Elkészült az OECD országok, vagyis a 27. Európai Uniós tagország, valamint Izland, Norvégia, Svájc és Törökország egészségügyi és egészségügyi felmérése, melyet az OECD és az Európai Bizottság együttesen készített el. Életkilátások: Az európai országokban születők születésekor várható életkora 1980 óta 6 évet nőtt: a nőké 2007-ben 80.8 év, a férfiaké 74.3 év. A különbség a leghosszabb és legrövidebb várható életkorok között nők esetében 8, férfiak esetében 14 év. A hazánkban a születéskor jelenleg várható életkor férfiak esetén 69.1 év, a nőknél 77.4 év. A 65 éves korban várható plusz életévek száma is jelentősen nőtt: a 65 éves nők átlagban még 19.5 évet, a férfiak 15.9 évet élnek. Hazánkban ez 17.6 ill. 13.6 év, de ebből csak 5 évet töltenek az illetők teljes egészségben. A teljes egészségben eltöltendő várható évek száma az Unióban nőknél 61.3, férfiaknál 60.1, hazánkban ez 56 és 55 év. A teljes egészség azt jelenti, hogy az illető mindennapi tevékenységét nem korlátozza egészségi állapota. Mindez azt jelenti, hogy az európaiak életük végének 15-20 esztendejét nem teljes egészségben, csökkenő életminőségben élik le. Az egészség kockázati tényezői közül jelentősen csökkent Európában a dohányosok száma, Svédországban és Izlandon 1980-ban a felnőttek 30%-a dohányzott, jelenleg csak 18%-a dohányzik. Görögországban a felnőttek 40%-a ma is rendszeresen dohányzik és magas a dohányosok száma Bulgáriában, Írországban és Hollandiában is. Hazánkban 1995 és 2008 között a dohányos férfiak száma 29%-kal, a nőké 2%-kal csökkent, de a férfiak 31%-a, a nők 21%-a ma is dohányzik. A tüdőrák 100.000 magyar közül 50-et betegít meg, ami a legmagasabb az OECD államok között. A második Dánia, 100.000 lakos közül kevesebb, mint 40 tüdőrákossal. A magán egészségbiztosítás a teljes egészségügyi kiadás alig 3-4%-át teszi ki Európában, bár Németországban bizonyos társadalmi rétegek egészségbiztosítását elsősorban magánbiztosítók végzik. Érdekes, hogy a jelenlegi gazdasági recesszió az egészségügyi költségvetést emelte: így hazánkban 2007-ben a GDP 7.5%-át, 2008-ban 8.6%-át költöttük egészségre, míg Spanyolországban ez 8.4%-ról, 9%-ra emelkedett. Számos európai ország ma csökkenteni kénytelen költségvetési deficitjét, s ehhez csökkenteni kell az egészségügyi kiadásokat és emellett emelni az adókat, vagy a szociális és egészségügyi járulékokat. Fontos ezért az egészségügy produktivitásának javítása, a technológia jobb kihasználása. Az egészség-információt és telekommunikációt javítani kell (eEgészség), vagyis sokkal több egészség-ismeretet kell adnunk a laikusoknak, hogy saját és családjuk egészségének fenntartásából és helyreállításából nagyobb részt tudjanak vállalni. Hazai halálozási adataink nem jók, bár javultak. A magyar adatoknál azonban így is csak a román, bolgár, lett és litván adatok rosszabbak. Csecsemő halálozásunk 1970 óta többet javult, mint az európai átlag, de még mindig a 8. legrosszabb Európában. A kis súlyú újszülöttek (< 2500 gr) száma hazánkban az összes újszülött 8.3%-a. Ez a 3. legrosszabb eredmény Európában. Ennek a felnőttkori krónikus betegségek kialakulásában is szerepe van. Összes rákhalálozás