.

Forrás: SZTE

eLitMed.hu
2019.április 11.

Kulcsszavak

véradás, SZTE, egyetemi hallgatók

Kapcsolódó anyagok

Fúziók szolid tumorokban

A lipidanyagcsere-zavarok modern kezelése a mindennapi orvosi gyakorlatban

Gyökérgümőkből antibiotikumok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Francia-magyar együttműködés az immunrendszer kutatásában

Az embrionális idegrendszer részét képező ganglionléc szerepét vizsgálja az immunrendszer fejlődésében egy francia-magyar kutatócsoport.

Tovább


Új eredmények a pollen és a klímaváltozás kapcsolatáról

Ez az első olyan cikk a nemzetközi szakirodalomban, amelyik globálisan mutatja ki, hogy a hőmérsékleti minimumok és maximumok folyamatos emelkedése hozzájárul az éves pollenkoncentráció növekedéséhez és a pollenszezon meghosszabodásához, az állomásonkénti összes pollenfajta együttes vizsgálata alapján.

Tovább


A tartós betegséggel élők kerüljenek az Európai Unió egészségpolitikájának fókuszába!

2019-ben az európai polgárok új Európai Parlamentet választanak és új Európai Bizottság is alakul. Ezek a változások egy kihívásokkal teli politikai környezetben zajlanak, fennáll a lehetősége, hogy az Unióban csökken az egészségügy szerepe a 2020 utáni időszakban.

Tovább


A betegvárakozási időről a hazai járóbeteg szakellátásban

A Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség tagjai körében ismét felmérte, hogy a betegeknek mennyit kell várakozniuk, ha be akarunk jutni egy szakrendelésre. Az eredmények szerint átlagosan több mint 3 hetet, azonban a kép szakmánként nézve jóval árnyaltabb. A szakmai szövetség ismét felhívja rá a figyelmet, hogy a kórházi várólisták kapcsán már sikeres módszerrel a járóbeteg szakellátásban is eredményesen lehetne csökkenteni a betegek várakozási idejét. A témáról részletesebben a Szövetség szeptemberi konferenciáján Balatonfüreden egyeztetnek majd a szakemberek.

Tovább