Viszonylag jó a helyzet az egészségügyi ellátás területén, van mit javítani az oktatásban, aggasztó a helyzet az életmódbeli kockázatokat tekintve. Doing Better For Children címmel közölte kedden a fejlett ipari államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a gyerekek, fiatalok életminőségéről szóló átfogó, összehasonlító tanulmányát. A 192 oldalas kötet néhány érdekesebb eredményéből szemezgetve próbáltuk meg elhelyezni Magyarországot a nemzetközi mezőnyben. (A legtöbb esetben 30 ország adatait vetették össze.) Magyarország a vizsgált harminc állam közül - összesített értékek alapján - a huszadikként végzett az anyagi jólét, huszonegyedikként a lakhatási körülmények, tizenkettedikként az oktatási ellátás, tizenegyedikként a gyermekegészségügy, huszonötödikként a gyermekkori viselkedési kockázati tényezők (például káros szenvedélyek, dohányzás, alkoholfogyasztás), és hetedikként az oktatás minősége tekintetében. Az anyagi jólét esetében vizsgálták a gyerekes családok jövedelmét, a 18 évnél fiatalabbak szegénységi rátáját, valamint hogy az adott országban élő 15 évesek mekkora hányada szenved hiányt valamiben, ami az iskolai előmeneteléhez fontos lenne. Az irigyelt Luxemburg Az első esetben - nem meglepetés - Luxemburg, Egyesült Államok, Norvégia, Kanada, Hollandia volt a sorrend az élen, míg a 30-as listát Törökország, Mexikó, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország és Csehország zárta. Csehország kivételével ez az öt állam az egy főre vetített bevételi érték átlagának még a felét sem érte el - 2005-ös adatokon számolva. Egy luxemburgi gyerekre egyébként hétszer annyi jövedelem jut, mint egy törökre, és több mint három és félszer annyi, mint egy magyarra. Gyermekszegénység alatt a tanulmány készítői azt értették, ha valaki olyan családban nő fel, amelyben az egy főre eső jövedelem kevesebb mint a fele a helyi átlagnak. Ez nyilván egy adott társadalom polarizáltságát is mutatja, itt már találunk meglepő értékeket. A lista élén - ez nem meglepetés - a skandináv államok állnak, Dániában csak a gyerekek 2,7 %-a nő fel szegény családban, ezt követi Svédország (4 %), Finnország (4,2 %), Norvégia (4,6 %) és Ausztria (6,2 %). Arányosan a legtöbb szegény családban felnövő gyerek ezzel szemben Törökországban van (24,6 %), ezt követi Mexikó (22,2), majd Lengyelország (21,5), az Egyesült Államok (20,6), illetve Spanyolország (17,3 %). Magyarország nyolcadik a mezőnyben, 8,7 %-os értékével, ami nemcsak az OECD átlagnál jobb (ez 12,4 %), de Csehország (10,3) és Szlovákia (10,7) értékénél is. Az oktatáshoz szükséges javak tekintetében (2006-os értékek következnek), Izlandon vannak a legjobb helyzetben a 15 évesek, ott ezer gyerekből csak négynek van kevesebb, mint négy darab, az iskolai előmenetelhez szükséges felszerelési eszköze. Izlandot Németország (5), Ausztria és Hollandia (6-6), valamint Dánia, illetve Svédország követi (7-7 gyerek ezerből), de a megelőző adatsor tekintetében érdekes Spanyolország jó szereplése (9). A másik végletet Mexikó és Törökország jelenti (137, illetve 136), őket Görögország (61), Japán (56) és az Egyesült Államok (48) követi. Magyarország Lengyelországgal és Kanadával együtt a mezőny alsó felében végzett (21 gyerek ezerből), Csehország után (12), de Szlovákia (38) előtt. Szorongó Közép-Európa? A lakhatás körülményeit tekintve a vizsgálat túlzsúfoltnak minősítette azokat a lakásokat, amelyekben a lakók száma meghaladja a rendelkezésre álló lakószobákét. (Vagyis, ha egy négyfős család mondjuk egy egy szoba, két félszobás lakásban lakik, eszerint már túlzsúfoltnak számít, a következő helyezéseket ennek tekintetében kell értékelni - a szerk.) Ebben a sorrendben Hollandia végzett az élen, itt a 0-17 éves népesség mindössze 10 százaléka lakik ilyen körülmények között, ezt követi Spanyolország (11), Belgium (13), Norvégia (15). A másik végletet Lengyelország (74), Magyarország (73), Mexikó (70), Szlovákia (68), Csehország (59) jelenti, az átlag 30 százalék. (Ezen a listán nem szerepel Törökország, Svájc és Kanada.) Ha a lakóhely környezeti állapotát nézzük, már teljesen más képet kapunk. (Itt olyan tényezőket vettek figyelembe, mint a környezetszennyezés, zajterhelés, a környék bűnözési rátája, vannak-e elhagyatott épületek a környéken.) A legkevesebb, egészségtelen környezetben felnövő gyerek Ausztriában van (11 százalékuk), őket Norvégia (12), Izland és Svédország (16-16), valamint Írország (19 százalék) követi. Magyarországon minden ötödik gyerek nő fel ilyen környéken (22 százalék, nyolcadik hely a mezőnyből), ezzel a közép-európai vetélytársak közül a legalacsonyabb értéket produkáltuk, a 25 százalékos átlag alatt vagyunk. A legtöbb gyerek viszont Hollandiában (39), Németországban (37), Portugáliában, illetve Olaszországban (33-33), valamint Japánban és Spanyolországban (32-32 százalék) nő fel egészségtelen környezetben. (Erről a listáról hiányzik Kanada, Mexikó, Törökország.) Forrás: Hírszerző