Hírvilág

Nem érdemes sokáig várni a gyerekvállalással

2011. AUGUSZTUS 15.

Szöveg nagyítása:

-
+


Egyre több nő számára fontosabb a karrier, ezért a harmincas éveik második felére hagyják a szülővé válást. Az orvosok felhívták a párok figyelmét, hogy túl sokáig ne halasztgassák a gyerekvállalást. A 35 éves nők hatszor olyan gyakran szembesülnek termékenységi problémákkal, mint tíz évvel fiatalabb társaik- derült ki a Királyi Szülész-nőgyógyász Szakkollégium tanulmányából. A jelentés szerint az idősebb párok a saját dolgukat nehezítik meg, ráadásul emelkedik a súlyos orvosi komplikációk kockázata mind az anya, mind a gyermek szempontjából. Egy 40 éves nőnél már sokkal nagyobb a vetélés esélye, mint az élveszülésnek. A férfiak termékenyítő képessége is drámaian zuhan 25 éves koruk után. Orvosi becslések szerint egy 40 éves férfinak átlagosan két évébe telik, mire teherbe tudja ejteni partnerét még akkor is, ha a hölgy a húszas évei közepén jár. Tisztán érthető és kegyetlenül őszinte a kései gyermekvállalással kapcsolatban megfogalmazott üzenet. Mégis egyre többen tesznek így anélkül, hogy valóban tisztában lennének a következményekkel és a kockázatokkal. Felmérésekből kiderült, hogy az elmúlt húsz évben megháromszorozódott a 40 felett szülő nők száma. Tavaly majdnem 27 000 ilyen baba született, míg 1989-ben csak 9 336. Az orvosok szerint minden nőnek fel kellene hívni a figyelmét arra, hogy a 20-35 év közötti életkorban a legbiztonságosabb gyermeket vállalni. A 35 évesek 30 százalékának már egy évnél is tovább tart teherbe esni, ami a 25 évesek körében még mindössze 5 százalék. A tanulmány leírja azt is, hogy 1968-ban 23 év volt az átlagos életkor gyermekvállaláskor, ma pedig 29,3. A harmincas éveik végén, negyvenes éveik elején járó kismamáknál sokkal gyakoribbak a komplikációk, mint például a preeklampszia, a méhen kívüli terhesség, a vetélés vagy a halvaszülés, több esetben válik szükségessé császármetszés is. A születendő gyermek általában éretlen, kis súlyú, több a Down-szindróma, és más genetikai kórkép. Az orvosok szerint a tinédzserkori terhesség megakadályozása érdekében tett állami kampánylépések eredményezhették, hogy a fiatalok úgy gondolják, később is ráérnek szülni. A lombikprogram szintén hiú reményeket táplál a nőkbe, még az elmúlt évek áttörő eredményei ellenére is. A meddőségi kezelés mindössze 3 százalékos sikert eredményez 44 év felett. A legtöbb esetben donor petesejtet használnak, mert a saját petesejtek már eltűnnek addigra, vagy nagyon rossz lesz a minőségük. Az Obstetrician and Gynaecologist című folyóirat cikke szerint a kései gyermekvállalás kockázatairól már az iskolásokat fel kellene világosítani a biztonságos szex mellett. A rendelőkben és családtervezési központokban ábrákon kellene mutatni a termékenység életkorral haladó csökkenését. David Utting, az áttekintő mű társszerzője elmondta: „Minden nőnek fontos tudnia a termékenységgel kapcsolatos tényeket. Azonban az orvosokkal együtt mindent el kell követniük a tervezetlen és nem kívánt terhességek megelőzésére.” A meddőségi szakértők szerint a munkahelyek nem biztosítják a nők számára az anyaság és a karrierépítés együttes gyakorlását. Gedis Grudzinskas konzultáns szerint: „Sok ismerős nő panaszkodik arról, hogy milyen nehéz mindent egyszerre megoldani. A társadalom megváltozott, sok a lehetőség az érdekes hivatások gyakorlására. A nők szép szakmai pályát futnak be, majd úgy döntenek, hogy családot szeretnének, de az idő kerekét nem tudják visszaforgatni. Meg kellene könnyíteni a nők helyzetét, hogy munka alatt is vállalhassanak gyereket.” Jason Waugh, az Obstetrician and Gynaecologist című szaklap főszerkesztője így nyilatkozott: „Ez az áttekintés rávilágít a kései anyaságból adódó problémákra. Számos okból húzzák-halasztják a nők a teherbeesést, például aggódnak a szakmai előmenetelük miatt, anyagi okokból, és mert nincs arra alkalmas partnerük. Forrás: Medipress Kapcsolódó anyagok: Perinatalis szövődmények és az első trimester eseményei

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.