TARTALOM

 VISSZA

 


PAH, a magasvérnyomás ritka és nehezen felismerhető esete




| |
 

A magas vérnyomásnak létezik egy viszonylag ritka formája, ami a tüdő és szív közti erekben, a kisvérkörben jön létre. A betegség lényege, hogy a tüdő erei megvastagszanak, ezért a kisvérkörben alakul ki magasvérnyomás, ami nagyon megterheli a jobb szívfelet. A szív így egy idő után elfárad, hiszen egy magas nyomású érrendszerbe kell pumpálnia ugyanazt a mennyiségű vért, vagy akár többet is, amikor a beteg terheli magát.

A betegség, melynek hivatalos neve pulmonális artériás hypertonia, röviden PAH, ritkának számít, de nemtől és kortól függetlenül bárkinél jelentkezhet. Felismerése rendkívül nehéz, hiszen ez testen kívül nem mérhető, tünetei pedig általánosak, számos egyéb kór – szív- tüdő- és más betegség – jellemzői lehetnek. Kezdetben a terhelésre jelentkeznek a tünetek, de később akár nyugalomban is. Gyakori, hogy több vizsgálaton átesik a beteg, és nem derül ki, hogy miért van nehézlégzése, fulladása, miért fáradékonyabb. Előrehaladott PAH esetén jelentkezhet lábszárdagadás és folyadék gyűlhet a hasüregben, továbbá nem ritka az előzmény nélküli eszméletvesztés sem. A veleszületett szívrendellenességgel élő PAH-betegekre jellemző – a cianózis – az elkékülő körmök és ajak is.

A PAH oka legtöbbször ismeretlen, de megjelenhet más betegségek – veleszületett szívbetegségek, kötőszöveti betegségek, tüdőembólia utáni állapot, egyéb légzőszervi betegségek, bal szívfél eredetű szívelégtelenség – következményeként is.
Friss nemzetközi kutatások és vizsgálatok alapján ma az is elmondható, hogy bizonyos fogamzásgátló- és fogyasztószert használóknál is gyakoribb a PAH megjelenése.

A diagnózist általában mellkasröntgen és EKG-vizsgálat előzi meg, de egyszerűbb a felismerés, ha a kivizsgálás során szívultrahang is történik, a végső diagnózis pedig szívkatéterezéssel állítható fel. A pulmonális artériás hypertoniát általában másfél-két év alatt diagnosztizálják, emiatt a páciensek ekkor már többnyire súlyos állapotban vannak. A PAH életveszélyes betegség, tizenöt évvel ezelőtt az érintettek kezelés nélküli túlélése átlag két év volt. Napjainkra a terápiáknak – tabletták és infúziók – köszönhetően ez sokat javult, az élet meghosszabbítható, az életminőség javítható. A diagnózissal rendelkező páciensek, állapotuk stádiumától függően – a nemzetközi protokolloknak megfelelően –, többféle tablettás, súlyos esetben infúziós kezelést és oxigénterápiát kapnak életkilátásaik javítására, állapotuk stabilizálására. A gyógyszerek támogatottak. Bizonyos esetekben, ha a páciens alkalmas rá, megoldást jelenthet a tüdőtranszplantáció.

Forrás: Tüdőér Egyesület
2018.11.21

Kulcsszavak

PAH, orvos-beteg találkozó, Tüdőér Egyesület

Kapcsolódó anyagok

A beteg–orvos találkozások digitális rögzítése

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Kihalás fenyegeti az északi patkánykengurut

A szakemberek becslései szerint legfeljebb 2500 példány élhet még vadon és az állatok mindössze egyetlen populációja mondható stabilnak. A fajpusztulásban egyebek között az éghajlat változása, a mezőgazdasági művelés, a ragadozók jelenléte, a természetes élőhelyük eltűnése és az erdőtüzek gyakorisága is szerepet játszik.

Tovább


A tengeri teknősök minden fajában találtak mikroműanyagot

A tengeri teknősök minden fajában találtak mikroműanyagot a kutatók, akik két óceán és egy tenger mind a hét faját, több mint száz egyedet vizsgáltak meg - írta a Phys.org.

Tovább


Klímaegyezmény: nagy a tét, és jó néhány ország kihátrál

Nagy a tétje az ENSZ - a lengyelországi Katowicében zajló - klímakonferenciájának, több mint 180 ország egyezkedik a párizsi egyezmény szabálykönyvének megalkotásáról, és a jelek szerint jó néhány ország kihátrál - mondta Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóság vezetője az M1 aktuális csatornán kedden.

Tovább


Konferenciával ünneplik a Valóság folyóirat alapításának 60. évfordulóját

A folyóirat történetét a kezdetektől napjainkig Pelle János és Kapronczay Károly foglalta össze, majd kerekasztal-beszélgetést rendeztek a tudományos ismeretterjesztő lapok jelenéről és jövőjéről Gózon Ákos, az Élet és Tudomány, valamint a Természet Világa főszerkesztője, Lőrincz Henrik, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) kollégiumi tagja, és Kucsera Tamás Gergely részvételével.

Tovább