hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


MTA Közgyűlés: a kutatóhálózat maradjon az Akadémiánál, új irányítási rendszerrel



| |
 

A MTA Közgyűlése, a Magyar Tudományos Akadémia legfőbb döntéshozó szerve meghozta határozatait az MTA kutatóintézet-hálózatáról: maradjon az Akadémiánál, mert ez szolgálja leginkább a tudomány, az innováció, végső soron az ország érdekeit. A döntések az MTA vezetői, Elnöksége, kutatóintézet-vezetői, kutatói és dolgozói véleményével összhangban születtek. A Közgyűlés döntött az irányítási rendszer alapvető elemeiről, amelyek alapján az irányításban a jelenleginél jóval nagyobb szerepet kapna a kormányzat. Ha ezt a kormányzat elfogadja, akkor a kormány és az MTA a közel egyéves tárgyalásokat lezárva, együtt láthat hozzá Magyarország kutatás-fejlesztési és innovációs potenciáljának növeléséhez.

A Közgyűlés nagy többséggel fogadta el az MTA Elnöksége által is támogatott, továbbá az MTA és az ITM által felállított Stratégiai és Szakmai szervezeti munkacsoport konszenzusos javaslatait is alapul vevő határozatokat a kutatóintézeti hálózat jövőbeni irányításáról és finanszírozásáról.

A kutatóhálózat új irányítási rendszerének alapelemei
Ami a kutatóhálózat irányítását illeti, az MTA messzemenően figyelembe vette a kormány, illetve az ITM javaslatait: a Közgyűlés állást foglalt a kutatóintézet-hálózat jövőbeni irányításának kereteiről. A 75%-os többséggel elfogadott új irányítási rendszer alapját az MTA és ITM által felállított Stratégiai és Szakmai szervezeti munkacsoport konszenzussal hozott határozatai képezték.


Az új irányítási rendszer összetevői a Közgyűlés által elfogadott határozat szerint

Irányító Testület
- Az Irányító Testület az új irányítási rendszer legfőbb döntéshozója, testületi irányítója, és a költségvetési fejezet fejezet-irányítója, ahol fejezetgazda az Irányító Testület (IT) elnöke.
- Elnökét az MTA elnöke és a tudománypolitikáért felelős miniszter konszenzusos javaslata alapján a miniszterelnök nevezi ki.
- Az IT a következőkben rendelkezik döntési jogkörrel: az önálló intézetek és központok alapítása, megszüntetése, működő kutatóhely szervezetbe való felvétele, költségvetése és szervezeti és működési szabályzatának elfogadása, az önálló intézetek és központok igazgatóinak és gazdasági igazgatóinak kinevezése.
- Az önálló intézetek és központok alapítása és megszüntetése, működő kutatóhely szervezetbe való felvétele, szervezeti és működési szabályzatuk elfogadása az egyes intézményeknek jutó költségvetési támogatás 15%-ot meghaladó változtatása, intézetigazgatók és gazdasági vezetők kinevezése 2/3-os többséghez kötött, az összes szavazásra jogosult számához viszonyítottan.

Tudományos Tanács
- Ez a szerv az érdemi, szakmai viták helye. Javaslatokat és döntés-előkészítő anyagokat készít az Irányító Testületnek, egyes kérdésekben döntési, előzetes egyetértési joga lehet.

Nemzetközi Tanácsadó Testület
- Nemzetközileg elismert külföldi kutatókból álló grémium, melynek később meghatározott kérdésekben előzetes egyetértési joga van.

Innovációs Tanács
- Tagjait a kutatóhálózat, a Kormány, a gazdasági érdekképviseletek, egyéb szakmai szervezetek delegálják. Véleményét, javaslatait az Irányító Testület számára fogalmazza meg.

Titkárság
- Az intézethálózat operatív és adminisztratív működését segítőszervezeti egység.
- A Közgyűlés határozata szerint a fenti struktúra csak egyben, a részek módosítása nélkül képezheti a további tárgyalások alapját.


Az Irányító Testület összetétele a Közgyűlés által elfogadott határozat szerint
- A Közgyűlés 81%-os többséggel arról is határozott, hogy csak olyan, legalább 12+1 tagú Irányító Testület felállásához adja felhatalmazását, amelyben az elnökön kívül az Akadémia, a Kormány és a kutatóintézet-hálózat 1/3-1/3-1/3 arányban delegálnak tagokat, a tudományterületek arányos képviseletének biztosítása mellett.


