hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Nehéz legyőzni a félelmeket


Nehéz legyőzni a félelmeket

| | |
 


A félelem természetes része érzelmi életünknek és gyakran védekező mechanizmusként is működik. Időnként azonban félelmeink túlnőnek rajtunk és igen nehéz legyőzni őket. A freiburgi, baseli és bordeauxi tudósok számítógépes szimulációkat alkalmaztak, hogy megvizsgálhassák a félelmek kialakulása és megszűnése körüli agyi folyamatokat.

Ioannis Vlachos és kollegái (Bernstein Center, Freiburg) nemrég végzett kutatásuk során rájöttek, hogy legyőzött félelmeink a valóságban inkább csak elrejtőznek, és nem szűnnek meg teljesen.

Ennek oka egyszerűen az, hogy ezek a félelmek szó szerint zsigeriek: Az agykéreg alatt mélyen található az amygdala, ami rendkívül nagy szerepet játszik a félelmek kialakulásában. Egerek esetében a félelmet általában egy semleges inger - például egy bizonyos hang - és egy kellemetlen, félelmet keltő inger együttes alkalmazásával vizsgálják. Emiatt az állatokból később a semleges inger is félelmet vált ki. A körülmények ebben az esetben is nagy szerepet játszanak: ha az ijesztő hangot új, félelmet okozó inger nélküli környezetben megismételjük, az egerek legyőzik félelmeiket. Ha azonban ismét a régi, vagy teljesen új környezetben hallják a hangot, a félelem azonnal visszatér. Lehetséges, hogy a félelem egyáltalán nem is múlt el?

Régóta tudjuk, hogy félelmeinket képesek vagyunk ideig-óráig leplezni. Ezért a jelenségért az amygdalában található két idegsejt csoport a felelős. A kutatók számítógépes szimuláció segítségével modellezték az amygdala idegi hálózatát és így találtak magyarázatot a félelmek működésének agyi folyamataira: az egyik sejtcsoport felelős a félelem reakcióért, a másik pedig az első elnyomásáért. Az utóbbi aktivitása elnyomja az előbbit, így megakadályozza, hogy a félelem jelzések az agy távolabbi részébe is eljussanak. A kapcsolataikban fellépő változások, amelyek a félelmet kódoló neuronok fokozott aktivitása miatt jöttek létre azonban ennek ellenére is megmaradnak. Így amint a félelmet elnyomó neuronok hatása eltűnik, például a közeg megváltozása miatt, a kapcsolatok újra aktivizálódnak és a félelem visszatér.

A tudósok szerint ezek a folyamatok emberekben is hasonlóan működnek és megértésükkel a jövőben hatékonyabbá válhatnak a kóros félelmek kezelésével foglalkozó terápiás módszerek.

Forrás: Medipress

Kapcsolódó anyagok: A félelmetes emlékek megszelidítése




Érzelmek iskolája









Kapcsolódó anyagok

Orális antikoagulánsok hatékonysága és biztonságossága

Az apixaban és a rivaroxaban összehasonlítása a rekurráló vénás tromboembolizáció és a vérzéses események vonatkozásában VTE-ben szenvedő betegeknél

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Talajbaktériumok a perifériás és centrális gyulladás ellen

A „régi barátok” elmélet szerint nemcsak az állandó tisztító- és fertőtlenítőszer-használat vezet el az allergiás és autoimmun betegségek gyakoriságának növekedéséhez, a modern élet szélesebb körben felelős: az agresszív antibotikum-használat, a pasztörizált élelmiszerek, a természettől és háziállatoktól elzárt, lakótelepi élet egyaránt közreműködik abban, hogy a mai gyermekek nem találkoznak azokkal a mikrobákkal, amelyekkel az emlősök évmilliókon keresztül együtt fejlődtek.

Tovább


Egészséges életmód és a dementia kialakulásának esélye

Az egészséges életmód ellensúlyozza a genetikai prediszpozíció hatását, és a kognitív tartalék még pathologiás agyi folyamatok megléte esetén is csökkenti a demencia-kockázatot.

Tovább


Humán agyi organoidok

A Nature-ben megjelent eredmények azért jelentősek, mert először sikerült létrehozni reprodukálható, a humán cortex-szel konzekvensen megegyező sejttípusokat ugyanolyan struktúrában tartalmazó mini-agyakat. Az eredmény nyomán meg fog újulni a neuropszichiátriai betegségek és az idegrendszerre ható szerek kutatásának módszertana.

Tovább


A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Tovább


Nehéz legyőzni a félelmeket