Hírvilág

Nem csak Magyarország küzd az elvándorlással

2011. AUGUSZTUS 15.

Szöveg nagyítása:

-
+

Nem csak Magyarországon okoz gondot az egészségügyi szakemberek elvándorlása – írja közleményében a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkársága. - Tíz év múlva olyan helyzet alakulhat ki a kontinensen, hogy egymillió munkavállaló hiányzik majd ezen a területen - hangsúlyozta Szócska Miklós. Szócska Miklós elmondta, tisztában van azzal, hogy jelenleg a bérhelyzet a legfontosabb probléma, ezért „azon dolgozunk, hogy azokat az ellátórendszerben lévő tartalékokat, amelyek az egészségügyi szolgáltatók gazdasági együttműködésével nyerhetőek, visszaforgassuk a bérekre”. Emellett az ország gazdasági cselekvőképessége is megoldást nyújthat, azonban nem kizárólag a magasabb fizetés szabhat gátat a migrációnak, hiszen a magas béreket adó nyugat - európai országokból is vándorolnak el orvosok. Az államtitkár hozzátette, hogy az önkormányzatok is segíthetnek az orvosok itthon tartásában, egy kórházigazgató vagy egy mentor is vonzóvá teheti egy rezidens számára a pályát, nem mindegy ugyanis, hogy bevonják-e őket a napi szakmai munkába, vagy csak ügyeletben dolgoztatják őket. Közel 1500 orvos és több ezer szakdolgozó-hiánnyal nézünk ma szembe Magyarországon, de nem tudjuk, hogy melyik hiányszakmában, hány szakember hiányzik a rendszerből, és nincs adat arra vonatkozóan sem, hogy egy több szakvizsgával rendelkező orvos melyik területen praktizál. Az egészségügyi államtitkárság háttérintézménye (EMKI) végzi jelenleg azt a felmérést, amelynek végén erre vonatkozóan is lesznek pontos adataink. Szócska Miklós emlékeztetett arra, hogy 2003-ban éppen ő volt az, aki az elvándorlással kapcsolatos kutatásokat, felméréseket elindította, most pedig ágazatvezetőként szembesül azzal a kritikus helyzettel, amely a humán erőforrás elvándorlásából fakad. Jeni Bremner, az Európai Menedzsment Társaság igazgatója azt emelte ki, hogy „a migráció nemcsak pénz kérdése”. Mint mondta, nem szabad elfelejteni a szakdolgozói migrációt sem, mert ma már vannak olyan európai országok, ahol a kórházak a szakdolgozó-hiány miatt zárnak be. Fontos, hogy a pályára lépő fiataloknak olyan lehetőségeket tudjanak a tagállamok kínálni, amelyek biztosítják a szakmai fejlődést is. Josep Figueras, az Egészségügyi Rendszerekkel és Politikákkal foglalkozó Európai Központ igazgatója kiemelte a bizonyítékgyűjtés fontosságát annak érdekében, hogy megtudjuk, mi történik valójában az egészségügyben az Európai Unió területén. Elmondta, hogy a fórumon a nyugat- és kelet európai országok tapasztalatait hallgatják meg, hiszen az uniós tagállamok a probléma megoldásáért főleg az adatok megosztásában, a szükségletek és az oktatási kapacitások felmérésében, tervezésében működhetnek együtt. Az április 5-én és 6-án zajló rendezvényen az EU tagállamok egészségpolitikusai és szakértői megvitatják az egészségügyi dolgozók mobilitásából adódó problémákat és a kritikus egészségügyi humán erőforrás helyzet kezelését célzó megoldási lehetőségeket a kibocsátó és a befogadó országok szempontjából. Forrás: NEFMI és eLitMed.hu Az egészségügyi dolgozók a lábukkal szavaznak a munkahelyükről! Kapcsolódó anyagok: A humánerőforrás kérdés megoldási lehetőségei

Élet? Pálya? Itthon? - Zűrzavar és káosz

A morális zuhanás víziója

Az egészségügy humán erőforrás stratégiája

Vándorló orvosok - interjú Balázs Péter professzorral

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.