TARTALOM

 VISSZA

 


MTA Közgyűlés: a kutatóhálózat maradjon az Akadémiánál, új irányítási rendszerrel



| |
 

A MTA Közgyűlése, a Magyar Tudományos Akadémia legfőbb döntéshozó szerve meghozta határozatait az MTA kutatóintézet-hálózatáról: maradjon az Akadémiánál, mert ez szolgálja leginkább a tudomány, az innováció, végső soron az ország érdekeit. A döntések az MTA vezetői, Elnöksége, kutatóintézet-vezetői, kutatói és dolgozói véleményével összhangban születtek. A Közgyűlés döntött az irányítási rendszer alapvető elemeiről, amelyek alapján az irányításban a jelenleginél jóval nagyobb szerepet kapna a kormányzat. Ha ezt a kormányzat elfogadja, akkor a kormány és az MTA a közel egyéves tárgyalásokat lezárva, együtt láthat hozzá Magyarország kutatás-fejlesztési és innovációs potenciáljának növeléséhez.

A Közgyűlés nagy többséggel fogadta el az MTA Elnöksége által is támogatott, továbbá az MTA és az ITM által felállított Stratégiai és Szakmai szervezeti munkacsoport konszenzusos javaslatait is alapul vevő határozatokat a kutatóintézeti hálózat jövőbeni irányításáról és finanszírozásáról.

A kutatóhálózat új irányítási rendszerének alapelemei
Ami a kutatóhálózat irányítását illeti, az MTA messzemenően figyelembe vette a kormány, illetve az ITM javaslatait: a Közgyűlés állást foglalt a kutatóintézet-hálózat jövőbeni irányításának kereteiről. A 75%-os többséggel elfogadott új irányítási rendszer alapját az MTA és ITM által felállított Stratégiai és Szakmai szervezeti munkacsoport konszenzussal hozott határozatai képezték.


Az új irányítási rendszer összetevői a Közgyűlés által elfogadott határozat szerint

Irányító Testület
- Az Irányító Testület az új irányítási rendszer legfőbb döntéshozója, testületi irányítója, és a költségvetési fejezet fejezet-irányítója, ahol fejezetgazda az Irányító Testület (IT) elnöke.
- Elnökét az MTA elnöke és a tudománypolitikáért felelős miniszter konszenzusos javaslata alapján a miniszterelnök nevezi ki.
- Az IT a következőkben rendelkezik döntési jogkörrel: az önálló intézetek és központok alapítása, megszüntetése, működő kutatóhely szervezetbe való felvétele, költségvetése és szervezeti és működési szabályzatának elfogadása, az önálló intézetek és központok igazgatóinak és gazdasági igazgatóinak kinevezése.
- Az önálló intézetek és központok alapítása és megszüntetése, működő kutatóhely szervezetbe való felvétele, szervezeti és működési szabályzatuk elfogadása az egyes intézményeknek jutó költségvetési támogatás 15%-ot meghaladó változtatása, intézetigazgatók és gazdasági vezetők kinevezése 2/3-os többséghez kötött, az összes szavazásra jogosult számához viszonyítottan.

Tudományos Tanács
- Ez a szerv az érdemi, szakmai viták helye. Javaslatokat és döntés-előkészítő anyagokat készít az Irányító Testületnek, egyes kérdésekben döntési, előzetes egyetértési joga lehet.

Nemzetközi Tanácsadó Testület
- Nemzetközileg elismert külföldi kutatókból álló grémium, melynek később meghatározott kérdésekben előzetes egyetértési joga van.

Innovációs Tanács
- Tagjait a kutatóhálózat, a Kormány, a gazdasági érdekképviseletek, egyéb szakmai szervezetek delegálják. Véleményét, javaslatait az Irányító Testület számára fogalmazza meg.

Titkárság
- Az intézethálózat operatív és adminisztratív működését segítőszervezeti egység.
- A Közgyűlés határozata szerint a fenti struktúra csak egyben, a részek módosítása nélkül képezheti a további tárgyalások alapját.


Az Irányító Testület összetétele a Közgyűlés által elfogadott határozat szerint
- A Közgyűlés 81%-os többséggel arról is határozott, hogy csak olyan, legalább 12+1 tagú Irányító Testület felállásához adja felhatalmazását, amelyben az elnökön kívül az Akadémia, a Kormány és a kutatóintézet-hálózat 1/3-1/3-1/3 arányban delegálnak tagokat, a tudományterületek arányos képviseletének biztosítása mellett.


