hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Percenként egymillió műanyagpalackot adnak el világszerte



| |
 

Percenként egymillió műanyagpalackot vásárolnak az emberek világszerte, és az emberiség műanyagéhsége további 20 százalékkal fog növekedni 2021-ig, ami egyesek szerint a klímaváltozáshoz hasonló súlyosságú környezeti válsághelyzetet fog teremteni.

A műanyagpalackok iránti kereslet növekedését a palackozott víz iránti csillapíthatatlannak tűnő vágy hajtja, valamint a nyugati, "folyton úton" életmód átterjedése Kínára és az ázsiai-csendes-óceáni régióra.

A The Guardian című brit napilap birtokába jutott friss adatok szerint 2016-ban több mint 480 milliárd műanyag üdítőspalackot adtak el világszerte. Egy évtizeddel korábban ez a szám még nagyjából 300 milliárd volt, és az Euromonitor International kutatócég legfrissebb becslései szerint 2021-re eléri az 583,3 milliárdot.

Az üdítős és vizespalackok többsége a műanyagtermékek gyártásában széles körben használt, és újrahasznosítható polietilén-tereftalát (PET) felhasználásával készül. A palackok begyűjtésére és újrahasznosítására irányuló erőfeszítések azonban nem tudnak lépést tartani a műanyagpalackok iránti megnövekedett igénnyel.

A 2016-ban vásárolt műanyagpalackok kevesebb mint felét gyűjtötték be újrahasznosítás céljából és a begyűjtöttek mindössze 7 százalékából készült új palack. A hulladék többsége a szeméttelepeken és az óceánban végezte.

Az Ellen MacArthur Alapítvány kutatása szerint évente 5-13 millió tonna műanyagszemét kerül a világ óceánjaiba, ahonnan aztán a tengeri madarak, halak és egyéb teremtmények gyomrába jut. Amennyiben a helyzet nem változik, akkor 2050-re több lesz a műanyag az óceánokban, mint a hal, ha a súlyokat vetjük össze. A szakértők pedig már arra figyelmeztetnek, hogy a táplálékláncon keresztül a műanyaghulladék egy része már megtalálta az útját az emberek tányérjába is.

Hugo Tagholm, a Surfers Against Sewage nevű szervezet munkatársa szerint a műanyagszennyezés lassan a klímaváltozáshoz hasonló súlyosságú fenyegetést fog jelenteni, mivel beszennyezi a bolygó minden természeti rendszerét és egyre több teremtményt veszélyeztet.

Májusban a szakemberek csaknem 18 tonna műanyaghulladékot találtak a világ egyik legtávolabbi szigetén, a Csendes-óceán egyik lakatlan atollján, de az Északi-sarkvidék partmenti területein és Nagy-Britannia leggyönyörűbb strandjain is megjelent már a műanyagszemét.

Az Euromonitor munkatársa, Rosemary Downey szerint a világszerte eladott műanyagpalackok többsége ivóvizes palack. Hozzátette: "az emberek egészségesen akarnak élni és egyre nő az aggodalom a talajvíz szennyezettsége és a csapból folyó víz minősége miatt, ami mind hozzájárul a palackozott víz iránti kereslet növekedéséhez". Kína mellett Indiában és Indonéziában is jelentősen nő a palackozott víz iránti igény.

Az üdítőspalackokat elő lehetne állítani 100 százalékban újrahasznosított műagyagból (RPet), és a természetvédők igyekeznek is nyomást gyakorolni a nagy üdítőgyártókra, hogy használjanak jóval nagyobb mennyiségű újrahasznosított alapanyagot.


Forrás: MTI
MTI 2017. június 30., péntek 13:24


Kulcsszavak

MTI, műanyag-túltermelés

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Élet után kutatnak egy csupán 11 fényévre lévő bolygón

A csillagászok egy csillag körül lakható zónának nevezik azt a távolságot, ahol a hőmérséklet olyan, hogy a víz folyékony halmazállapotban képes maradni a bolygó felszínén. A lakható zóna magától a csillagtól függ: a vörös törpék halványabbak, tehát hűvösebbek, mint a Nap, így lakható zónájuk közelebb van, mint a Naprendszerben a Nap körüli zóna.

Tovább


Több mint 15 ezer tudósa írt aggódó levelet a Föld állapotáról

A BioSciences című online lapban megjelent levelet író tudósok vezetője, William Ripple amerikai ökológus, az Oregoni Állami Egyetem kutatója szerint az emberiség most kapott egy második figyelmeztetést.

Tovább


Letették a mágneses-nulltér-laboratórium alapkövét Fertőbozon

Letették a mágneses nulltér laboratórium alapkövét a Sopron melletti Fertőbozon, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézetének (MTA CSFK GKI) Széchenyi István Geofizikai Obszervatóriuma területén csütörtökön.

Tovább