közül a tüdőrák halálozásban a legrosszabbak vagyunk, de prosztatarák előfordulása tekintetében az 5. legjobbak. Koszorúér-betegség okozta halálozásban csak Szlovákia és a balti államok, stroke halálozásban Lettország, Szlovákia, Litvánia, Románia, Bulgária van csak mögöttünk. Öngyilkosság, depresszió, halálos kimenetelű közlekedési balesetek terén javult halálozásunk, de így is a sereghajtók közt szereplünk, öngyilkosság okozta halálozásban utolsó előttiek vagyunk. Igen jól állunk fertőző betegségek előfordulásában: igen alacsony a kanyaró, szamárköhögés, hepatitis B előfordulása. Az AIDS előfordulása emelkedett, de még mindig a 3. legalacsonyabb Európában. A magyar népesség a fontos védőoltásokkal átoltott, kivéve az influenza elleni védőoltást, amellyel a beoltottak száma mind a teljes népességben, mind a 65. éven felüliek között a „megfelelő” alatt marad. A magyar népesség 55%-a érzi magát csak teljesen egészségesnek, 38%-nak hosszú távú egészségproblémái, ill. krónikus betegségei vannak, s ezzel csak a balti államoknál, illetve Portugáliánál vagyunk jobbak. Az egészséget meghatározó tényezők tekintetében is rosszabbul állunk. Alkoholfogyasztásunk 15%-kal csökkent ugyan, de csak Észtországban és Luxemburgban nagyobb, mint nálunk. Az alkoholfogyasztás egyébként csökkent a legtöbb európai országban. Jelentősen csökkent az olyan bortermelő országokban, mint Franciaország, Olaszország, Spanyolország, míg Írországban és az Egyesült Királyságban, egyes északi országokban nőtt. A kövérek száma megduplázódott Európában az elmúlt évtizedekben. A kövérség számos krónikus betegség kockázati tényezője, így a szív- és érbetegségeké, cukorbajé, vastagbélráké, ízületi porckopásé. Angliában számítások szerint a túlsúlyosság következményeinek egészségügyi költsége 2002 és 2015 között 70%-kal emelkedik és 2025-re 2.4-szer lesz több mint 2007-ben volt. Hazánkban is emelkedik a kövérek száma: a nők 18%-a, a férfiak 20%-a kórosan elhízott. Hasonló az arány a 15 évesek között, s ez 2001-2002 óta jelentősen emelkedett. A magyar 11 évesek 23%-a végez megfelelő fizikai mozgást, de a 15 éveseknek már csak 15%-a. Hasonló a helyzet a magyar gyerekek gyümölcsfogyasztásával, a 15 évesek lényegesen kevesebb gyümölcsöt fogyasztanak, mint a 11 évesek, bár így is az EU átlag fölött vagyunk. Az egészségügyi költségek minden európai országban emelkedtek a GDP%-ában, az 1998-as átlagos 7.3%-ról, 8.3%-ra. A legkevesebbet, 6%-ot Ciprus és Románia költ, míg Franciaország, Svájc, Németország és Ausztria egészségügyi költségvetése meghaladja a GDP 10%-át. A fejenkénti egészségügyi költség tekintetében Norvégia vezet 4.300 Euro-val, fejenként, évente. A legtöbb nyugat-európai ország 2.500-3.000 Euro között költ polgáraira fejenként. A legkevesebbet Románia, Bulgária, Lengyelország és Magyarország költ. Prevencióra Európában az egészségügyi kiadás alig 3%-át fordítják. Az ezer főre eső kórházi ápolási esetek száma 2008-ban Ausztriában (267/1000), Franciaországban (264/1000), Bulgáriában (238/1000) és Németországban (228/1000) volt a legmagasabb. Magyarország az EU átlag (175/1000) felett van valamivel (184/1000), vagyis jóval kevesebb, mint a jóval fejlettebb Ausztriában, Németországban, Franciaországban, ahol a szociális és közlekedési körülmények sokkal inkább lehetővé teszik az ambuláns ellátást. Nappali kórházi ellátásra, egynapos sebészetre az EU átlag a gyógyító ellátás költségének 4%-át fordítják. Nálunk ez 2%, akárcsak Németországban, míg Ausztriában mindössze 1%. Rákos betegek kórházi kezelése tekintetében 3.