Nőtt a külföldre készülő fiatal orvosok száma
2015. JANUÁR 29.
2015. JANUÁR 29.
Szöveg nagyítása:
Ma tette közzé honlapján az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) a legfrissebb statisztikákat a külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági bizonyítványok kiadásáról, amelyeket a tavalyi év összesítő adataival összevetve kiderül: az elvándorlási kedv továbbra is stagnál mind az orvosok, mind a szakdolgozók körében, néhány fővel kevesebben kérték ki dokumentumaikat.
Az arányok a 2013-as adatokhoz hasonlóak Forrás: EEKH
Már 2014 első félévének adatai is arra utaltak, hogy minimálisan csökken a migrációs kedv, erre erősít rá a most megjelent év végi összesítés is. Tavaly december végéig összesen 1943 fő kért ki hatósági bizonyítványt, legtöbben, 948-an most is az orvosok közül gondolkoztak külföldi munkavállalásban - hiszen az EEKH-nál mindig hangsúlyozzák, hogy a dokumentum kikérése még csak szándékot, és nem tényleges távozást jelent - , míg egy évvel korábban hét fővel többen voltak. Nincs ok ünnepelni Míg az ágazati vezetés az orvosok körében az első félévben tapasztalt 28 fős csökkenést is sikerként, és a bevezetett intézkedések eredményeként értékelte, az év végi hét fős különbség a 2014-es és 2013-as adatok között mégis a szakmai szervezetek szkeptikusabb véleményét igazolja, akik csupán migrációs stagnálásról beszéltek, és arra figyelmeztettek, továbbra is egy teljes egyetemi évfolyam vándorol külföldre, mintha egyetlen orvost sem képeznénk Magyarországon. A számok tükrében egyelőre prognosztizálható, hogy az ellátórendszerben továbbra sem fog csillapodni az orvoshiány, és nem szűnik meg a még itthon dolgozók túlterheltsége, ami továbbra is veszélyezteti a biztonságos betegellátást. Az életkor szerinti megoszlást tekintve a 25-29 évesek körében figyelhető meg némi emelkedés, ebben a korosztályban negyvenkilenccel többen kaptak hatósági bizonyítványt idén, mint a megelőző évben. A 15 százalékos emelkedés arra utal, hogy az egészségügyi kormányzatnak többet kell tennie azért, hogy maradásra bírja a fiatal szakorvos-jelölteket. Miközben a Magyar Rezidens Szövetség egyetért azzal, hogy a Markusovszky ösztöndíj „az orvosi hivatáshoz méltó bérezés felé tett első lépés”, ugyanakkor felrója, hogy a második ütem, a szakorvosi minimálbér teljes körű bevezetése elmaradt, hiszen az már korábban deklarálta az ágazat vezetője, hogy az kizárólag az ösztöndíjasoknak jár majd 2016-tól. Több szakdolgozó hiányzik az egészségügyből mint orvos Valamivel kevesebb szakdolgozónak adott ki igazolást az EEKH tavaly, a 493 ápoló 43 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. Egyedül a szülésznők száma ugrott meg, az viszont a duplájára: míg 2013-ban tizenkilencen, addig most negyvenegyen folyamodtak hatósági bizonyítványért. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamra (MESZK) észrevételezése szerint azonban ez a szám torzít, hiszen benne vannak azok a külföldi – zömében spanyol – hallgatók is, akik most szereztek diplomát a Semmelweis Egyetem angol nyelvű szülésznő képzésén, és az Európai Unióban való elhelyezkedésüket megkönnyíti a hatósági bizonyítvány. A tapasztalatok azt igazolják, hogy első sorban a magasabban képzett, diplomás nővérek tudnak elhelyezkedni külföldön, ugyanakkor ma több szakdolgozó hiányzik a hazai egészségügyből, mint orvos. A szakmai szervezetek szerint a stagnálás – hiszen döntő fordulatról a szakdolgozók esetében sem beszélhetünk – egyértelműen az elmúlt évek bérpolitikájának következménye, és azt jelzi, hogy a megkezdett, ám tavaly elodázott béremeléseknek folytatódniuk kell. Többek között egyébként a béremelés folytatását is szeretné elérni a szakdolgozói kamara azzal a nagygyűléssel, amelyet áprilisban tartanak majd meg a budapesti Syma Rendezvényközpontban. Az elvándorlási adatok arra utalnak, hogy 2014 a kivárás éve volt, illetve ahogy többen fogalmaztak: aki akart, az már elment. A kérdés csak az, hogy mindazok, akik eddig családi, vagy egyéb okokból itthon maradtak, és bíztak egy esetleges pozitív fordulatban, vajon látva a szakpolitika intézkedéseit, vajon nem döntenek-e mégis a külföldi munkavállalás mellett. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2015-01-29
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Hírvilág
Sinkó Eszter: „Nem lehet megúszni egy átfogó egészségügyi kormányprogram elkészítését”
Egészségpolitika
Dénes Tamás: „Mindegy mekkora béremelést ad a kormány, az élet fogja eldönteni, hogy elegendő-e”
PharmaPraxis
A változó társadalmi igényeknek megfelelő gyógyszerészi munka és a gyógyszeripar valamint a technika robbanásszerű fejlődése indokolttá teszik a hazai gyógyszerészképzés átalakítását is. A reformot elsietni nem kell, azonban az elkövetkező tíz évben a szakmának ki kell alakítania álláspontját a képzés megújítását illetően – mondta a PharmaPraxisnak dr. Marosi Attila, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Ifjúsági Bizottságának (MGYT IB) elnöke.
Egyeztették a stratégiát, csak néhányan nem tudtak róla
Hírvilág
A megoldás az élet és munkakörülmények javítása, és a bérek növelése az elmúlt években megkezdett ütemében, valamint a túlmunka elismerése, a mozgóbér 2012-es befagyasztásának feloldása lenne. Most már minden egyes ember elvesztését nehezen tolerálja az ágazat, az első félév számai aggasztóak a MOK elnöke szerint, aki hozzátette, örülni csak annak lehetne, ha a statisztika „mínuszos” lenne, tehát megindulna a „hazavándorlás”.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás