TARTALOM

 VISSZA

 


Nehéz legyőzni a félelmeket


Nehéz legyőzni a félelmeket

| | |
 


A félelem természetes része érzelmi életünknek és gyakran védekező mechanizmusként is működik. Időnként azonban félelmeink túlnőnek rajtunk és igen nehéz legyőzni őket. A freiburgi, baseli és bordeauxi tudósok számítógépes szimulációkat alkalmaztak, hogy megvizsgálhassák a félelmek kialakulása és megszűnése körüli agyi folyamatokat.

Ioannis Vlachos és kollegái (Bernstein Center, Freiburg) nemrég végzett kutatásuk során rájöttek, hogy legyőzött félelmeink a valóságban inkább csak elrejtőznek, és nem szűnnek meg teljesen.

Ennek oka egyszerűen az, hogy ezek a félelmek szó szerint zsigeriek: Az agykéreg alatt mélyen található az amygdala, ami rendkívül nagy szerepet játszik a félelmek kialakulásában. Egerek esetében a félelmet általában egy semleges inger - például egy bizonyos hang - és egy kellemetlen, félelmet keltő inger együttes alkalmazásával vizsgálják. Emiatt az állatokból később a semleges inger is félelmet vált ki. A körülmények ebben az esetben is nagy szerepet játszanak: ha az ijesztő hangot új, félelmet okozó inger nélküli környezetben megismételjük, az egerek legyőzik félelmeiket. Ha azonban ismét a régi, vagy teljesen új környezetben hallják a hangot, a félelem azonnal visszatér. Lehetséges, hogy a félelem egyáltalán nem is múlt el?

Régóta tudjuk, hogy félelmeinket képesek vagyunk ideig-óráig leplezni. Ezért a jelenségért az amygdalában található két idegsejt csoport a felelős. A kutatók számítógépes szimuláció segítségével modellezték az amygdala idegi hálózatát és így találtak magyarázatot a félelmek működésének agyi folyamataira: az egyik sejtcsoport felelős a félelem reakcióért, a másik pedig az első elnyomásáért. Az utóbbi aktivitása elnyomja az előbbit, így megakadályozza, hogy a félelem jelzések az agy távolabbi részébe is eljussanak. A kapcsolataikban fellépő változások, amelyek a félelmet kódoló neuronok fokozott aktivitása miatt jöttek létre azonban ennek ellenére is megmaradnak. Így amint a félelmet elnyomó neuronok hatása eltűnik, például a közeg megváltozása miatt, a kapcsolatok újra aktivizálódnak és a félelem visszatér.

A tudósok szerint ezek a folyamatok emberekben is hasonlóan működnek és megértésükkel a jövőben hatékonyabbá válhatnak a kóros félelmek kezelésével foglalkozó terápiás módszerek.

Forrás: Medipress

Kapcsolódó anyagok: A félelmetes emlékek megszelidítése




Érzelmek iskolája









Kapcsolódó anyagok

A vezetők utánpótlásával kapcsolatos felkészültség - felmérés a kanadai intézeti gyógyszertárak dolgozói körében

Akkreditált továbbképzés

Az MHT küldöttsége is részt vett a Szlovák Hypertonia Társaság 2019. évi kongresszusán

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Tovább


Eddig ismeretlen neuro-immun axis

A felnőttek fele alszik az ajánlott napi 7-8 óránál kevesebbet, írják Cameron S. McAlpine és munkatársai „Sleep modulates haematopoiesis and protects against atherosclerosis” című, a Nature-ben megjelent tanulmányukban. A másodikként magyar szerzőt (Kiss G. Máté, Harvard Medical School, Medical University of Vienna) felvonultató írás bemutatja, hogyan vezet az elégtelen vagy megzavart alvás érelmeszesedés kialakulásához. A tanulmány azonosít egy eddig ismeretlen neuro-immun tengelyt, ami az alvást a haematopoiesis-hez és az atherosclerosis-hoz kapcsolja.

Tovább


Kollaboratív problémamegoldásra alkalmas agy–agy-interface

Közvetlen, non-invazív agy–agy-interface-t fejlesztettek a University of Washington és a Carnegie Mellon University neurológus és számítógépes szakemberei. A BrainNet névre keresztelt módszer kettőnél több személy bevonásával teszi lehetővé a kollaboratív problémamegoldást. „Többé már nem a science fiction területére tartozik a direkt gondolatátvitel: létrejött az agyak szociális hálója”, írja a BrainNet-tanulmányt ismertető MIT Technology Review.

Tovább


Neurokannabisz

Főleg a Cannabis/kender hatóanyagainak idegrendszeri működéséről és neurológiai, pszichiátriai kórképekben kifejtett terápiás hatásairól volt szó a második magyarországi Orvosi Kannabisz Konferencián, aminek első napján a szakemberek, második napján a betegek és a laikus érdeklődők nyelvén folyt a kommunikáció.

Tovább


Nehéz legyőzni a félelmeket