Nyugdíj vagy a munka után járó fizetés – e között kell választaniuk az állami szférában dolgozóknak, így dönteniük kell az öregségi nyugellátás mellett a gyógyításban még tevékenykedő orvosoknak, egészségügyi szakdolgozóknak is április 30-ig. Az erről szóló törvénymódosításról a Parlament számvevőszéki és költségvetési bizottsága döntött péntek délelőtti ülésén. Az egészségügyre vonatkozó részletes szabályok kidolgozásáról beszélt egy nappal a bizottsági döntés előtt a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) költségvetésért felelős helyettes államtitkára, Banai Péter Benő egy egészségügyi konferencián. Úgy tűnik azonban, hogy erre egyelőre nem került sor. Pedig a szakpolitikus is hangsúlyozta, hogy tisztában vannak azzal, a gyógyításban sok nyugdíjas tevékenykedik, így az intézkedés az ágazatot negatívan érintené, példaként a háziorvosokat említette, akik 30 százaléka már öregségi nyugdíj mellett gyógyít. Nincs olyan terület az ellátásban, ahol a nyugdíjas orvosok ne hiányoznának – ezt válaszolta még szerdai, évértékelő sajtótájékoztatóján lapunk kérdésére Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke. Elmondta azt is, szinte csak nyugdíjas orvosok tevékenykednek Északkelet-Magyarország járóbeteg-ellátóinál, s az orvosok többsége azért vállalja nyugdíj után is a munkát, mert aktív munkavállalóként kapott alacsony fizetésük után nyugellátásuk is kevés. A sajtótájékoztatón Kováts Attila alelnök azt is hozzátette, hogy a fiatalok orvosok után az 50-60 éves korosztályban is megindult a migráció. A közfinanszírozott ellátásban dolgozó 35 ezer orvos közül 2800 már hetven éves is elmúlt, a háziorvosok közül több mint száz pedig nyolcvan év feletti, a nyugdíjas orvosok száma eléri az ötezret. „Magyarországon tudomásul kell venni, hogy szükség van rájuk az ellátásban” – mondta a MOK elnöke a csütörtöki konferencián Banai Péter Benő felvetésére reflektálva. Lapunk kérdésére válaszolva több, a járóbeteg-ellátásban dolgozó nyugdíjas orvos is úgy reagált, ha választania kell, inkább otthon marad. Főleg alacsony nyugdíjuk – 110-120 ezer forint – kiegészítéseként vállalták továbbra is a gyógyítást, munkájukra azonban az ellátórendszernek is nagy szüksége van, hiszen egyes területeken nélkülük nem tudnák biztosítani a betegellátást. Sokan részmunkaidőben tevékenykednek a rendelőkben, fizetésük 65-170 ezer forint között mozog. Korábban egyébként, a 62 évnél idősebb dolgozók kötelező nyugdíjazása kapcsán Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár úgy nyilatkozott, az az egészségügyben nem valósítható meg, ezért kiáll annak érdekében, hogy az intézkedés az ágazatot ne érintse. Bár a mostani döntés lehetővé teszi a dolgozó számára a választást, kérdés, vajon hány nyugdíjas orvos és szakdolgozó mond le nyugdíjáról és vállalja továbbra is gyógyítást, vagy hagyja el végleg az ellátórendszert, s hogy a kiesők helyére találnak-e fiatalokat. Ebben bízott ugyanis még ősszel Balog Zoltán, emberi erőforrás miniszter, aki akkor még szintén a kötelező nyugdíjazás kapcsán, egy kereskedelmi televízió véleményműsorában azt fejtette ki, ha az idős orvosok kikerülnek a rendszerből, az gyorsítaná a fiatal orvosok előrelépését, de országosan kell áttekinteni a helyzetet, mert különösen a hiányszakmákban, egyes területeken szükség van a nyugdíjasokra is. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) tegnap este kiadott közleményében kifejti, hogy a nyugdíjas korú munkavállalók hetven éves korukig tovább foglalkoztathatóak, de csak a munkáltató külön kérésére. Azonban dupla ellátásban ők sem részesülhetnek, a nyugdíj és a munka között 2013. április 30-ig kell választaniuk, ezt követően az állami szférában továbbdolgozóknak július 1-jétől már nem jár az időskori ellátás. (A törvénymódosítást hétfőn éjjel elfogadta a Parlament.) eLitMed.hu, Tarcza Orsolya. 2012-12-15