-ak vagyunk Ausztria és Németország mögött. Az orvosok száma az EU-ban 1000 lakosra 3.3, ez Magyarországon 3.1 és ez 2000-hez képest 2008-ig nem változott. A nővér-orvos arány az EU-ban 2.6, nálunk 2.0, de a kisegítő ápolókat is belevéve. A kórházi ágyak száma nálunk 1000 lakosra számolva 70 volt 2008-ban, ezzel 5.-ek vagyunk a listavezető Németország mögött, ahol 8.7 ágy jut 1000 lakosra. Pszihiátriai ágyunk nekünk van a legkevesebb. Méhnyak-halálozásunk 1998 óta valamit javult, de így is 7. Legrosszabbak vagyunk Románia, Litvánia, Észtország, Lengyelország, Bulgária és Lettország előtt. A 20-69 éves nők méhnyakrák szűrési aránya csökkent, mindössze 24.5%-ra, csak Szlovákia, Lettország és Törökország eredménye rosszabb. Mellrák halálozásunk csökkent, de így is 8. legrosszabb. Mammográfiás szűrésen kevesebben vettek részt, mint 2004-ben, ami szintén a 8. legrosszabb eredmény. Szervezett népegészségügyi és prevenciós programok tekintetében jól állunk, az egészségügyi kiadások 4.0%-át költjük erre, az 5. legtöbbet. Az EU átlag 2.9% Bár alig költünk többet gyógyszerre, mint az EU átlag, ez a GDP 2.3%-a, s GDP arányosan csak Litvánia (2.8%), Bulgária (2.4%) és Görögország (2.4%) költ nálunk többet. Romániát leszámítva nálunk működik a legkevesebb MR ill. CT készülék, lakosság-arányosan számolva. Teljes csípőízületi protézis beültetést tekintve a fejlett európai országokban a 100.000 lakosra jutó beültetések száma évente 200 felett van, az EU átlag 153, nálunk 96. Rosszabb adata Észtországnak, Portugáliának, Romániának, Lengyelországnak és Ciprusnak van. Térdízületi protézis beültetés tekintetében a 4. legrosszabb adat a miénk: 47 /100.000 lakos/év), míg az EU átlag 107. Érdekes adat az OECD országok egészség-szolgáltatás és egészségügyi javak felszerelések exportja. Ebben 5.-ek vagyunk, míg Csehország az első, Lengyelország a 3. Ennél is fontosabb adat, hogy 2003-2008 között hazánk exportja e területen 3%-kal csökkent, míg Romániáé 55%-kal, Szlovákiáé 43%-kal, Lengyelországé 39%-kal, Litvániáé 37%-kal, Csehországé 31%-kal, Bulgáriáé 31%-kal, Lettországé 29%-kal emelkedett. Ha hazánk az egészségipart szeretné húzó ágazatunknak, ugyancsak hozzá kell kezdenünk. Az OECD adatai elgondolkodtatóak. A döntéshozók remélhetőleg levonják a legfontosabb tanulságokat. Úgy tűnik, költséghatékony lenne a fiatalok elhízásának, dohányzásának csökkenése, valamint a rendszeres, intenzív testmozgásra való nevelés. Prof. Dr. Bálint Géza Kapcsolódó anyagok: A probléma mögé látni - videointerjú Kapócs Gáborral

OECD felmérés a gyerekek, fiatalok jólétéről

Magyar Radiológia - 2006; 80(3-4) Az egészségügy globalizálódása

LAM (Lege Artis Medicinae) - 2010; 20(10) Miért kihasználatlan hazánkban a szervezett lakosságszűrés?