Az új irányítási rendszer életbe lépésének feltételei a Közgyűlés által elfogadott határozat szerint:

Az új irányítási struktúra

- Legkorábban 2020. január 1-jén léphet hatályba, kizárólag a jelenlegi akadémiai kutatóhálózat intézményei kerülnek bele, önálló jogállású intézetek alapítása vagy megszüntetése nem történhet 2021. január 1. előtt, a foglalkoztatottak megőrzik közalkalmazotti státuszukat, az intézethálózat új struktúrájának kialakításának előkészítésébe vonjanak be független nemzetközi partnereket (pl. a Max Planck Társaság részéről).

A további tárgyalások alapfeltétele a garantált alapfinanszírozás
Végezetül a Közgyűlés azt is határozatban rögzítette, hogy az akadémiai vezetők kizárólag akkor kapnak mandátumot a fenti közgyűlési határozatok megtárgyalására az ITM-mel, ha az Elnökség garanciát kap arra, hogy a kutatóhálózat a továbbiakban legalább a 2018-as szintű állami alapfinanszírozásban részesül, önálló állami költségvetési fejezetben, a jelenlegi minisztériumi alárendeltség nélkül. Ez a határozat 86%-os többséget kapott.

Az MTA Közgyűlése egyéni javaslat alapján határozatban mondta ki, hogy nem ért egyet az „önkényes intézethálózat-átalakítási politikai szándékkal”, és „abban kényszer hatása alatt azért vesz részt, hogy az értékei megőrzésével, a benne rejlő lehetőségek és alkotóenergiák felszabadításával járuljon hozzá a magyar tudományosság és innovációs tevékenység felemelkedését szolgáló tudománypolitika megszületéséhez és megvalósításához”.

A Közgyűlés 90%-ot meghaladó többséggel felkérte az MTA Elnökét és vezetőit a Kormánnyal, illetve az Innovációs és Technológiai Minisztériummal való, az akadémiai kutatóintézet-hálózat jövőbeli finanszírozásáról, irányítási rendszeréről, valamint szervezeti formájának lehetséges módozatairól szóló tárgyalások folytatására a 191. Közgyűlés határozatai szerint.

Forrás: MTA
2019.05.07

Kulcsszavak

MTA, tudománypolitika, kormány

Kapcsolódó anyagok

Az akadémiai kutatóhálózat kormány tervei szerinti átalakítása hatalmas veszteség lenne

Az Akadémiai kutatóhálózatnak a kormány tervei szerinti átalakítása hatalmas veszteség lenne

Népegészségügy - újrahangolva?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az előre jelzettnél lényegesen gyorsabban melegszik Európa

Az előre jelzettnél gyorsabban melegszik Európa, ahol a klímaváltozás növeli a szélsőségesen meleg és csökkenti a szélsőségesen hideg napok számát - írták a Zürichi Műszaki Egyetem kutatói az amerikai geofizikai társság folyóiratában, a Geophysical Research Lettersben megjelent tanulmányukban.

Tovább


Jelentősen romlott a Csendes-óceán mélyén nyugvó Titanic állapota

A roncsot a sókorrózió és a fémevő baktériumok is pusztítják. Jelentősen romlott az 1912 óta az Atlanti-óceán mélyén nyugvó Titanic állapota. Az első útján egy jéghegynek ütközött és elsüllyedt luxushajó maradványait 14 év után először kereste fel augusztus elején egy expedíció, amely nagyfelbontású képeket készített a roncsról.

Tovább


Egészségügyi egyetemi szóvivői és kommunikációs képzés indul szeptembertől

A Soproni Egyetem egészségügyi szóvivő és kommunikációs tanácsadó szakot hirdet 2019. szeptemberétől. A szóvivőképzés két féléves, Budapesti helyszínű, teljes értékű egyetemi diplomát ad a sikeres elvégzést és államvizsgát követően. 

Tovább


53 százalékkal csökkentek az erdőben élő gerincesek populációi 50 év alatt

Több mint felére csökkenetek az erdőben élő gerinces állatok populációi az elmúlt 50 év alatt az erdők biodiverzitásáról a Természetvédelmi Világalap (WWF)vezetésével készült első globális állapotfelmérés szerint.

Tovább