Az új irányítási rendszer életbe lépésének feltételei a Közgyűlés által elfogadott határozat szerint:

Az új irányítási struktúra

- Legkorábban 2020. január 1-jén léphet hatályba, kizárólag a jelenlegi akadémiai kutatóhálózat intézményei kerülnek bele, önálló jogállású intézetek alapítása vagy megszüntetése nem történhet 2021. január 1. előtt, a foglalkoztatottak megőrzik közalkalmazotti státuszukat, az intézethálózat új struktúrájának kialakításának előkészítésébe vonjanak be független nemzetközi partnereket (pl. a Max Planck Társaság részéről).

A további tárgyalások alapfeltétele a garantált alapfinanszírozás
Végezetül a Közgyűlés azt is határozatban rögzítette, hogy az akadémiai vezetők kizárólag akkor kapnak mandátumot a fenti közgyűlési határozatok megtárgyalására az ITM-mel, ha az Elnökség garanciát kap arra, hogy a kutatóhálózat a továbbiakban legalább a 2018-as szintű állami alapfinanszírozásban részesül, önálló állami költségvetési fejezetben, a jelenlegi minisztériumi alárendeltség nélkül. Ez a határozat 86%-os többséget kapott.

Az MTA Közgyűlése egyéni javaslat alapján határozatban mondta ki, hogy nem ért egyet az „önkényes intézethálózat-átalakítási politikai szándékkal”, és „abban kényszer hatása alatt azért vesz részt, hogy az értékei megőrzésével, a benne rejlő lehetőségek és alkotóenergiák felszabadításával járuljon hozzá a magyar tudományosság és innovációs tevékenység felemelkedését szolgáló tudománypolitika megszületéséhez és megvalósításához”.

A Közgyűlés 90%-ot meghaladó többséggel felkérte az MTA Elnökét és vezetőit a Kormánnyal, illetve az Innovációs és Technológiai Minisztériummal való, az akadémiai kutatóintézet-hálózat jövőbeli finanszírozásáról, irányítási rendszeréről, valamint szervezeti formájának lehetséges módozatairól szóló tárgyalások folytatására a 191. Közgyűlés határozatai szerint.

Forrás: MTA
2019.05.07

Kulcsszavak

MTA, tudománypolitika, kormány

Kapcsolódó anyagok

Az akadémiai kutatóhálózat kormány tervei szerinti átalakítása hatalmas veszteség lenne

Az Akadémiai kutatóhálózatnak a kormány tervei szerinti átalakítása hatalmas veszteség lenne

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

2020. január 1-ig minden magánorvosnak és -fogorvosnak is csatlakoznia kell az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez

Hamarosan tovább bővül az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret (EESZT) használó intézmények köre: 2020. január 1-ig minden magánorvosnak és -fogorvosnak csatlakoznia kell és legkésőbb 2020. június 1-tõl hiánytalanul adatot kell szolgáltatnia az EESZT-be.

Tovább


X. Magyar Fenntarthatósági Csúcs – 2019 Végre megértettük?

A X. Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferencia fókuszában az idén a rendkívüli katasztrófákat okozó felmelegedés és kontinenstüzek miatti tömeges tudatra ébredés áll. Fákat ültetnek az emberek világszerte. A fiatalok az utcán követelik jogukat a jövőhöz. Ráébredtünk: nincs tovább!

Tovább


Pályázati felhívás – 40 év alatti orvosok és orvosbiológiai kutatással foglalkozó személyek számára

A Prof. Dr. Romics László Akadémikus Emlékére Alapítvány pályázatot hirdet Magyarországon dolgozó, magyar állampolgárságú, 40 éven aluli orvosok és orvosbiológiai kutatással foglalkozó személyek számára. A nyertes pályázó(k) között 500 000 Ft alapítványi adomány kerül kiosztásra.

Tovább


Horváth Ildikó államtitkár a Nekem Szól! Egészségértés Díj fővédnöke

Még két hétig, október 20-ig lehet pályázni a www.nekemszol.hu honlapon keresztül az idén negyedik alkalommal meghirdetett Nekem Szól! Egészségértés Díjra, melynek fővédnökségét Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár vállalta el.

Tovább